Rossz idők járnak Zalában a repcetermesztőkre

Sajnos nem így lett, mert kifutottak az időből, és eleve jóval kisebb lett a vetésterület. A késői vetések után a késve kelt állományok pedig az összes hátrányukkal köszöntek be, bosszantva a gazdálkodókat, akik nem ehhez szoktak ezen a vidéken. 

Beszélgetésünk szereplői Horváth Tamás, a Baki Agrocentrum Kft. növényvédelmi szaktanácsadója, Rákosa Zoltán és Horváth Lajos baki egyéni vállalkozók, akik két vállalkozásban ugyan, de együtt gazdálkodnak.

Horváth Lajos (balról), Horváth Tamás és Rákosa Zoltán

Régi kapcsolat az övék, együtt nőttek fel, a Baki Tangazdaságban egy helyen dolgoztak, és mindketten gépészek. Most összesen 2100 ha területen gazdálkodnak, amelynek egy része bérlemény. őszi árpa, repce, őszi búza, tavaszi búza, tavaszi árpa, szója, napraforgó és kukorica alkotja a vetésszerkezetet. 
A repce évente mintegy 400 ha-t foglal el, de az elmúlt őszi kedvezőtlen időjárás miatt a legjobb szándék ellenére is mindössze 160 ha-t sikerült elvetni. Nagy érvágás ez, hiszen immár 10 éve, hogy 400 ha feletti terület hozott tisztességes termést minden évben, előtte viszont a kukorica volt a legpénzesebb növény, egészen a kukoricabogár megjelenéséig – mondja Rákosa Zoltán. Hangsúlyozza, hogy a repce helyén most tavaszi búza, tavaszi árpa díszlik, de természetesen meg sem közelíthetik azt a nyereségszintet a kényszerből termelt növények, amit a repce tudna hozni. A repce itt hagyományos növény, akkor is termelték, ha hektikus árszintet produkált a piac, és akkor is, ha kicsivel gyengébbnek mutatkozott az évjárat. 

Magas termésátlagokhoz szoktak 

Értik, tudják a repce termesztését Bakon, hiszen ahogy Horváth Lajos mondja, nem volt az utóbbi három évben 3,8 t/ha alatti termésátlaguk, pedig nagyon sok helyen vetnek a mintegy 50 km átmérőjű gazdaságban kisebb területeken is. Nem túl magas, átlagosan 15-16 Ak-értékek mellett sikerült elérni ezeket az eredményeket, ami csak növeli a siker értékét. Kétségtelen, hogy a tapasztalat, a repce iránti elkötelezettség, a technológiai fegyelem be-tartása, a tápanyag-visszapótlás és a gondos növényvédelmi munka hozhatja meg csak a sikert. Ehhez társul általában a kiegyensúlyozott csapadékellátottság Zalában és egy kicsivel hűvösebb időjárás – foglalja össze a szakember –, és nem felejti el megjegyezni, hogy a szerencsével sem érdemes hadilábon állni.

Az időjárás szólt közbe

Az évek óta tartó eredményes repcetermesztést most a múlt év őszén beköszöntött csapadékos időjárás szakította meg. 430 ha szerepelt a vetéstervben, de a körülmények olyanok voltak, hogy képtelenség és botorság lett volna elvetni. 
Volt olyan 20 ha vetés, amire mindjárt 60 mm eső érkezett szeptember végén, amely azonnal semmissé tette a munkát. Ott, sajnálatos módon a költséget is kárként kellett elszámolni. 
A termést hozó repceállomány sem az igazi, hatalmas üres foltokkal, és sok helyen nagyon megritkult egyedszámmal. A tavaszi szerény csapadékmennyiség pedig még tovább gyötörte az amúgy is elesett állományt: nem tudott a növény elágazásokat hozni, és a területet benőni. Szinte csak a vezérhajtások meredeznek, ami bizony nem kecsegtet komoly termésmennyiséggel. 

Rákosa Zoltán szerint fejletlenebb is a növény, nem olyan a habitusa, mint kellene, és a 160 ha-nak mintegy harmadán egyáltalán nincs aratásra váró repce. A megmaradt állomány is sokáig szomjazott, május derekán kapott először mérhető mennyiségű esőt. 
Ha így megy tovább a tenyészidőszak végéig, akkor a vékony becőkben lévő kötések sem tudnak meghízni, nem lesz ezermagtömege a repcének. Emellett a betakarításra váró terület csak 110 ha-nak felel meg, a tőhiányok miatt. 

Rég volt már Zalában ilyen kedvezőtlen helyzet az olajos növényre, de ez nem veszi el a gazdák kedvét. Azért nem, mert hol teremjen jól, ha nem egy ilyen ténylegesen jó termőhelyen, mint Zala megye. Ha csak tízévente van egy kisebb fiaskó, azt még ki lehet gazdálkodni, csak egymás utáni években lenne nehéz elviselni…

Idén nem volt erős az állomány Zalában

Növényvédelem kármentési céllal

A repceállományok megyeszerte, de Bakon is természetesen megkapták a technológia szerinti növényvédelmi kezeléseket. Ezt annak ellenére meg kell tenni, hogy már látszik a lényegesen alacsonyabb termésszint – kapcsoló-ik be a beszélgetésbe Horváth Tamás, akinek igazán jó rálátása van a megye területére és a repcék állapotára. 
ő adja sok helyen a növényvédelmi tanácsokat, hiszen a Baki Agrocentrum Kft. vásárolja fel számos helyen a termést. Naprakész információkkal rendelkezik tehát, és nem késlekedik elmondani, hogy már a csávázásból eredő gondok is nehezítik a repcetermesztők életét. A neonikotinoid hatóanyag EU-rendelkezésre történt kivonása alaposan rontott a kelő repcék helyzetén az ősz folyamán, hiszen a „rovarölő funkció” hiányzik a csávázott magból, amely csak gombaölőt tartalmaz. 

Egy vagy két védekezést lehetne ezzel megspórolni – ahogyan ez korábban már jól működött – az őszi kampánymunkák idején. A földibolhák és a repcedarázs álhernyójának kártételét ennek hiányában külön költséget felemésztő védekezéssel kellett – piretroidokkal – megakadályozni, ugyanakkor viszont növekedésszabályozást nem kellett végezni, a kisebb vegetáció miatt. Ezt azonban egy tavaszi lombtrágyázás költsége kiegyenlítette. 
A tavaszi kórképek közül a gyenge télre fogható fóma megjelenése igényelte a gombaölő kezelést. A repceszárormányos, a fénybogár elleni védekezés sem maradhatott el, vagyis háromszor kellett megjárni az állományt. 
A gyenge repce gyakorlatilag ugyanannyi költséget vett fel, mintha jó lett volna, vagyis az idei költségszint is 300 000 Ft/ha körül alakul. 

A repce idei ökonómiája

Horváth Lajos pesszimistán fogalmaz, amikor beszélgetésünk a jövedelmezőség felé veszi az irányt. Az idei repcéjük mennyisége 2 t/ha körül alakul csak, ami azt jelenti, hogy a 160 ha egészén meg kell barátkozni a deficittel, hiszen a költségek magasak voltak. Erre ugyan már régen volt példa, hiszen a repce náluk a pénzes növényt jelenti, aminek minden rezdülését követik, kiszolgálják a növényt, de ha el sem tudják vetni, akkor nincs miért izgulni, nincs miről gondoskodni. 
Az idei repceár várhatóan 100 000 Ft/t körül lesz, ami csak arra jó, hogy könnyű vele számolni. Az ő technológiájuk mellett a repce nulla pontja 3 t/ha-nál van/lenne az idén, így aztán csak a földalapú támogatás segít abban, hogy ne legyen elviselhetetlenül nagy a veszteség. – Egy 4 t/ha átlagtermés közeli termelőnek ezt nagyon nehéz megemésztenie – mondja, de annál nagyobb akarással és elszántsággal fognak az idei őszön a repcetermesztésbe. Szerencsére nem kötöttek le az idén mennyiséget, nem kötelezték el magukat, ami még jól is jöhet a betakarítást követően…

És mégis szerethető és termelhető 

Zala megyében 14 000 ha repcét vetettek el az ősszel, amiből a megyei kamara becslése szerint 6 000 hektár lehet a betakarításra váró terület, bár ez nagyon optimista szám a szakemberek szerint. Az országos repceterület pontos nagyságát is majd a betakarításkor lehet megismerni, de nem biztos hogy ez eléri a 200 000 ha-t. 
Nem jó hírverése tehát az idei év a magyar repcetermesztésnek, különösen, ha majd a termésátlagot is kiszámolják, ami minden bizonnyal 2 t/ha alá esik vissza. 
A biodízelgyártás lendületes beköszönése a hazai repcepiacra kifulladni látszik. A nagy tervek, a nagy beruházási ígéretek rendre meghiúsultak, így a repcepiaci versenyhelyzet, amelyet ezek generáltak, szintén alábbhagyott. Marad tehát a termelők jól felfogott érdeke abban a tekintetben, hogy a repce nagyon jó elővetemény növény, nagyon jó talajszerkezet-javító, és a piaci áringadozások ellenére a jó termőhelyeken versenyképes is a többi ipari növénnyel. Elfogadhatatlan is lenne a tavaszi határkép a virágzó repcetáblák vakító sárgasága és bódító illata nélkül…

Nagy Zoltán