Egy sor területet átszabhat tavasszal az országgyűlés

Csak a hivatalos programot nézve nem ígérkezik izgalmasnak az országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdete, ugyanis a kormány februárban csupán két törvényjavaslat elfogadását tervezi – derül ki a kormány féléves törvényalkotási programjából. (Az ülésszak nyitónapján, jövő hétfőn, azért nem fognak unatkozni a képviselők, mert ekkor esedékes az újbóli szavazás az egészségbiztosítási törvényről.) A két törvény egyaránt az 1 és 2 forintos érmék március elsejével tervezett kivonásával függ össze, e jogszabályokban rendezné a kormány a kötelező kerekítési szabályokat. Eszerint márciustól az állami szociális juttatásokat – ha készpénzben fizetik ki – csak felfelé lehet kerekíteni, míg a mindennapi kereskedelemben a számla végösszegét – és nem az egyes tételek árát – lehet a legközelebbi nullára vagy ötössel végződő számra kerekíteni.

Márciusban – ha valami csoda folytán sikerülne egyezségre jutni a Fidesznek és a kormánypártoknak – nem csupán az év egyik legfontosabb gazdasági törvénye születhetne meg. Ekkor fogadtatná el ugyanis a kormány a költségvetési felelősségről, a költségvetési hivatalról szóló, kétharmados többséget igénylő jogszabály-módosítást, amely örök időkre kizárná az államháztartási túlköltekezés kialakulását. Ugyanebben a hónapban a parlament már bőszen tárgyalni fogja a már beterjesztett, 2020-ig szóló energiapolitikai koncepciót, illetve a földgázpiaci liberalizációról szóló törvényt, ezek elfogadása áprilisra várható.

Szakítva a korábbi évek gyakorlatával, a kormány szándéka szerint a jövő évi adótörvények elfogadására nem az utolsóelőtti pillanatban kerül sor, hanem még ebben a félévben. A kormány áprilisra ígéri legújabb ütemtervében a 2009-es adótörvényeket, amelyekkel szemben még egy évvel ezelőtt komoly igényeket támasztott a szakmai közvélemény, mert az ígéretek szerint a 2006-os megszorítások után 2009 lett volna a nagy adóreform éve. Azóta a jócskán visszavett ígéretekből elfogyott a nagy és az adóreform is, a kormányzati nyilatkozatok szerint szerkezeti változtatásokra, súlypontáthelyezésre számíthatunk az adójavaslatban.

Májusra és júniusra marad a jogalkotási program fele, összesen húsz törvény. Ezek között két, egymással részben összefüggő nagy terjedelmű jogszabály elfogadása várható. Az egyik az élelmiszerlánc biztonságáról szól, a másik a fogyasztóvédelmi és reklámtörvény együttes EU-harmonizációs átszabását szolgálja. E törvények módosítása után egységesül a teljes fogyasztóvédelem, egyértelmű lesz a feladatok megosztása a hatóságok közt. A panaszos bármely hivatalhoz fordul, a problémáját automatikusan az illetékes hatósághoz küldik. Szigorodnak a szankciók is: először beszedik az árukat és csak azután kezdődik a vizsgálat. Ráadásul a fogyasztóvédelmi, élelmiszer-egészségügyi büntetések nem csupán a szabálysértés mértékétől, hanem a felelős gazdasági erejétől is függenek majd – vagyis hasonló vétségért más-más összegű büntetésre számíthat a sarki közért és a szupermarketlánc.

Ugyancsak a véghajrában várható a közbeszerzési törvény módosítása, egy új jogszabály pedig az egészségbiztosítás által folyósított pénzbeli ellátások szabályait foglalná keretbe.

Az Államháztartási Hivatallal összefüggő szabályozásokon kívül több kétharmados törvény módosítását is tervezi a kormány. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a parlamentnek választási és népszavazási szabályokat kell pontosítania – ezekben egyezség várható. Nagy kérdés, hogy mi lesz az új titoktörvény sorsa, amely az eddig kiszivárgott információk szerint azokat is büntetné, akik államtitoknak minősülő adatot hoznak nyilvánosságra – szemben a jelenlegi szabályozással, amikor csak a kiszivárogtatót sújthatják szankciók. 

 Nem a törvényalkotási program végrehajtásával kezdődik meg február 11-én a 2008-as parlamenti ülésszak, hiszen a „showt” a tavaly decemberben elfogadott, ám Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött egészségbiztosítási törvénnyel indul. A jövő hétfői ülésen négyórás záróvitát szentelnek a képviselők az ügynek – ez minden bizonnyal rekord lesz, ugyanis a formálisnak számító záróvitákat legfeljebb tíz percig szokták elhúzni a képviselők. A javaslatot nagy valószínűséggel megszavazza a kormánypárti többség, míg az ellenzék ellene voksol. (Ha a parlament újra elfogadja a törvényjavaslatot, azt már kötelező lesz aláírnia a köztársasági elnöknek.) Ezt követően döntenek a képviselők a Fidesz törvénymegerősítő népszavazásáról, az erre tett javaslat várhatóan nem kapja meg a többséget. A valódi évadnyitó két hét múlva lesz, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő megtartja szokásos évindító beszédét. 

Forrás: Napi Gazdaság – Papp Zsolt