Komoly károkat okoznak a farkasok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelen ismeretei szerint, bár folyamatos a megfigyelésük, nincs pontos adat arra nézve, hogy mekkora a hazai farkasállomány. A terjeszkedésük, és az egyre gyakorta jelentkező káresemények azonban azt mutatják, hogy az állatok meglehetősen elszaporodtak adott területeken – fogalmazott Süle Katalin alelnök. Többek között borsodi gazdálkodók is jelezték, hogy a juh- és szarvasmarha-állományukban, tehát jellemzően a kihajtott, legeltetett állományokban történik károkozás, valamint Heves megyéből is érkeztek hírek farkasjelenlétről – írja az infostart.hu.

fotó: pixnio.com

Az elragadott állatok között megtalálhatók a tenyészbikáktól a kisebb súlyú borjakig, juhokig és bárányokig minden, ráadásul a vadászatra jogosultak is jó néhányan jelezték, hogy az őz- és muflonállományaik nagy része megfogyatkozott. Akad olyan vadásztársaság, ahol a kezelésében lévő terület muflonállományának a 80 százaléka pusztult el – jegyezte meg a kamara alelnöke.

Süle Katalin arra is emlékeztetett, a farkasok vadállatok ugyan, így elsődleges táplálékuk a vadon élő állatok, mégis egyre közelebb kerülnek az emberekhez, és most már a gazdasági haszonállatokban garázdálkodnak. Nagyon okosan, falkában vadásszák le az állatokat, és „Ne adj' Isten, de az emberre is rátámadhatnak.”

Megjegyezte, miután védett állatról van szó, vagyis nincs ellene vadászat, természetszerűleg nem fél az embertől, így aztán a szakemberek úgy vélik, ebből probléma is lehet.

„Amit minden áron meg kell előzni, mindent megtéve annak érdekében, hogy véletlen se legyen ember elleni támadás.”

A kamara bizakodó azt illetően, hogy a fentiektől még messze vagyunk, és sikerül azt időben tett intézkedésekkel megfékezni, illetve a gazdasági károkat enyhíteni, valamint megtalálni azt a módot, hogy a károk megtérítésre kerüljenek – tette hozzá Süle Katalin.

A Bükki Nemzeti Park gyökeresen másként látja a farkasok helyzetét

Továbbra sem jelentenek problémát a turistáknak a bükki farkasok. A kameracsapdákon azt látni, hogy ugyanazokat az utakat használják évek óta, az erdőlátogatók által közzétett csekély számú videó pedig éppen a találkozások ritkaságát igazolja – mondta el az InfoRádióban Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park gerinces zoológiai szakreferense.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiváló érzékszervekkel rendelkező farkas el tudja kerülni a találkozást az emberrel.

A fő szabály az, hogy erdőben, vadászterületen a kutyákat pórázon tartsuk. Ha ezt betartják, nincs baj. Ha azonban a kutya eltávolodik a gazdától, akkor előállhat veszélyes szituáció, ezt azonban csak a nemzetközi tapasztalatok alapján mondják, itthon nem tudnak ilyen esetekről.

Egy-két eset történt település szélén, hogy megrémült a kutyasétáltató, de veszélyes következmény nem alakult ki: a farkas elszaladt, a kutya a gazdánál kötött ki épségben.

De azoknak az eseteknek a száma is elenyésző, amikor a farkas háziállatokban tesz kárt, ezeket 24 órán belül kivizsgálja a nemzeti park.

„Nagyon gyakori, hogy a gazdálkodó saját kutyája a ludas ilyen esetekben, előfordul azért, hogy a farkas is betör egy-egy nem megfelelően őrzött gazdálkodó egységbe, akkor okozhat problémát” – mondta a szakértő.

A károsultaknak, illetve megelőzés céljából is a Bükki Nemzeti Park villanypásztor szettet ad a gazdálkodóknak, illetve fajtatiszta kuvasz kölyköket közvetítenek ki számukra. Az eddigi visszajelzések azt mutatják, hogy a korszerű technika és az őshonos házőrző kombinációja tökéletesen működik.

Ráadásul a komondor és kuvasz mint magyar pásztorkutyafajta reneszánszát is elhozhatja az, hogy újra van igazán nekik való feladat: őrizni a nyájat és a portát a vadállattal szemben.

agrotrend.hu / infostart.hu