Hírek

Versenyképes gazdasági érték a magyar vetőmag

Magyarország Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a 6. legnagyobb exportőr a világon. Az idén összesen 130 ezer hektáros területen előállított vetőmagmennyiség 35 százaléka külföldre kerül, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács mai sajtótájékoztatóján. Mint megtudtuk: az orosz-ukrán konfliktus miatt új piacokra kerülhet a minőségi magyar vetőmag.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 817 tagja van, köztük nemzetközi cégek, mezőgazdasági nagyüzemek, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményei és jelentős számú magángazdaság, ismertette Takács Géza, a szervezet elnöke.

– A minőségi hazai vetőmag a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének, a termelés biztonságának alapját képezi – hangsúlyozta Takács Géza. – Az európai és a világ vetőmagiparában játszott jelentős szerepünk a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságoknak, földrajzi elhelyezkedésünknek és infrastruktúrának, a szakképzettségnek, valamint a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhető. A vetőmagágazatban jellemző a kutatásfejlesztés területén foglalkoztatottak magas aránya. Érdekes adat, hogy több mint hatszáz tudományos fokozattal rendelkező munkatárs tevékenykedik a szektorban. A cégek általában az árbevételük 15 százalékát fordítják erre a célra.

A vetőmag szaporítóterület 2015-ben várhatóan meghaladja a 130 ezer hektárt, ez a mennyiség 2010 óta emelkedik, az elmúlt évhez képest most is enyhe bővülés várható. A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, és nagyságrendileg éves szinten a vetőmag üzletágban 100 milliárd forint árbevételt realizálnak. Ennek több mint a fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik.

Az ágazat – egyes növénycsoportokon belül eltérően – de egészét tekintve exportorientált. Magyarország Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a 6. legnagyobb vetőmag exportőr a világon. A magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai: Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia. A legtöbb vetőmag Franciaországban hasznosul. A hazai vetőmag termés 35 százaléka, több mint 90 ezer tonna kerül exportra, ez enyhén emelkedő tendenciát mutat.

A hazai ágazatra az orosz-ukrán konfliktus kedvezőtlen hatással van, e két országba korábban jelentős volt az export. Ukrajnától a bizonytalan fizetési feltételek miatt óvakodnak a végek, Oroszországba pedig jelentős többletköltségekkel juttatható el a termék, amely így már nem biztos, hogy jövedelmező marad. A magyarországi cégek Közel-Keleten és a volt szovjet tagköztársaságokban találhatnak piacot.

– Az elmúlt években kiváló szakmai együttműködés alakult ki a társ érdekképviseleti szervezetekkel, s a szövetség stratégiai partnere lett a szaktárcának. Így szorosabbá válik az együttműködés a jogszabályok és a jogszabályokat megalapozó koncepciók előkészítési munkájában – mondta Polgár Gábor ügyvezető igazgató. –  Emellett bekapcsolódtunk a nemzetközi vérkeringésbe. Magyarország jelentős eseményeknek ad otthont, 2017-ben Budapesten találkozik a világ vetőmag életének színe-java.

2015-ben folytatjuk a Gabonatermesztők Országos Szövetségével a posztregisztrációs fajtakísérleteket, mondta Polgár Gábor. Ez segít abban, hogy a felhasználók objektív eredmények birtokában minőségi növényfajták közül választhassanak. Emellett szeretnénk a vetőmag-előállítókat az ESTA minőségbiztosítási rendszer bevezetésében segíteni. Ennek célja a csávázás minőségének és a csávázott vetőmagok megfelelő kezelésének biztosítása. Jelen pillanatban két üzem felel meg ennek.

Az elmúlt évben a Vetőmag Szövetség is részt vett a deflektor programban, amely idén is folytatódik. Ez a vetőgépekre egyszerűen felszerelhető szerkezet arra szolgál, hogy a csávázott vetőmag vetésekor a magról leváló port a barázdákba vezesse, ezzel csökkentve a környezet terhelését. Bár már jogszabály írja elő a használatát, a hazai szívó levegős elven működő vetőgépállomány hetven százaléka még nincs felszerelve deflektorral, a program az arány jelentős csökkentését célozza.

Polgár Gábor hozzátette: folytatják a hamis vetőmagok használata elleni kampányt, heteken belül ugyanis megkezdődik a vetőmagok vásárlásának időszaka. Az évről-évre felbukkanó rossz minőségű, hamisított vetőmagok akár évekre pénzügyileg tönkre tudnak tenni egy gazdálkodót.

Az utóbbi években a termelők körében végzett intenzív tájékoztató, figyelemfelkeltő munkánk eredményeként a nagy visszhangot kiváltó szervezett hamisítások visszaszorultak, mondta Polgár Gábor. A vetőmag vásárlók körültekintő, tudatos választásának köszönhetően manapság kisebb a fenyegetettség, és nagyobb kockázattal kell annak számolnia, aki ilyen módon próbálná becsapni a gazdákat. Kisebb számban minden évben előfordulnak elszigetelt, egyedi hamisítási ügyek, de ezek mértéke nem éri el azt a szintet, ami azonnali célzott országos hatósági fellépést indukálna.

– Azt tanácsoljuk, hogy a gazdálkodók törekedjenek arra, hogy megbízható forrásból, ismert kereskedőtől, fajtatulajdonostól vásároljanak. Ne hagyják magukat becsapni. A rendkívül előnyös ajánlat, a piaci árnál lényegesen olcsóbb ár ébresszen gyanút mindenkiben. Keressék a hirdetésekből és promóciós tájékoztató anyagokból ismert cégjelzéses zsákokat, a hatósági jelöléseket a zsákokon, különös tekintettel a fémzárolási címkékre. A vásárláskor mindig kérjenek számlát, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a vetőmagtétel fémzárolási száma is mindig szerepeljen rajta.

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés