A vad igen gyorsan „domesztikálódik”

Mára nem meglepő, ha az utcán rókát, nyestet, borzot lát az ember, hiszen a lakott területen könnyen hozzáférhető és nagy tömegben rendelkezésre álló élelemforrást találnak ezek az állatok. A szakemberek elmondták: az egészséges vad nem támad.

A településeken leggyakrabban előforduló emlős vad a nyest, a görény és a róka, de napjainkban egyre többet találkozni borzzal, és vaddisznóval is. Mivel az őz és a szarvas nem mindenhol találja meg takarmányforrását, és a zavarásra is érzékenyebb, inkább a külvárosi zöldterületeken, a zártkertekben bukkannak fel – derül ki a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályának tájékoztatójából.

Fotó: Makovics Kornél

A vadak „urbanizációjának” oka összetett, de az egyik legfontosabb, hogy a lakott területen könnyen hozzáférhető és nagy tömegben rendelkezésre álló élelemforrást találnak. Terített asztalt jelentenek számukra a zsúfolt baromfiudvarok, a kommunális hulladék, a védtelen veteményeskertek, a gyümölcsösök.

Az egészséges vad nem támad, sőt, igyekszik minél inkább elkerülni az ember közelségét. Néhány eset kivétel, ilyen amikor a kicsinyeit félti vagy amikor a mozgásterében korlátozott. A sérült, beteg állattal azonban legtöbbször nem árt óvatosnak lenni, bár ezekben az esetekben is általában kerüli az embert, mégis jóval kiszámíthatatlanabb.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálynál arra is kitértek, hogy a szekszárdi zártkertek kényes pontnak számítanak a vad és az ember kapcsolatában. A zártkertek jelentős része mára elhagyatott, nem művelt, elöregedett szőlő, gyümölcsös, míg a másik része művelt kert, ám sokat ezek közül csak heti néhány napon keres fel a gazda. A vad igen gyorsan „domesztikálódik”.

Az elhanyagolt területek megfelelő búvóhelyet, a sok kert és gyümölcsös rengeteg táplálékot, az ember ritka jelenléte pedig nyugalmat biztosítanak számukra. Vadásztól sem kell tartaniuk, hiszen ők nem járhatnak azokon a területeken.

Vadkár esetén, mivel nem vadászható területről van szó, a jegyzőhöz lehet fordulni, esetleg felkereshető az adott terület vadászatra jogosultja, aki általában részben felelősséget vállal a vadkárért.

Fontos a gazdálkodóknak tudniuk, hogy a vad által okozott kár megelőzésében nemcsak a vadászatra jogosult kötelezett, hanem a gazdálkodó is, így annak elmaradása arányosan csökkentheti a jogosult felelősségét, így a kifizetett vadkár mértékét. A művelt területek egyedüli hatásos védelme a megfelelően telepített állandó kerítés.

agrotrend.hu / teol.hu