Maga alá temeti a piacot a feketekereskedelem

    A GfK Hungária Piackutató adatai szerint a teljes zöldség-gyümölcs piac 226 milliárd forint forgalmat mutat. Ez mennyiségben valamivel kevesebb mint egymillió tonna termék forgalmát jelenti. A teljes fogyasztás 1,2 millió tonna, de ebből 200 ezer tonnát a háztartások maguk termelnek meg. A teljes ágazat kibocsátása 2010-ben 1,9 millió tonnát tett ki.

    A háztartások 60 százalékban frissen, 40 százalékban feldolgozott formában fogyasztják a zöldséget és a gyümölcsöt. A GfK adatai szerint a fő beszerzési forrás továbbra is a piacok és utcai árusok csatornája, de a hipermarketek és a szupermarketek is feljövőben vannak. A GfK szerint azzal, hogy egyre kevesebb az ipari szintű zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a nemzetközi kereskedelmi láncoknak egyre nagyobb befolyásuk van a zöldség- és gyümölcskereskedelemre (még az exportra is).

    A kutatási adatok szerint a friss zöldség és gyümölcs a harmadik legnagyobb forgalmat mutató élelmiszer-kategória és a 4,5 millió háztartásból majdnem 4 millióan vásárolják a termékeket. Ebben a szegmensben az ár kérdése csak a harmadik vevői szempont, első körben az ár−érték arányt vizsgálják a vásárlók a választásnál. Ezt követi a minőség, majd az árkérdés után a tartósítás formája, végül csak a 5. szempont a magyar eredet.

    A forgalmat a magyar háztartások fogyasztási szokásainak változtatásával, illetve a bel- és exportpiacokat is egyre gyakrabban megzavaró feketekereskedelem visszaszorításával lehetne növelni. A GfK adataiból és az Agrár Európa Kft. becsléséből kiindulva a szektorban nagyjából 90 milliárd forint értéket képvisel a feketekereskedelem. Mennyiségben ez majdnem félmillió tonna (némi torzulás lehetséges, hiszen a GfK háztartásokat kérdez, amiben legális és illegális eredet is összemosódhat), ami annyi, mint a hipermarketek és kis boltok együttes értékesítése.

    Tavaly átlagosan 32 százalékkal csökkent a zöldség- és 10 százalékkal a gyümölcstermés, így az előbbi átalgosan 22, míg az utóbbi 51 százalékos árnövekedést mutatott. Tavaly az export 16, az import 26 százalékkal nőtt a zöldségnél, így 53 millió euró passzívum keletkezett, míg a gyümölcsnél 8 százalékkal nőtt az export és csak 2 százalékkal az import, ám a passzívum így is 46 millió euró volt.

Forrás: Napi gazdaság