Rögzített hústartalom, változó elnevezések

Bár a hazai húsipar szereplői korábban jelezték, hogy a Magyar élelmiszerkönyv nyáron életbe lépő módosítása nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, nem várható lazítás a szabályozásban. A Földművelésügyi Minisztérium szerint elegendő idő volt ahhoz, hogy az ipar felkészüljön a változásokra. A többek között a virslik és a felvágottak esetében magasabb hústartalmat előíró szabályozás már tavaly óta hatályban van, az alkalmazására azonban egyéves átmeneti időt biztosítottak, így az előírásokat augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni.

fotó:MTI

A Magyar Időknek nyilatkozó iparági szereplők más-más stratégiát követve próbálnak megfelelni a szigorításnak. Míg egyes termékeknél a hústartalom emelésével módosítják a receptúrát, addig egyéb készítményeknél – az eddigivel azonos minőség mellett – különböző fantázianevekkel kerülik ki a szigorítást.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, a Pick Szeged Zrt.-t magában foglaló Bonafarm-csoport PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta: ez utóbbi esetben a gyártók termelési költségei ugyan nem emelkednek, viszont számítaniuk kell a vásárlóközönség értetlenkedésével. A receptúra módosítása mellett döntő cégeknek pedig arra kell felkészülniük, hogy a növekvő költségeiket csak nehezen tudják majd érvényesíteni az értékesítési áraikban. – Ha a kereskedelem elutasítja az áremelést, az súlyos helyzetet teremthet a jogszabálykövető cégek számára. Az ágazat szereplői abban reménykednek – hívta fel a figyelmet Éder Tamás –, hogy az áruházláncok partnerek lesznek abban, hogy a szigorodó szabályozás miatt emelkedő költségek megjelenjenek az árakban. A hatóságnak pedig azt kell biztosítania – folytatta –, hogy a jogkövető cégek ne kerülhessenek hátrányba.

Szerinte a legnagyobb hangsúlyt az importtermékek ellenőrzésére kell helyezni, hiszen a magyar szabályozás ezzel a módosítással a legszigorúbbak közé lépett az EU-n belül.

– Ha az ellenőrzések nem lesznek hatékonyak, és piacon maradhatnak olyan külföldi vagy hazai termékek, amelyek nem felelnek meg az adott termékelnevezéshez kötődő követelményeknek, az súlyosan sértheti a versenyegyenlőséget és a jogkövető cégek érdekeit

– jegyezte meg. A Pick-termékek túlnyomó többségét egyébként nem érinti a szabályozás, így a receptúrák módosítására sincs szükség. Ugyanakkor azon kereskedelmi márkás termékek között – amelyeket az áruházláncok útmutatásai alapján állít elő a társaság – vannak olyanok, amelyeknél a termékjelölést, illetve a receptúrát kell módosítani. Ezzel együtt a nyomtatott csomagolóanyagokat is le kell cserélni, ami többletköltséggel jár. – Vélhetőleg az áruházak saját márkás húskészítményeihez is drágábban juthatnak hozzá a fogyasztók – mondta Éder Tamás.

fotó:MTI

Keleti Zsolt, a Sága Foods Zrt. vezérigazgatója jelezte: a nagyobb változás a hús és a csontról mechanikusan lefejtett hús felhasználhatóságában rejlik. Az olcsóbb alapanyag helyett a virslik és a párizsik esetében is magasabb minőségű és értelemszerűen drágább összetevőket kell használniuk. – A pulykapárizsinkat a vásárlók már Füstlizerként találják meg az üzletekben. Lesznek olyan termékeink is, amelyek a fogyasztói árelvárások miatt kikerülhetnek a „virsli” és „párizsi” elnevezés alól – emelte ki. Keleti Zsolt szerint 

a javuló minőség mellett a növekvő munkaerőköltségek is elengedhetetlenné teszik az áremelést.

A Sága az év elején már módosította az árakat, és szerinte jövőre is kisebb drágulásra számíthatnak a fogyasztók.

fotó:MTI

Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője szerint versenyelőnybe kerülhetnek azok a termékek, amelyek nem szerepelnek az előírásban.

– Fennáll a veszélye annak, hogy a vásárlók a minőségi termékek helyett még inkább az olcsóbb készítményeket keresik majd a boltokban, ami népegészségügyi szempontból sem jó

– emelte ki. A Gyulahús az új szabályozás ismeretében, másrészt a kínálat minőségének javítása érdekében a májas termékek májtartalmát már tavaly 25 százalékra emelte, illetve a készítmények sótartalmát is mérsékelték, a hústartalmat pedig növelték. Az ügyvezető szerint a termékeik megnevezését az élelmiszerkönyv előírásait figyelembe véve tüntetik fel. Az áremelés Daka Zsolt szerint is elkerülhetetlen lesz, ugyanakkor félő, hogy a költségek egy részét így sem tudják érvényesíteni az átadási árakban. Ezzel pedig nemcsak a vállalat eredményessége romlik, a fejlesztésekre is kevesebb jut.

agrotrend.hu / magyaridok.hu