Hírek

Génmódosítás, vagy génszerkesztés? Sok mindenre választ kapunk

Hosszú évek óta tart egy igen komoly vita az unió területén belül arról, hogy a növények életében a genetikai módosítás csak etikai károkat okozhat, vagy élelmiszeripari, élelmezésbiztonsági és más genetikai kockázatokat is rejt magában ez a típusú beavatkozás. Ez a hosszú vita odáig terebélyesedett, mire öt évvel ezelőtt az Európai Bíróság kimondta azt, hogy a genetikailag módosított szervezetek létrehozása, mint technológiai eljárás nem kerülhet közforgalomba az unióban, az ebből származó termékek pedig egy hosszas regisztrációs procedúra után kerülhetnek csak közforgalomba. Tehát leegyszerűsítve: tilos a GMO-k használata.

Ez maradt továbbra is a bizottsági álláspont. Annyiban történt óriási előrelépés a tudományos szektor életében, hogy 2012-ben a génszerkesztést Nobel-díjban részesítették, s most az Európai Unió elismerte: a génszerkesztéssel, ezzel az új genetikai-mérnöki technikával előállított növények köztermesztésbe hozhatók – írják a Növényvédőszer.hu-n.

Fotó: Larry White / Pixabay

Ennek jelentőségről és várható következményeiről is kérdeztük Sándorfy Andrást, a Marton Genetics Cégcsoport vezetőjét, aki szerint a bizottság nagyon komoly szakmai javaslatotterjeszt előamellett, hogy ezekkel az úgynevezett génszerkesztési eljárásokkal létrejött új növényeknél nem csak, hogy használható ez az eljárás, hanem köztermesztésbe is kerülhetnek majd.

– A felgyorsult világunkban a szárazságtűrés, a klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodó képesség megköveteli azt, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni rá az agrártudomány, s ezzel megfelelő ellenálló képességű növények kerüljenek ki a termesztésbe. Ez a technológia lényegesen megkönnyíti a nemesítők munkáját és az eddig megszokott 10-12 év helyett 3-4 évre is lerövidülhet a köztermesztés ideje. Ez a gyorsaság adhat egyfajta biztonságot és garanciát arra, hogy hogyan tudnak az európai termelők alkalmazkodni ezekhez az óriási kihívásokhoz, amit a klímaváltozás tud okozni – hangoztatta Sándorfy András.

Várható-e ellenállás? Jogosak-e a félelmek?

Laikusok által nagyon könnyen összekeverhető a két technológia, hiszen mindegyikben benne van az a szó, hogy gén. De ne felejtsük el, hogy éles szakmai különbség van a két technológia között: a GMO esetében egy idegen szervezetnek a génjével manipulálom meg azt az élő szervezetet, amelytől gazdasági eredményt várhatunk el, míg a génszerkesztés során előre tudott, előre modellezett és kiszámított technológiával avatkozok be az élőlény genetikai struktúrájába, hogy azt követően egy jobb és szebb, jobban alkalmazkodó növény jöhessen létre. Tehát semmilyen idegen genetikai állomány nem kerül be, hanem a saját genetikával dolgoznak a nemesítők.

Ez teljesen kizárja mind az etikai, mind az erkölcsi kockázatát annak, hogy a génszerkesztés vajon jó-e az emberiségnek, vagy rossz, hiszen az Európai Unió bizottsága szakmai alapon elismerte a kettő különbözőségét – ezáltal óriási tudományos és innovatív előrelépést tett annak irányába, hogy megint példát mutasson a világnak.

Július 5-én hozza nyilvánosságra a bizottság a konkrét dokumentumokat, amelyek az előzetes tárgyalásokból összeállított megállapítások lesznek. Elsősorban azokat szeretnék tájékoztatni, akik nem feltétlenül szakmailag ítélik meg ezt a kérdést, hanem érzelmileg közelítenek hozzá. Számukra is egyértelművé szeretnék tenni, hogy a génszerkesztéstől senkinek sem kell tartania.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció