Hírek

Agrordón! Mitől mezőgazdasági egy drón?

A pilóta nélküli repülőgép (angolul: Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle, RPV, am. „távolról irányított (légi) jármű”, vagy drón (az angol drone=here (méh) szóból) eredetileg elsősorban katonai feladatokra fejlesztett olyan repülőeszköz, amely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára.

Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, amely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép, léghajó vagy helikopter többször is felhasználható. Kategóriákat tekintve többféle csoportosítás lehetséges: súly, repülési idő, film- vagy fotókészítés módja, kommunikációs megoldások, vagy vezérlés módja szerint. A pilóta nélküli repülőgépek mérete jelen pillanatban a néhány kilogrammostól a több 10 kilós példányokig terjed. A repülési idő alapvetően súly kérdése. Rengeteg megoldással csökkentik magának az eszköznek a súlyát, éppen azért, hogy komolyabb kamerát is tudjon hordozni. Az egyszerűbb berendezések, az úgynevezett hobbi készülékek inkább csak a repülés gyakorlására alkalmasak. Amennyiben már van kamera is a drónon (beépített), az felbontástól függően többnyire csak egyszerűbb látványfényképek és videók készítésére alkalmas. Amennyiben tehát a gép kamerával rendelkezik, fontos kérdés, hogy mi alapján láthatjuk, rögzíthetjük a képet. A fényképező vagy videokamera általában tartalmaz helyi rögzítési lehetőséget (memóriakártya). A profi berendezések azonban már képesek azonnali (Real time) képtovábbításra a földi vezérlőszemélyzet felé, amelyet különféle kijelzőkön észlelhet a pilóta. Vezérlés tekintetében is különböző kategóriák léteznek: van, amikor csak azonos idejű vezérlés lehetséges, azaz oda megy, és azt csinálja a drón, amire vezérlője utasítja, útvonala nem tervezhető. A komolyabb berendezések útvonala (általában felszállás előtt) tervezhető, úgynevezett bejárás adható meg. A gép ilyenkor elmegy a kijelölt helyre, fotót készít, majd megy a következő pontra, aztán a küldetés végén visszarepül a megadott helyre. Alapvetően egyébként kétféle eszközről beszélünk: ezek a repülő és az úgynevezett copter (helikopter); utóbbit rotorszám szerint különböztetjük meg, quadro-, hexa-, octocopternek hívjuk, de lehet szimpla és dupla légcsavaros copter is. A drónok előnye, hogy elég sokféleképp rendelhetőek meg. A fenti paraméterek alapján a szükséges eszköz pontosan kiválasztható.

Mitől mezőgazdasági egy drón?

Az agrárvilágban sok speciális igény merül fel, amely önmagában nem is értelmezhető a szakmánkon kívül esők számára. Amíg egy hobbieszköz fentről szép fotókat készít, számunkra a mezőgazdaságban a fotók minősége nem csak a felbontás miatt érdekes. Ha ugyanis a felhasználó a vadkár, vagy a belvíz mértékét szeretné megállapítani, akkor a föld görbületével jelentősen torzított (egyébként szép és éles és érdekes) fotó alkalmatlan erre a funkcióra. Hasonlatos a helyzet, amennyiben NDVI- (biomassza) értéket jelző térképet, vagy növényvédelemhez szükséges térképet szeretnénk előállítani; ilyenkor szintén úgynevezett „kisimított” fotóra van szükség. Csakis az ilyen módosított (több fotóból összerakott) és georeferenciált (azaz koordináta helyes) fotók alkalmasak arra, hogy további célra használjuk a felvételt. Ez tehát azt jelenti, hogy a drón „lelke” számunkra a feldolgozó szoftver.

Nézzünk egy konkrét példát is egy profi eszközre!

Ez lehet egy copter, vagy repülő (példánkban ez csak repülési idő és az ezáltal felmérhető terület függvénye), NDVI-fotó készítésre alkalmas, vagy infra kamerával, nagy távolságú kommunikációs berendezéssel, földi kiszolgáló, vezérlőeszköz, online kameraképpel, PC-vel, előre megtervezett útvonallal, kijelölt hazatérő helyszínnel (ahová landol az eszköz a küldetés végén).

Előkészítés

Hová is menjen az eszköz? Ezt pc-n kijelöljük, és átadjuk drónunknak! Eszközünk felszáll, elmegy a kijelölt terület fölé, fotóz, majd a többi helyen is, a végén pedig „hazajön”. Fényképfeldolgozás: véleményem szerint ebben rejlik az AGRODRÓN specialitása. Itt kell ugyanis egy területhelyes, összeillő, sík térképet készíteni. Ez alapján lehet például szaktanácsot készíteni, tápanyag-utánpótlásra, vagy például növényvédelmi célra (ha például egy infrakamera van a gépen, akkor egy gabonatábla vetésfehérítő gradációja kifejezetten jól azonosítható, persze földi azonosítás után). Akár az azonosított fertőzött terület, vagy a tápanyag-utánpótlási javaslat könnyedén kitehető egy sorvezető GPS-re (például egy univerzálisan használható Müller sorvezetőbe), és már át is ültettük a drón munkáját a mindennapjaink mezőgazdaságába. A fotózott és mérethelyes terület azután már könnyedén alkalmas vízkár, vadkár, hibás vetés, erdőkárok és egyéb mezőgazdasági károk, feladatok pontos elemzésére.

Fontos a biztonság!

A drónok használatának szabályzása jelenleg aktualizálás alatt van. Fontos azonban a mindenkori szabályzás mellett a józanész szerinti gyakorlat. Egy drón bármilyen könnyű is, nagyot üt, ha egy emberre vagy állatra esik. Vigyázzunk tehát egymás testi épségére! Alapelv, hogy csak addig használjuk az eszközt, ameddig szabad szemmel még látjuk, illetve ameddig vezérelni tudjuk drónunkat!

Jó repülést!

 

Mátrai Zoltán

ügyvezető, Agrárin Kft.

agrodron.hu

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés