Támogatás húzza idén is az agrárberuházásokat

Az idén is jelentős összegeket fordítanak az ágazat szereplői beruházásokra, azonban továbbra is megmarad – többféle értelemben is – a kettősség a mezőgazdaság fejlődésében. A legnagyobb ilyen célú jogcímek közé tartozik a mintegy 24 milliárd forintos kerettel meghirdetett kertészeti gépbeszerzési, valamint a 60 milliárd forintos kerettel megnyitott komplex technológiai fejlesztési támogatás. Utóbbiból 35 milliárdot állattartó telepek korszerűsítésére, 10 milliárdot nem mezőgazdasági főtevékenységű, míg 15 milliárdot mezőgazdasági főtevékenységű vállalkozások élelmiszer-ipari célú fejlesztéseire különítettek el. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal április második hetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozott nem terület- és állatalapú jogcímekre 936 kérelem esetében összesen 5,7 milliárd forint összegű támogatás kifizetését indította el – derül ki a hivatal közleményéből. A jóváhagyott összegből mezőgazdasági jogcímekre – elsősorban állattartó telepek korszerűsítése, mezőgazdasági termékek értéknövelése és kertészet korszerűsítése – 1,4 milliárd forintot, míg vidékfejlesztési jogcímekre (elsősorban a falufejlesztés, a mikrovállalkozások fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás) 4,3 milliárd forintot utalnak át.

A fejlesztések kétarcúsága egyrészt abból következik, hogy a versenyképes termelést elősegítő technológiák, eljárások, sőt a professzionális gazdálkodás is drága és költséges. Ezért továbbra is elsősorban a jelentős növénytermesztési bevétellel rendelkező, tőkeerősebb, nagyobb üzemméretű szereplőknek van elég saját forrásuk vagy megfelelő hitelképességük – az önerő és az utófinanszírozott támogatások megérkezéséig felvett hitellel megvalósítani tervezett – beruházásokra. A kisebb gazdaságok, őstermelők helyzete abban a tekintetben nem változott, hogy kevésbé férnek hozzá az ehhez szükséges forrásokhoz, támogatásokhoz. Nem kis részben azért, mert hiányzik a komplexebb beruházások tervezéséhez szükséges szaktudás, ráadásul az uniós beruházási támogatásokkal való elszámolás átlátható gazdálkodást igényel, ahogyan a banki hitelbírálat is. Sok kistermelőnek és családi gazdaságnak azonban a kisebb méret és az őstermelői adózás miatt egyszerűen nem ilyen rendezett a napi működése.

Hosszabb távon egyébként a hitelképesség és a pályázati lehetőségek miatt az innovatívabb, jobban és épp ezért vállalkozásként, jogi személyiségű kft.-ként működő családi gazdaságoknak is új kockázattal kell számolniuk. A földforgalmi törvény szerint ugyanis mind a földvásárlási, mind a földbérleti rangsorban hátrébb szorulnak majd, ráadásul a törvény korlátozza, sőt szankcionálja azt is, hogy átalakulhassanak, ezzel kerülve meg a „spekuláció" ellen hozott szabályokat. Ezt a kockázatot pedig a banki hitelbírálatoknál is viselnük kell, mert a pénzintézetek már készülnek rá, ezt hogyan árazzák be – főleg a nagyvállalati hiteleknél kaphat kiemelt figyelmet a bérleti szerződések hossza.

A fejlesztések kétarcúsága abban is tetten érhető, hogy a tisztán állattenyésztéssel foglalkozók vagy az elmúlt években jellemzően inkább veszteséges élelmiszer-ipari feldolgozók – például a húsiparban – sem elegendő saját tőkével, sem hitelképességgel nem rendelkeznek a versenyképesebb termelést biztosító fejlesztések megvalósításához. Egyes húsipari vállalatok már azzal kénytelenek szembenézni, hogy nemcsak az európai exportpiacaikon versenyképtelenek a nyugat-európai cégekkel, szövetkezetekkel szemben, hanem azzal is, hogy a hazai piacaikról is kiszorulhatnak, mivel az elmúlt években képtelenek voltak az áruházláncok által a beszállítóktól megkövetelt és az európai élelmiszer-biztonsági szabályoknál szigorúbb minőségbiztosítási szabványoknak megfelelő fejlesztéseket finanszírozni. Ezek nélkül azonban félő, hogy kilistázzák őket a láncok és így további piacokat vesztenek – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a napokban.

Az idei fejlesztések igen jelentős része uniós forrásból valósul meg: egyrészt a tavaly vagy a korábbi években már elbírált támogatási jogcímek esetében a megvalósítást követő kifizetések, továbbá a valamilyen módon a földhasználathoz kötődő normatív támogatások felhasználásával, másrészt a 2013 őszén megnyitott és az idén elbírált támogatási jogcímek révén a szektorba eljutó pénz idén is pörgeti majd a beruházásokat.

Forrás: napigazdasag.hu/Kiss Melinda Katalin

Fotó: piacesprofit.hu