Abiotikus tényezők hatása a zöldségfajok termésképzésére, különös tekintettel a fitonutriensekre

Helyes Lajos szűkebb kutatási területe a kertészeti növények, különös tekintettel a zöldségfajok termésképzésére, beltartalmi értékeire ható abiotikus és biotikus tényezők értékelése. Hazai viszonyok között elsőként használt infravörös távhőmérőket az öntözés tervezéséhez, illetve az öntözési időpont meghatározásához.

Fotó: mta.hu

Kutatócsoportja élén kidolgozta a különböző zöldségfajok (zöldbab, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségfélék) sugárzási felszínhőmérsékletének infravörös távhőmérővel való mérésének módszerét, illetve a hazai ökológiai feltételek közötti használatának technológiáját. Feltárta a növényállományok sugárzási felszínhőmérsékletét alakító környezeti tényezők (léghőmérséklet, sugárzás, talajnedvesség) összefüggéseit. Meghatározta a növényfelszín-hőmérséklet és a léghőmérséklet viszonyát különböző talajnedvességi szinteken. A növényállomány felszínhőmérsékleti értékei lehetőséget nyújtanak az alábbi felhasználásra: az öntözés időpontjának meghatározása, az öntözés kiegyenlítettségének jellemzése, termésbecslés (az adott termőhely adottságainak ismeretében), a vízhiány mértékének jellemzése (SDD értékekkel). Többéves (évtizedes) kísérletben vizsgálta a halmozott sztómakonduktancia és a termésképzés kapcsolatát, vízdeficit- és „cut off” öntözési kezelésekben, ipari paradicsom növényállományokban.

A fitonutriensek a növényi metabolizmus másodlagos termékei. Legfontosabb szerepük a növényi sejtekben a védelem, többek között az UV sugárzás, a kórokozók és a kártevők ellen. Védelmet nyújtanak a szabad gyökökkel szemben. Szín- és aromakomponensek is. A legfontosabb egészségvédő növényi hatóanyagok (fitonutriensek): vitaminok, karotinoidok, kapszaicinoidok, glükozinolátok, allil-diszulfidok, polifenolok. Helyes Lajos nevéhez fűződik a fontosabb zöldségfajok – paradicsom, paprika (étkezési és csili), brokkoli, vöröshagyma, sárgarépa, tojásgyümölcs – antioxidáns hatású fitonutrienseinek értékelése és hazai ökológiai adottságokhoz való adaptálása. A nemzetközi elismertséget a likopin képződésére ható abiotikus tényezők meghatározásával alapozta meg, de több tudományos eredményem született, az egyéb karotinoidok (paradicsom, sárgarépa, étkezési paprika), a kapszaicinoidok (csili és fűszerpaprika), a polifenolok (paradicsom), allil-diszulfidok (vöröshagyma) és a glükozinolátok (brokkoli) esetében is.

Helyes Lajos 1956-ban született Sárváron. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára, a Doktori és Habilitációs Központ főigazgatója, a Kertészettudományi Intézet igazgatója, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke, valamint a Növénytudományi Doktori Iskola vezetője.

agrotrend.hu / MTA