Öreg termék nem vén termék! 2. rész

Hazánkban klimatikus és talajművelési okok miatt szinte minden évben előfordul, hogy növényeink hosszabb-rövidebb ideig az optimálistól eltérő vízellátottsági körülmények között kénytelenek élni. A növények egyik leggyorsabb reakciója a vízellátási zavarokra születik. Ennek a gének szintjén szabályozott folyamatnak köszönhetően csökken a hajtás és levélzet növekedése, csökken a fotoszintetikus aktivitás, illetve a sztómák nyitásának szabályzásával csökken a transpiráció mértéke. Ezek a reakciók már mérsékelt vízhiány esetén is végbemennek, így összességében kisebb-nagyobb terméskieséséhez vezethetnek, akár úgy is, hogy ebből a külső szemlélő semmit sem érzékel.

A növény vízellátását több tényező biztosítja és befolyásolja, de ezek egyetlen és összefüggő hidrosztatikus rendszert alkotnak, a gyökértől a száron át a levélzetig. Vízhiányos körülmények között a gyökér „érzékeli” először a vízhiányt, amelyet egy „stresszjellel” közvetít a hajtásrendszer felé. Ez a „jel” az abszcizinsav, vagy ABA stresszhormon, melyet vízhiányos körülmények között a gyökér fokozott mértékben kezd el termelni. A növény válaszreakcióként megkezdi a körülményekhez való alkalmazkodást, csökkenti a vegetatív részek növekedését, gátolja a sztómák nyitását, vagy elősegíti azok záródását, csökkenti a fotoszintézis intenzitását. Ezek a hatások oda vezetnek, hogy csökken az asszimiláció, csökken a növény által előállított szárazanyag-tartalom, összességében csökken a termés mennyisége.

Az Atonik kijuttatását követően képes az abszcizinsav (ABA) stresszhormon termelődését, így a növényen belüli koncentrációjának növekedését erőteljesen gátolni (1. ábra), együttesen az auxin növekedési hormon lebontásának gátlásával.

Ezzel a hatásával az Atonik – közvetett módon – gyakorlatilag kivonja a „hírvivőt” a növényi részek kommunikációjából, így megakadályozza, a stresszreakciókat a még mérsékelt stresszhatásokra. A 2. ábrán jól nyomon követhető, hogy a talaj csökkenő – 30%-os – nedvességtartalma mellett a kezelt növény víztartalma határozotton magasabb értéket mutat. Ez a hatás, bár csökkenő érték mellett még a 20%-os talajnedvesség esetén is mérhető.

Az Atonik készítmény hatással van a növény gyökéren keresztüli vízfelvételére is (3. ábra). Ez nem csak annak köszönhető, hogy az auxin lebontásának gátlásával pozitív hatással bír a gyökérnövekedés ütemére, a gyökértömegre, így a növény által felvehető víz mennyiségére, hanem annak is, hogy a növény vízhiányos állapotában csökkenti az ABA stresszhormon termelését ami a transpiráció csökkenését váltaná ki. A 3. ábrán egyértelműen látható, hogy a kezelt növények általában is több vizet vettek fel az összes víztartalom-értéknél, mint a kontroll növényei. Ez igaz volt a szélsőségesen alacsony talajnedvesség értékeknél is.

Összességében elmondható, hogy természetesen az Atonik nem csodaszer, nem képes növelni a talaj nedvességtartalmát. Viszont képes arra, hogy a gyökérzet vízfelvételének növelésével egy bizonyos határig segítse a növényt az alacsony talajnedvesség okozta stressz elkerülésében. Nagyobb baj esetén pedig képes „elmaszkírozni” a vízhiányos állapot hatását azzal, hogy megakadályozza a növény „stresszüzemmódba” való átállását. Ez a mechanizmus alkalmas a rövidebb ideig tartó vízellátási zavarok kezelésére, segítségével elkerülhető a nagyobb terméskiesés. Hosszabb, hetekig, netán hónapokig tartó csapadékhiány esetén pedig nincs mit tenni, mint tudomásul venni „… az idő a gazda”..!

Somos Ferenc

Arysta Magyarország Kft.