Már csak a mai napon lehet befizetni kárenyhítési hozzájárulást!

A mai napon, azaz szeptember tizenötödikéig kell befizetniük az agrárkárenyhítési kockázatközösség tagjainak az idei évre vonatkozó hozzájárulás összegét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása szerint ha a kárenyhítési hozzájárulás nem érkezik meg határidőben a hivatal számlájára, akkor a mezőgazdasági termelők elveszítik a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultságukat. Ez azokra a gazdákra is vonatkozik, akiket valamilyen kár ért az idén.

A gazdálkodóknak ugyanakkor ügyelniük kell arra is, hogy a határidő a pénz beérkezésére és nem az átutalás időpontjára vonatkozik, ezért jobb, ha nem az utolsó pillanatra hagyják a befizetést. A szóban forgó összegről a gazdák még júliusban megkapták a tájékoztatást, ami az egységes kérelemben bejelentett terület nagyságától és az adott növénykultúrától függ.

Azok a termelők, akiket kár ért az idén, csak akkor kaphatják meg az alapból az őket illető juttatást, ha az adott termőföldet – bizonyíthatóan – ők használják és a mezőgazdasági káreseményt tizenöt napon belül bejelentették. Szintén feltétel, hogy egy-egy növénykultúra esetében a hozamcsökkenésnek meg kell haladnia a 30 százalékot, üzemi szinten pedig a 15 százalékot. Új eleme a rendszernek, hogy ettől az évtől kezdve a termelők már a kisebb, parcellaszintű károkat is bejelenthetik. Fontos, hogy a kár bejelentésétől függetlenül november végéig be kell nyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az MVH-hoz.

A kárenyhítési alap kerete az idén – a tagi befizetésekkel és az állami hozzájárulással együtt – meghaladja a 21 milliárd forintot. A keretből ugyanakkor több száz termelő vár kártérítést. Az idei évet ugyanis kivételesen sok káresemény tarkította.

Csak júliusban több kárt okozott az ítéletidő, mint tavaly fél év alatt. A legtöbb hozamcsökkenést a hazai termőföldeken a sokszor jégesővel és erős széllel kísért viharok okozták. A legnagyobb mértékben a betakarítás előtt álló növények, az őszi káposztarepce, a búza, az árpa károsodott, de az őszi betakarítású kukoricát és a napraforgót sem kímélte az ítéletidő.

Csak a július 8-i vihar a kertészetekben egymilliárdos kárt okozott. Bár a vihar nem mindenhol tarolt azonos mértékben, voltak olyan területek, ahol a jégverés jelentős kiesést okozott az ültetvényeken. Pest megyében például előfordult az is, hogy termőfákat csavart ki a szél a földből. Itt – új ültetvény telepítése után – még évekig nem számolhatnak terméssel a gazdálkodók. Az ítéletidő és a jégverés mellett az extrém meleg időjárás sem kímélte az idén a hazai mezőgazdaságot. A forróság elsősorban a kukorica- és napraforgótáblákban okozott jelentősebb károkat.

A következő időszakban várhatóan tovább bővül a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, a 2014–2020-as vidékfejlesztési program ugyanis egy új alap létrehozását irányozza elő. Az úgynevezett Jövedelemstabilizációs alap kompenzációt nyújt majd azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme az átlagoshoz képest több mint 30 százalékkal csökkent. Az alapot az állam hozza létre, a termelők pedig önként csatlakozhatnak az új rendszerbe. A termelői hozzájárulás összegét a csatlakozáskor mért állatlétszám és területméret alapján határozzák majd meg. A tervek szerint a kompenzáció legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka lehet abban az évben, amelyben a gazdálkodó támogatásra jogosultságot szerez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített támogatási kézikönyv szerint a kompenzáció rendelkezésre álló éves kerete túligénylése esetén sem lehet kevesebb, mint a termelő által befizetett adott évi hozzájárulás 120 százaléka.

magyaridok.hu