A hiteladósoknak nyújtott segítségek átalakítják a piacot

Jelentős elvonások árán segítik az adósokat

A szakmai szervezetek közötti információcsere és együttműködés fontosságát hangsúlyozva rendszeres találkozót tartó két elnök a Magyar Lízingszövetség közleménye szerint kifejtette: a követeléskezelő és a lízingcégek számára eddig is rendkívül komoly terhet jelentett a pénzügyi vállalkozásokra 2010-ben átmeneti jelleggel kivetett 6,5 százalékos, később az adóalap számítás módosításával a pénzügyi vállalkozásoknál átlagosan tízszeresre növelt különadó.

Fotó: andreas160578 / Pixabay

Mindez az idén plusz teherként társuló extraprofitadóval, valamint az ősszel ismét meghosszabbított, valamint a kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektorra is kiterjesztett hitelmoratóriummal olyan, milliárdokban mérhető pénzügyi forrást von el a két szektor szereplőitől, aminek nagy részét azok eddig a bajba jutott adósokkal létrehozott megállapodásokra fordították.

A két szervezet egyetért abban is, hogy az extraprofitadó azért is alaptalan teher, mert ezek a pénzügyi vállalkozások a bankokkal szemben – amelyek az olcsó forrásokat magas kamattal tudják kihelyezni – nem gyűjthetnek betétet, illetve finanszírozási kamatbevételen túl az egyéb díjbevételek sem jellemzők rájuk. Zs. Nagy István ugyanakkor szerencsés helyzetnek tartja, hogy a lízingszektor a mostani krízishelyzetben jobb állapotban van, mint a 2008-as globális recesszió idején volt.

Most az a különleges helyzet állt elő, hogy a lízingelt gépjármű nemritkán a teljes finanszírozási összeg értékét képes fedezni. Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a haszongépjárművek és az agrárgépek másodlagos piacán is – részletezi a közlemény.
A kockázat változatlanul megmaradt

A lízingszövetség elnöke szerint a finanszírozási kockázat így sem tűnt el a szektorból. Igaz, a kamatstop most átmenetileg megoldást jelent, mégsem tartják jó üzenetnek azt, hogy ezzel a megoldással azok kerültek hátrányos helyzetbe, akik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzügyi szektor ajánlását megfogadva fixálták a törlesztőrészletet, és a kezdetektől fogva precízen fizettek.

ők most arculcsapásként élik meg, hogy még rosszabbul is járhatnak, mint azok, akik kevésbé tudatosan, a kezdeti esetleges előnyöket figyelve változó kamatozással eladósodtak, most mégis a kamatstop előnyeit élvezhetik – érvel a szövetség elnöke.

Bódizs Kornél kifejtette: a követeléskezelők számára fékező hatása van a hitelmoratóriumnak, mert az nemcsak törlesztési, hanem egyben hitelfelmondási moratóriumot is jelent. Hatására a szövetség tagjai által a bankoktól megvásárolható követelések darabszáma a töredékére esett vissza. Így a korábbinál is nagyobb szerep jutott az olyan – távközlés, közműszolgáltatás és egyéb típusú – követeléseknek, amelyek korábban kevésbé voltak vonzók. Az új helyzetben viszont, a piacra kerülő kisszámú banki követelés mellett, ezek a csomagok is jelentősen megdrágultak a nyilvánosan meghirdetett aukciókon.

Az infláció hatására a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen szolgáltatások piacán bekövetkezett áremelések és a szakképzett munkaerő megtartásához nélkülözhetetlen béremelések együtt húsz százalékkal is feljebb srófolták a követeléskezelők működési és követelés-érvényesítési költségeit. Viszont a követeléskezelők – az MNB szakmai ajánlását betartva – csak a jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségeiket háríthatják át az ügyfelekre (hatósági eljárási díjak és illetékek, ügyvédi költségek).

 
A sávos extraprofitadó lenne méltányos

Bódizs Kornél és Zs. Nagy István egyaránt úgy véli, hogy az extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha azt a bevételhez arányítva, sávos rendszerben vetnék ki. Erre más gazdasági ágazatban van is jó példa. A két szektor cégeinek zavartalan üzemelése ugyanis össztársadalmi érdek – érvelnek a felek. A bankok által kevésbé rugalmasan kezelt kkv-szektor fejlődéséhez szükséges termelési eszközök lízingjének biztosításával, a bajba jutott magánszemélyek és a céges adósok hitelképességének helyreállításával a követeléskezelők és a lízingcégek is nagy szerepet vállalnak a recesszió elkerülésében és a magyar gazdaság növekedésében.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet