Rekordévet zár az AXIÁL

– Hogyan alakult az év, hogy zárja 2014-et az Axiál Kft.?

– 2014-ben, mind a forintban számolt értéket, mind az eladott gépek darabszámát tekintve, az AXIÁL Kft. történetének legnagyobb forgalmát sikerült lebonyolítanunk. Ez annak is köszönhető, hogy működött még az állattartó telepek korszerűsítésére vonatkozó ÁTK 5-ös pályázat. Ennek kapcsán rengeteg gépet – traktort, silózót, etető kiosztó kocsit, vagy akár zöldsoros gépeket, stb. – vásároltak a gazdálkodók. Mi sem gondoltuk, hogy az ÁTK-s pályázatokból ennyi megvalósul. Emellett a kertészeti gépek vásárlásának támogatása is segített, ennek kapcsán legfeljebb 100 lóerőig, a permetező gépektől kezdve az önjárókig mindenre volt támogatás. A harmadik forgalomgerjesztő hatás egyértelműen a Növekedési Hitelprogram (NHP) 2,5 százalékos kamata volt, ami nagyon kedvező finanszírozási lehetőséget biztosított a gazdáknak. Negyedik okként meg kell említeni azt is, hogy 2013 jó év volt a gazdálkodóknak a termésmennyiség, de az árak tekintetében is. Jól kerestek a tejtermelők, de a sertéstartóknak sem volt rossz. Idén tehát a gazdáknak volt már kedvük is gépet vásárolni. Hozzá kell tennem: idén jobban vettek gépet támogatás nélkül is a gazdálkodók, mert kellett nekik, ezért jöttek és megvásárolták, a régi eszközeiket újra cserélték. Motoros gépből – traktor, kombájn, teleszkópos rakodó – kilencszáz körül adtunk el eddig, egyedül traktorból ötszázötven darabot.

– Mennyi lesz a cég idei árbevétele?

– Én azt gondolom, harminc százalékkal nagyobb lesz, mint 2013-ban, 72 milliárd forint körüli. Az eredmény nem lesz ennyivel nagyobb, de tavalyhoz képest a nyereség tömege is növekedni fog, százalékban viszont alacsonyabb, mert egyre nagyobb a verseny a piacon. Most még persze inkább csak sejtéseink vannak, biztosat majd akkor látunk, ha lezártuk az évet. Hozzáteszem, a 2013-as árbevétel nettó 59 milliárd forint volt, ami nominálisan egyértelműen az addigi legnagyobb forgalom volt az AXIÁL történetében, addig a 2009-es 57 milliárd számított legjobbnak.

– Hogy áll a cég telephely fejlesztési programja?

– 2011-ben 1,7 milliárd, 2012-ban 1,5 milliárd, 2013-ben 0,7 milliárd forintot különített el a cég fejlesztések megvalósítására, az idei érték pedig 1,5 milliárd forint. Lényegében 2011-ben kezdődött el az AXIÁL Kft. telephely-fejlesztési programja, amelynek keretében az új békéscsabai, füzesabonyi, kaposfői, és a megújult pécsi, dombóvári, illetve zalaegerszegi telephely megnyitása után tavaly két újabb telephely felépítése kezdődött meg Szolnokon és Debrecenben, barnamezős beruházás keretében. A szolnoki AXIÁL telephely – ahová regionális oktatóközpontot is terveztünk – ez év januárjában nyitotta meg kapuit, a debreceni értékesítési és szolgáltatási pontot pedig márciusban adtuk át. Ennek eredményeként az AXIÁL Kft. ma egyedülálló módon több mint 11 ezer négyzetméter fedett szervizkapacitással rendelkezik az országban. Az idei év fejlesztéseihez tartozik, hogy megvásároltuk az eddig bérelt szekszárdi telephelyet, amit felújítottunk, átalakítottuk az igényeinknek megfelelően. Lebetonoztuk az udvart, kerítést építettünk, korszerűsítettük a műhelyeket, a fűtést. Ezt a telephelyet hivatalosan a vevőtalálkozónkon szeretnénk majd átadni, 2015 februárjában. Legkésőbb jövőre Tatabányán is nyitunk egy szerelőműhelyt, az idén áprilisban megnyitott ottani telepünkhöz kapcsolódóan. A tatabányai a 18. AXIÁL értékesítési- és szolgáltatási pont az országban, ezzel Magyarország 19 megyéjéből 16-ban már jelen vagyunk. 2015 januárjától pedig a mobilszerelők minden telephelyünkről kijárnak már a terepre. Az AXIÁL Kft. telephely fejlesztési programja tehát folyamatosan halad előre. Célunk, hogy partnereinknek 50 kilométeren belül elérhető legyen a cég összes szolgáltatása.

– Mennyire kell ezekhez a fejlesztésekhez hitel?

– Szeretnénk, hogy száz százalék legyen a saját tőke, de azért ezt nem tudtuk még elérni az elmúlt időszakban, főleg úgy nem, hogy viszonylag nagy készletállománnyal kellett dolgoznunk. Egyértelmű tehát, hogy bankhitelből is építettünk. Azt gondolom ugyanakkor, olyan épületekbe tettük a hitelként felvett pénzt, amelyek szükségesek a mezőgazdasági vállalkozások kiszolgálásához. A gépeket ugyanis nemcsak eladni akarjuk, hanem ha szükséges, megjavítani is. Mi a megelőzésben hiszünk. Ezért törekedtünk arra, hogy legyenek olyan „körzeti orvosi rendelőink”, ahová a betegek be tudnak jönni vagy legalábbis néha meg tudják méretni a vérnyomásukat. Szerelőműhely-kapacitásból az utánunk következő versenytársunknak országosan van annyi, mint nekünk csak Baján, a központi telepünkön. Pedig azt gondolom, erre a szolgáltatásra alapvető igény lesz a következő időszakban. Vannak komolyabb szerelési munkák, amelyeket már csak jól felszerelt műhelyekben lehet megoldani. Egyrészt azért, mert az újabb gépek már sokkal nagyobbak, szélesebbek, magasabbak, másrészt azért, mert nagyobb a teljesítményük is. Mindenki a 180 lóerős traktorral példálódzik, ami 30 évvel ezelőtt csúcs-nagytraktor volt a nyugati mezőgazdaságban, ma pedig egy 350 lóerős traktor már átlagosnak mondható. Akkor 20-25 kilométeres óránkénti sebességgel mentek a traktorok, most pedig 50 kilométeressel, rugózott híddal. Akkor nem volt rajtuk katalizátor, AdBlue adagolórendszer, párhuzamvezető, elektromos dolgok, amelyek megkönnyítik a gépkezelő munkáját. Tehát minden más ma már, sokkal bonyolultabbak a gépek, ha tetszik, ha nem. És ezeket a bonyolultabb gépeket egyre tisztább környezetben kell javítani. Meg lehet csinálni egy műtétet a diófa alatt is, csak ott könnyen fertőzést kaphat a beteg.

– A használt gép üzletág hogyan fejlődött ebben az évben?

– A készletei jelentősen növekedtek, de a forgalma is. A beszámított gépek egy részét nem tudtuk akkor eladni, amikor szerettük volna, volt, hogy későn is érkeztek be hozzánk. De hosszú a tél, felújítjuk és üzemkésszé varázsoljuk ezeket, hogy a fődarabokra adott 6 hónapos garanciával adhassunk túl rajtuk. A használtgép-értékesítés a teljes árbevételünk mintegy 5 százalékát adja. Egyre jobban teljesít a gépbérlet is, a bérgépeinkkel növekedni talán az inflációt meghaladó mértékben tudtunk. A kezelővel végzett bérmunka kapcsán egyre kevesebb olyan embert találunk, aki hetekre-hónapokra hajlandó elmenni mondjuk aratni Csehországba, és itthon hagyni a családot.

– A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) – amelynek ön az elnöke – 2014 elején indított mezőgépész pályaorientációs kampányt. Milyen eredményei vannak?

– Legyél te is mezőgépész! címmel hirdettük meg a kampányt, hogy minél több fiatal fiú, lány válassza ezt a szakmát. Büszkén mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban megduplázódott a mezőgazdasági gépészmérnöknek jelentkező fiatalok száma. Ám még így is kevesen vannak, 80-90 fő. Nagyon jó volt látni, hogy milyen lendület, óriási érdeklődés mutatkozott meg a szakma iránt. Azt gondolom tehát, ha lehet, jó lenne ezt folytatni. Mi is ösztöndíjakkal segítünk a fiataloknak, már az első év után megkeressük őket az egyetemen, abban a reményben, hogy később hozzánk jönnek majd dolgozni. Egy ilyen mérnöknek nálunk az a feladata, hogy egy mobiltelefonnal a zsebében és egy laptoppal a hóna alatt fogja a slusszkulcsot és különböző helyszíneken segítse a szervizszerelők munkáját. Tréner programunkon megtanulhatja a gépek működését, ezt a tudást aztán hazaérkezve egy tanfolyam keretében, vagy éppen értékesítési tréninget tartva a kollégáknak, átadhatja a szervizszerelőknek, illetve a mezőgazdasági gépkezelőknek. Tehát folyamatosan próbálja az adott márka műszaki hátterét támogatni Magyarországon. Jelenleg 18 szervizmérnökünk van, a szervizekben pedig összesen 206 fő dolgozik. Legalább kétháromszáz olyan mérnökre lenne szükség Magyarországon, akik segítenek az üzemeltetők oktatásában, egyfajta „hídszerepet” betöltve a nyugati gépgyártók technikája és a magyar karbantartók, gépkezelők között.

– Mire hívná fel a figyelmet az elkövetkező időszakban?

– Azt gondolom, hogy ha megfelelően meg tudja oldani az Európai Unió az orosz exporttilalomból adódó árualap helyzetét – mert azért most ez az árualap nyomja a piacot – akkor jó agrárév lehet. Ez az év kiváló termést hozott, jelentősen több aratni való volt. Ebből adódóan a betakarító eszközök, a szárítók sokkal jobban koptak. A következő időszaknak az lesz a feladata, hogy ezeket a gépeket felkészítsük a szezonra, hogy jól működjenek tavasszal. Épp elég munkánk lesz tehát télen, ezért mindenkit csak arra tudok biztatni: nézze meg, hogy állt le a géppel, hogy akasztotta le azt vagy kapcsolta ki a motort, hogy tavasszal majd újra tudja kezdeni a munkát. Egy biztos: az eget nem fogják bedeszkázni, és a földeken tavasszal megint dolgozni kell. Addig is azonban remélem, mindenki el tudja készíteni a maga számvetését. Mi – ahogy mondtam – jól zárjuk az évet és reméljük, hogy partnereink is ugyanígy vannak vele. Köszönöm az együttműködést az AXIÁL partnereinek és a munkát az AXIÁL minden dolgozójának. Békés Ünnepeket!

Forrás: Axiál Híradó