A biogáz nemcsak környezetbarát, gazdaságos is

Hamarosan lezárul az a Norvég Alap által támogatott projekt, amelynek célja a kecskeméti Pilze-Nagy Kft. biogázüzemének környezetbarát fejlesztése volt. Az együttműködésre épülő programban a cég mellett részt vett a norvég TEL-TEK Kutatóintézet és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. is – írják közleményükben.

A projekt zárásaként rendezett konferencián nemcsak a mintegy két és féléves munka eredményeiről számoltak be, hanem kitekintést adtak a biomassza energetikai hasznosításának jelenlegi helyzetére és lehetőségeire, valamint a klímaváltozásból fakadó feladatokra Bács-Kiskun megyében.

A laskagomba-termesztéssel és alapanyag-előállítással foglalkozó Pilze-Nagy Kft. mintegy negyedszázados tevékenysége során mindig is szem előtt tartotta a környezetvédelem, a fenntarthatóság szempontjait. Ennek jegyében épült fel 2007-ben a cég kecskeméti telephelyén az elsősorban a gombatermesztés hulladékait hasznosító biogázüzem. Somosné dr. Nagy Adrienn, biológus, a cég ügyvezetője előadásában azt is kifejtette, hogy a biogáz az egyik legsokoldalúbb környezetbarát energiatermelő eljárás.

A biogázüzem működésének lényege, hogy szerves anyagok levegőtől elzártan biológiai folyamatok során energianyerésre alkalmas gáz termelése mellett lebomlanak, a maradékanyagot pedig tárolókban helyezik el. Az üzemben a mezőgazdaságban keletkező hulladékokat használnak fel, a fermentorból a gázképződés után kikerülő melléktermék – a hazai jogszabályok szerint hulladék – pedig értékes anyag a talajerő-utánpótláshoz. Ezzel együtt az is fontos, hogy az üzem a lehető leghatékonyabban, minél kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett állítson elő bioenergiát és járuljon hozzá a cég eredményes működéséhez is.

Ezzel a célkitűzéssel nyújtott be pályázatot a cég – együttműködve a norvég TEL-TEK kutatóintézettel és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel – a Norvég Alap „Zöld ipari innováció” programjában, amelynek célja, hogy versenyképesebbé válhassanak a „zöld vállalkozások”, és szélesebb körben megjelenhessenek a környezetvédelmi szempontok az iparban. A program a norvég szakemberek és más európai országok szakembereinek együttműködését is ösztönzi.

A konzorcium mintegy 181 millió forintnyi támogatást kapott a projekt megvalósítására, amely két fő elemet foglalt magába: az üzemben felhasznált szerves anyagok hasznosulási hatékonyságának javítását, valamint az energiaátalakítás során keletkező füstgázok tisztítását. A projektben közreműködő kutatók azt vizsgálták, mivel lehet kezelni a szálas szerves anyagokat a gáztermelődés javítása érdekében.

Az alkalmazott technológia egyik elemeként a fermentorból kikerülő melléktermék egy részét nem helyezik el a tárolókban, hanem biológiai és mechanikai komplex előkezelés után visszajuttatják a fermentorba, vagyis újra bevonják az energiatermelési folyamatokba. Ez a többlépcsős anyagkezelési technológia olyan újszerű megoldásokat tartalmaz, amilyenre mezőgazdasági biogázüzemben még nincs példa.

Hargitai Attila, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos munkatársa azokról a laboratóriumi kísérletekről számolt be a zárórendezvényen, amelyekkel a norvég partner módszerei szerint azt vizsgálták, milyen enzimekkel, enzimkeverékekkel érdemes kezelni az alapanyagot, hogy elősegítsék a minél hatékonyabb lebomlást. A kutató azt is elmondta, hogy a laboratóriumi kísérletek után most folyik az üzemi kísérlet, aminek még nincs összesített eredménye, de az üzemeltető kedvező változásokról számolt be.

A norvég TEL-TEK kutatóintézet nemcsak a kutatásmódszertan rendelkezésre bocsátásával járult hozzá a projekt sikeréhez, hanem elkészítették a Pilze-Nagy Kft. biogázüzemének energiamérlegét és annak statisztikai elemzését is. Az eredményeket a zárórendezvényen Jon Hovland projektmenedzser mutatta be.

A kutatóintézet munkatársai 2013 januárjától kezdődően elemezték a rendelkezésre álló adatokat, amelyekből jól látszik, hogy egyre hatékonyabb a biogázüzem működése. 2015 júniusától látványosan megfigyelhető az energiatermelés növekedése a melléktermék mennyiségének csökkenése mellett, ami részben a felhasznált alapanyagoknak is köszönhető. Jon Hovland nagyon jónak ítélte a Pilze-Nagy Kft. biogázüzemének működését.

A zárórendezvény arra is alkalmat adott, hogy a résztvevők megismerjék a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat törekvéseit a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésére. Rausch Sándor, a közgyűlés alelnöke többek között bemutatta azokat a programokat, amelyek a gazdaság diverzifikációjával, a humánerőforrás fejlesztésével elősegítik az alkalmazkodást.

A PANNON Pro Innovációs Kft. projektmenedzsere, Gyalai-Korpos Miklós azokról a kutatásokról szólt, amelyekkel feltérképezték a gazdaság, a tudomány és a nyilvánosság vélekedését, hogy milyen tevékenységek, együttműködések szükségesek a Duna Régióban a biomassza alapú gazdaság megerősítéséhez, illetve milyen akadályozó tényezőket kell ehhez leküzdeni. A projektmenedzser azt is hangsúlyozta, a biogáznak az eddiginél nagyobb szerepe lehet a biomassza értékláncban. A biogázra, mint a „biofinomítókból” kikerülő hulladékok, melléktermékek végső hasznosítójára kell tekinteni. Ezzel körkörössé tehető a szerves anyagon alapuló gazdasági tevékenységek rendszere.

A mezőgazdasággal foglalkozókat, az erdészeket, az ipart, az oktatást és a kutatást igyekszik hálózatba szervezni az a projekt, amelynek célja a mezőgazdasági és erdészeti hulladék és melléktermékek innovatív hasznosítása biomasszaként – az AGRIFORVALOR projektet Kurucz Katalin, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. osztályvezetője mutatta be a zárórendezvényen. A projektben létrehozott konzorciumnak 6 országból 16 tagja van. Magyarországon a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. mellett tagja a konzorciumnak a Pilze-Nagy Kft.

agrotrend.hu / Pilze-Nagy Kft.