Disznóvágás régen és most

A helybelieket a falu központjába, a Magyar–Szerb Agrárkereskedelmi Központ mögötti térre várták, ahol hét órától pálinkás jó reggellel indult a nap, házi szilvapálinkával, valamint citrompálinkával, fügepálinkával, forralt borral kínálták a szervezők az érkező vendégeket.

fotó: wikimedia

A nem túl fagyos időben is jól fogyott a torokégető lélekmelegítő, amitől még jobban ment a munka, ugyanis ekkor már az alkalmi böllérekből álló ötfős férficsapat tisztította javában a nem sokkal előbb leölt kétszáz kilós disznót, amit a Pereputty Egyesület a ­Magyar Kormány Civil Programja keretében megpályázott és elnyert pénzből vásárolt. 

A kocát Kovács Sándor irányításával darabolták fel, aki társaival a böllértudásuk mellett bemutatták a hagyományos disznóvágás mozzanatait is. A reggeliként fogyasztott sült hagymás vér mellett továbbra is szépen fogyott a jóféle házi pálinka, de emellett a hangulatról az Öttömösi­ ­Citerazenekar tagjai is gondoskodtak, akik végigmuzsikálták a délelőttöt. – Hurka, kolbász és pecsenye készül ­belőle, a pörköltnek való húsból pedig toroskáposztát készítünk gerslivel, valamint friss töpörtyűvel kínáljuk a vendégeket – avatott be a feldolgozás részleteibe Kovács Sándor. 

E közben a sátorban pedig már a szalonnának és a töpörtyűnek való részeket darabolták a lányok és asszonyok, sült az első adag töpörtyű is, valamint az abálni való húsok és belsőségek rotyogtak a felállított üstökben. 

Mészáros Miklós pedig arról beszélt, hogy a készülő kolbász és szalámi fűszerezése miben különbözik egymástól. – A kolbászt egy kicsit gyengébben fűszerezzük, de lényegében a fűszerek ugyanazok, só, pirospaprika, kömény, bors, a szalámiba, mivel az vastagabb és intenzívebb íze kell, hogy legyen, még egy kicsi szerecsendió is kerül. A kolbászt a készülő hurkával, tarjával együtt kisütjük a szabadtéri kemencékben, és az érkező vendégek elfogyaszthatják, a szalámit viszont később felfüstöljük és majd a nyáron, a Pereputty Egyesület sportrendezvényeire készül belőle szendvics a gyerekeknek – mondta el. 

A böllérnaphoz csatlakoztak a Kelebiai Caritas Csoport asszonyai is, akik kétféle hájas süteményt is készítettek a résztvevőknek. A készítés módjáról Horváth Zoltánné, a szervezet helyi vezetője elmondta, hogy az egyik élesztős kelt hájas, a másik pedig hideg hájas sütemény, mindkettő receptjét ötven évvel ezelőtt tanulta egy akkor 73 éves nénitől. 

A legtöbb család tartott disznót

Régen Kelebián is a legtöbb család tartott disznót, az emberek ellátták magukat hússal, a disznóvágás mindig is nagy esemény volt, ilyenkor összejött a család és a ­barátok, közösen vágták le a disznót és dolgozták fel a húst, mindenkinek jutott kóstoló és az egész évre való hús is megvolt – idézte fel a régi idők disznóvágásait Szabó Galibáné Vámos Ildikó, a 2020 év elején alakult Pereputty Egyesület elnöke, aki elmondta, hogy azzal a nem titkolt szándékkal rendezték meg az I. Kelebiai Böllérnapot, hogy hagyományt teremtsenek belőle. Hasonló rendezvénnyel készül az egyesület húsvétra is, amikor a húsvétolás hagyományait szeretnék felidézni. Lesz lovas kocsis locsolkodás vödörből, népzenei találkozó, húsvéti ételek készítése és kézműves-foglalkozások a gyerekeknek. 

agrotrend.hu / baon.hu