Fenntarthatóság

Probiotikumok a méhészetért

Létrehozva:

|

Több mint 50 millió éve léteznek méhek, ám elnézve a nagymértékű ipari szennyezést, csoda, hogy még élnek. Az elmúlt pár száz évben a mezőgazdaság több forradalmi változáson esett át. A cél mindig ugyanaz volt: növelni a termelést, növelni a hozamokat és nem kevésbé az abból származó bevételt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hozamok nőttek, a műtrágyák és növényvédő szerek használata fokozódott. 

Forrás: pxhere.com

A méhek meghálálják a törődést

A nagyobb mennyiségű vegyi anyag használatával a környezet egészségi állapota világszerte romlott. Ez káros hatást gyakorolt a talajok mikroflórájára és a talaj termékenységére. A nagy gazdaságok a monokulturális gazdálkodás irányába indultak, hiszen egy-egy növényre szakosodva kellett nagyobb és nagyobb hozamot produkálni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a talajok biológiai egyensúlya felbomlott, és kialakult a talajfáradtság, ez pedig szervesen befolyásolta a termelékenységet. Kutatások bizonyítják, hogy az ilyen talajokban megnövekszik a káros mikroorganizmusok aránya, ami csökkenti a növények termőképességét, befolyásolja az egészségi állapotukat. Például Lengyelországban 15–30%-kal kevesebb termést takarítottak be az ilyen „fáradt talajokon”. 

A mikrobiológiai készítmények csökkentik a talaj fáradtságát és a talajeróziót. Segítenek a kedvező mikroflóra felépítésében, amelynek az a feladata, hogy javítsa a talajok termőképességét, és fejlessze az ellenálló képességet a betegségekkel szemben. 

Kijelenthetjük, hogy a megtermelt növények erőteljes kihatással vannak az élő szervezetekre: a méhekre és az emberre is. 

Forrás: pxhere.com

A globális felmelegedésénél is fontosabb 

A Marylandi Egyetem entomológusainak új tanulmánya azt mutatja, hogy az ellenőrzött, laboratóriumi környezetben tartott egyes mézelő méhek élettartama 50%-kal rövidebb, mint az 1970- es években volt. Amikor a tudósok modellezték a mai rövidebb élettartam hatását, az eredmények megfeleltek a megnövekedett kolóniaveszteségnek és a csökkent méztermelési trendeknek, amelyet az amerikai méhészek az elmúlt évtizedekben tapasztaltak. 

Sok szakértő úgy gondolja, hogy a méhcsaládok folyamatos pusztulásának problémája ma már fontosabb kérdés, mint a globális felmelegedés. Vannak olyan országok, ahol a méhpusztulás már megállíthatatlan, gondoljunk csak Kínára, ahol egyes tartományokban kézzel (ecsettel), mechanikus úton porozzák a virágokat. 

A Rutgers University elvégezte az első tanulmányt, amely kimutatta, hogy hány további méhfajra van szükség a terméshozam fenntartásához, ha hosszabb távú időkeretet veszünk figyelembe. A tanulmányban, amelyet nemrégiben tettek közzé a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban, a tudósok szerint a méhpopuláció biológiai sokfélesége kritikus fontosságú az emberiség élelmiszerellátása szempontjából. A kutatók azt mondták, felfedezték, hogy a különböző méhfajok ugyanazokat a növénytípusokat porozzák be az év különböző időszakaiban. 

Azt is megállapították, hogy különböző években a különböző méhfajok voltak a domináns beporzók ugyanazokon a növényfajtákon. A méhpopulációk természetes ingadozása miatt a kutatók szerint minden jelenlévő méhfajra szükség volt ahhoz, hogy a „sovány években” fenntartsák a beporzás minimális küszöbértékét. 

A méhek mikroflórája rendkívül gazdag. Ugyanúgy megtalálhatóak benne a jótékony baktériumok és gombák, mint a károsak. Ezek aránya nagyban függ a méhcsalád elhelyezkedésétől: például hogy milyen és mennyi növény, illetve élő állat (háziasított) található a környezetében, de az időjárás és az ivóvíz minősége is befolyásoló tényező lehet. A méhek mikroflórája nem állandó, hiszen más a dolgozó méh és az anyakirálynő mikrobiális környezete is. 

Ma már a méhészek eljutottak oda, hogy figyeljék a környezeti változásokat, és igyekezzenek alkalmazkodni hozzájuk. 

Forrás: Greenman

Ellenállóbb méhek 

A probiotikumok hozzáadása a méhek táplálékához segít abban, hogy ellenállóbbá váljanak a nosemosissal szemben, amely a kolónia összeomlási rendellenességével járó gombás fertőzés. Erre a betegségre Európában és Észak-Amerikában figyeltek fel több mint 20 évvel ezelőtt, és azóta is komoly fejtörést okoz a méhészetekben. 

A probiotikumok akár 40%-kal is csökkenthetik a méhek fertőzésének halálozási arányát – jelentették az Université Laval kutatói a Frontiers in Ecology and Evolution egyik nemrégiben megjelent kiadásában. 

„A probiotikumok nem csak az emberek számára valók” – mondta Gregor Reid PhD, a Western’s Schulich Orvosi Iskola professzora, aki egyben a lawsoni humán mikrobiom és probiotikumok tanszékének vezetője is. 

„Az volt az elképzelésünk, hogy ha hasznos mikrobákkal serkenthető az immunválasz, és megtámadja a kaptárakat a fertőző kórokozó, akkor talán segíthetünk a méhek megmentésében.” 

Forrás: pxhere.com

A mézelő méhek fontos szerepet töltenek be mind kulturális, mind gazdasági szempontból Kanadában és világszerte, mivel szerepet játszanak az élelmiszer-termelésben a növények beporzásával és a méz megtermelésével is. A világ méhpopulációját azonban a kaptárakat megfertőző vírusok és baktériumok terjedése fenyegeti. 

A csapat korábbi, gyümölcslégymodellel végzett munkája azt sugallta, hogy a peszticidek széles körű használata csökkenti a méhek immunitását és a káros kórokozók elleni küzdőképességét. Ezt szem előtt tartva a Western és a Lawson kutatóinak egy csoportja egyesítette a probiotikumok és a méhbiológia terén szerzett szakértelmét, hogy a mézelő méhek táplálékát probiotikumokkal egészítsék ki kísérleti méhészeteikben. A cél az volt, hogy megvizsgálják, milyen hatással vannak a probiotikumok a mézelő méhek egészségére. Kísérletük során a kaptárak véletlenül megfertőződtek az amerikai nyúlós költésrothadást (American Foulbrood) terjesztő P. larvae baktériumokkal. Jó tudni azt is, hogy ez az Amerikában gyakori kaptárbetegség általában a méhek elpusztulását okozza, szinte megoldhatatlan problémát okozva a méhészeknek. 

„A méhcsaládok a biológia igazán érdekes kis mikrokozmoszai. Sok méhegyed van, de mindegyik genetikailag rokon, és szorosan zárt térben élnek” – mondta Graham Thompson PhD, a Western Természettudományi Kar docense, aki a méhek biológiájával és szociális viselkedésével foglalkozik. 

„Mindannyian nagyon fogékonyak a fertőző betegségekre, és demográfiailag hajlamosak a járványokra.” 

A kísérletek során felfedezték, hogy a probiotikummal kezelt méhkaptárban 99 %-kal csökkent a kórokozóterhelés, és jelentősen nőtt a méhek túlélési aránya. Amikor megvizsgálták a méheket a laboratóriumban, azt is megállapították, hogy a probiotikumokkal kezelt méhek fokozott immunitást mutatnak az amerikai nyúlós költésrothadást okozó baktériumokkal szemben. 

Hat éve új dimenziós probiotikumok hódítanak a méhészek körében Magyarországon is. Bioengedéllyel hivatalosan is rendelkező magyar gyártású termékekről van szó. Ezek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az élő szervezetekre és azok környezetére. Biztosítják a tápanyagok (vitaminok, egyéb kiegészítők) jobb felhasználását és hasznosulását. Erősítik a méhcsaládok betegségekkel szembeni ellenállóképességét. Összetevőik természetes eredetűek, vegyszerektől, műtrágyáktól mentesek. Nem tartalmaznak genetikailag módosított szervezeteket. 

Ezek a környezetbarát termékek használhatóak gyógylepényben, itatóvízben, szirupban, szörpben, eszközök, kaptárak fertőtlenítésére, kijárónyílások fújására. Több méhész arról számolt be, hogy két héttel korábban kezdődött meg a lépek kiépítése, kiemelkedő volt a tavaszi fejlődés, és több mézet is tudtak pergetni. 

A betegségek elleni védekezésben kiemelt szerep jut a preventív, gyógyszermentes megoldásoknak. Jó eredményeket értek el nosema költésrothadás és költésmeszesedés elleni harcban is. 

A probiotikus termékeket használók egyöntetűen állítják, hogy a készítmények alkalmazása ösztönözte a peterakást, jobb lett a fiasítás, dajkásítás. A családok megerősödtek, ellenállóbbak lettek. Az immunrendszer erősítése, a vitalitás fokozása és az ellenálló képesség javítása pedig mindenki érdeke. 

Megelőzni, megelőzni, megelőzni. Jó mézet csak egészséges és jó méhek tudnak termelni. 

Laczikó Tamás okl. agrármérnök 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook