Öntöznének a gazdák, ha engednék

Az uniós statisztika szerint a mezőgazdasági hasznosítású területek 10 százalékát öntözéssel művelik, míg hazánkban az átlag 1,5 százalék. – Magyarországon nem a vízhiány az oka annak, hogy ennyire alacsony az öntözési igény, hanem hiányzik az infrastruktúra, sokba kerül a beruházás, valamint drága és bonyolult a vízügyi engedélyezés – mondta Tószegi Faggyas Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztési igazgatója. – A felméréssel az a célunk, hogy a NAK tagsága által a felszíni vízkészletből öntözési célra igényelt víz és az igénylők körének feltérképezésével tájékoztatást adjunk a Belügyminisztérium számára a meglévő öntözőcsatorna hálózatból 2014-ben nagyobb beruházás nélkül is kielégíthető vízmennyiség nagyságrendjéről és a vízkivételek helyéről. Továbbá, hogy jelezzük a gazdák távlati vízigényeit is, a szükséges fejlesztések előkészítése céljából. Nagy előrelépést jelent, hogy ez év januárjától a Belügyminisztérium hatáskörébe kerültek a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú vízgazdálkodási művek – tette hozzá a szakember.

Székely Erika, a NAK munkatársa elmondta, a felmérés önkéntes, ugyanakkor nem helyettesíti a vízjogi engedélyt. Ha vannak olyan gazdálkodók, akik több megyében is érintettek a területeik miatt, elég ha egy helyen jelzik az igényeiket. Az előadó egy statisztikára alapozott összeállítást is készített néhány terület vízigényéről: szántónál évente, hektáronként 1340 köbméter lenne az igény, gyümölcsösöknél 860, szőlőnél 580 köbméter az átlagos felhasználás. Ezekkel a mennyiségekkel jelentősen lehetne növelni a hektáronkénti hozamot. Az előadások után a gazdálkodók kérdezhettek és kérdeztek is. Mint kiderült, Tolna megyében is lenne nagyon sok öntözési igény, de az engedélyek többségét a különböző hatóságok hagyják jóvá. Volt olyan felszólaló, aki már negyedik éve vár arra, hogy végre igent mondjon a vízügyi igazgatóság, közben különböző költségeket is magára vállalt, hiszen mindig újabb és újabb feltételeket szabtak. Az egyik felszólaló gazdálkodó elmondta, a Sió partján 25 hektáros területe van. Úgy gondolta, él a lehetőséggel, és az ötévente kérhető egynyári öntözést kérvényezi. Olyan hosszúra sikerült az eljárás, hogy szeptember volt, mire az engedélyt megkapta a vízügyi igazgatóságtól. Ezzel azonban már nem sokat tudott kezdeni. Most újabb öt évet kell várnia a következő öntözési lehetőségig. Az egynyári öntözéssel általában azok a gazdálkodók élnek, akik valamelyik folyó mellett gazdálkodnak.
Egy madocsai termelő hosszú távra szeretné megoldani az öntözést az 1300 hektáros szántóföldjén. Mint mondta, másfél éve vár arra, hogy döntés szülessen. Eddig nyolc hatóság nézte át a papírjaikat, mindegyiknek volt valamilyen plusz igénye, amit teljesíteni kellett. Hiába támogatná a bank az öntözéssel kapcsolatos beruházást, engedélyük még mindig nincs. Eddig negyvenmillió forintot fektette be, de még minden bizonytalan. A gazdálkodó szerint megalázó az eljárás, másik uniós országban pár hónap alatt megkapják a vízjogi engedélyt. Tószegi Faggyas Katalin elmondta, a gazdálkodók véleményét jelzik az illetékesek felé, s bíznak abban, hogy rövid időn belül változás várható ezen a területen is.

Forrás: teol.hu