Zöldségtermesztés közmunkában – van perspektívája

Ha Tázláron vezetne keresztül valamelyik két számjegyű főútvonal, az talán lendítene a falu gazdasági helyzetén. Közeli jó példa az 54-es mellett fekvő Bócsa, ami országos jelentőségű vállalkozásoknak ad helyet, így több mint százan járnak át oda más településekről dolgozni. Az 1700 lakost számláló Tázlárnak a nincsenek olyan jó agrár adottságai, mint Vadkertnek s az ipari fejlődés is elkerülte a települést. Bán Róbert polgármester – aki fizikát, informatikát és testnevelést tanít a helyi iskolában – azt mondja, mindent megtesznek azért, hogy egy kisüzem letelepüljön a településen. A gond csak az, hogy a kijelölt ipari terület egy részén még nem végezték el a régészeti feltárást.

A régészeknek jeleztem, ha kell, közmunkásokat biztosítunk a feltáráshoz, csak jöjjenek már. Egy vállalkozó telephely-fejlesztési uniós pályázatra vár. Ha kiírják és a pályázat sikerrel jár, akkor új üzem épülhet a faluban, ami remélhetőleg tíz embernek adna munkát. Addig azonban a közmunka jelent megoldást sokaknak – mondja a polgármester.
Harmincnégy ember jut közmunkához, közülük 12-14 zöldséget termesztenek. Köztük van Szalainé Csendes Márta, akinek kereskedő a szakmája. Márta és férje egy gyermeket nevelnek, a férfi Kiskőrösön dolgozik, a két fizetésből azonban nem egyszerű kijönni. Nincsenek kétségbe esve, csirkét, malacot nyulakat tartanak. Márta ezekben a napokban a falu határában megtermelt cukkínit szállítja éttermek és  kereskedők megrendelését teljesítve Kiskunmajsától Soltvadkertig. Volt úgy, hogy két nap alatt tizenegy mázsányit szállítottak a csólyospálosi szárítóba. Amikor nem értékesít, a konyhakertben dolgozik.

– A falu belterületén két hektár területű konyhakertet is művelnek a közmunkások. Emellett a település határában is termelünk, ott most cukkíni nő. Az emberek a kánikulában gyakran már hat óra előtt kint kapálnak az ültetvényen – mondja Bán Róbert. 

Ozsvárt János kertészetvezető felügyeli félállásban a munkát. Mint mondja, több szakmája van, szakácsként és hegesztőként is elboldogul.  A kertészet vezetője otthon méhészkedik is. Akác-, selyemfű- és napraforgómézet készít a hatvan családból álló kis méhészetében.
– Az órát nem igen nézzük, mert amikor locsolni kell, akkor nem lehet félbehagyni a munkát. Ha kell, szombat vasárnap is dolgozunk. Három gyermeket nevelünk a párommal, havi 200-250 ezer forintot kell beosztanunk, ami nem sok, ezért is kell a bevételt kiegészíteni méhészkedéssel – mondja Ozsvárt János.

Van tanyájuk Rávai Gergőéknek is, aki hivatalsegédi beosztásban a számítógépes adminisztrációt végez. A fiatal közmunkás fémipari és szakács végezettséggel is rendelkezik. Mint mondta, Miskolcon talált volna állást, de ő inkább idehaza maradt. A szülei libatöméssel foglalkoznak, ő a munka után besegít, illetve 100 méhcsaláddal foglalkozik, mely jó kereset kiegészítést jelent a családnak. A kéthektáros konyhakertet körbevették kerítéssel, mert sok százezer forintnyi értéket termelnek ott.

A polgármester azt mondja, a két, húszméter hosszú fóliasátor mellé jövőre még négyet szeretnének felépíteni. Tököt, paradicsomot, paprikát, hagymát, kaprot és egyéb zöldséget termesztenek. A termés egy része a falu konyhájára kerül, kapnak belőle a szegényebb családok, illetve egy részét értékesítik. – Ez utóbbiból szármató bevételből jön össze az önrész a pályázatokhoz – tudtuk meg Bán Róberttől. A közelmúltban nyert a falu egy kisbuszt egy kormánypályázaton, melynek az áfáját a falu fizeti. A járműre azért is van szüksége a településnek, mert a falu lakosainak egy része -490 személy- tanyákon lakik, akiket szociális gondozók látogatnak.

baon.hu