Hírek

Egy kép többet mond ezer szónál

Felgyorsult világunk tele van ellentmondással. „Nincs időm olvasni” – halljuk egyre gyakrabban, ugyanakkor mind többet nézünk mozgóképeket mindenféle képernyőn.

A klasszikus írásos, képes tartalmak helyét egyre inkább átveszik az okoseszközökben is megtalálható kamerák segítségével egyszerûen elkészíthetõ és rövid ideig látható, sztorijellegû képes és videós tartalmak. Ma már bárki forgathat, szerkeszthet és közzé is tehet filmeket. Szemünket vonzza a mozgás, így a mozgóképes tartalmak könnyen lekötik a figyelmet. Egy kép többet mond ezer szónál – nos, a videók esetében ez hatványozottan igaz. Hiszen azok másodpercenként általában 30 képbõl állnak, tehát egy 60 másodperces, azaz egyperces film 1,8 millió szóval egyenértékû.

Ha tovább játszunk a számokkal és böngészünk a statisztikák között, azok szinte kivétel nélkül a videókat erõsítik a szöveges tartalmakkal szemben. Gondolta volna például, hogy a videókat 1200%-kal többször osztják meg, mint a szövegeket és képeket együttvéve? Nem csoda, hiszen az agyunk sokkal gyorsabban – 60 000-szer gyorsabban! – tud látványt, mint szöveget feldolgozni.

Az agynak átadott összes információ 90%-a vizuális. Az emberi agy nemcsak hogy jobban hozzá van szokva a látványhoz, de könnyebbenis értelmezi. Tanulmányok bizonyítják, hogy a videót nézõk 95%-a emlékszik az abban elhangzott, látott üzenetre, szemben a szöveget olvasók 10%-ával. Egy átlagos internetezõ 88%-kal több idõt tölt el egy olyan weboldalon, amely mozgóképes tartalmat is kínál, mint egy olyanon, amelyen nem talál ilyet.

Ráadásul ma már nemcsak szórakozásra használjuk a videókat. Számtalan online tanfolyam kínál magas szintû oktatást, sõt, a valós idejû szolgáltatásoknak köszönhetõen a monitort figyelve és a hozzászólás eszközeit használva távolról is ugyanúgy részesévé válhatunk a tanóráknak vagy egy szakmai konferenciának, mintha ott ülnénk az elõadóteremben.

Az AgroStratéga – idejekorán felismerve a fenti trendeket – évek óta nyomon követi, hogyan oszlanak meg az agrárszakmai információk keresésének módjai ebbõl a szempontból. A mért adatok azt mutatják, hogy ma már az agráriumban is egyre többen részesítik elõnyben a videós tartalmakat, beszámolókat akkor is, amikor szakmai információt keresnek.Az 1400 fõs, országosan reprezentatív minta megoszlása ebben a kérdésben egyelõre 83:17 a szöveges tartalmak javára, de a változás már jól mérhetõ.

A fenti folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendõ egyszerûen idõsebbekrõl és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelõre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.

A döntéshozók 43%-át képviselõ Baby Boomer generáció több mint négyötöde az írott, míg 14%-uk inkább a videós formát választja akkor, amikor szakmai információt keres. Az életkor csökkenésével fordított arányban áll a videós tartalmak elõnyben részesítése, az Y generáció esetében például ezek aránya már eléri a 21%-ot.

Az írásos anyagok tehát továbbra is õrzik dominanciájukat, azonban a vizuális információk iránti igény lassan, de biztosan növekszik. Ha lehetõségünk van rá és a mondanivalónkhoz is kapcsolódik, mindenképpen érdemes a szöveges tartalmat képekkel, illusztrációkkal színesíteni, de még jobb, ha ezt egy vagy több videóval is kiegészítjük.

Egyszerûen mondjuk el, amit leírnánk, és a hallgatóságunk jobban fog rá emlékezni, többen fogják azt megosztani másokkal is.

Véleménye fontos, ne maradjon ki az AgroStratéga 8. alkalommal indított országos kutatásából! A kérdõív kitöltéséhez 2019. szeptember 15-ig kattintson ide!

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdõíve a mezõgazdasági termelést hivatásszerûen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetõk szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövõképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.

A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerûen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel õk a kutatás célcsoportja.

Az adószám nélküli õstermelõk, az önellátásra termelõk és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezõgazdaságilag hasznosított terület döntõ hányadát mûvelõ és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fõ. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztõk Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztõk Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatta a kezdeményezést.