Hírek

A hamis méz tönkreteszi az ágazatot

Összeomlott az európai uniós mézpiac a silány minőségű, hamis készítmények nyomása alatt. Az exportra termelő méhészetek – köztük a magyarok – nagy bajba kerültek, a felvásárlási árak olyan szintre süllyedtek, ami a termelési költségeket sem fedezi. A hazai fogyasztók ennek ellenére nem várhatnak áresést, a gyenge idei termés akár enyhe drágulást is eredményezhet.

Bajba kerültek a főként exportra termelő kelet-európai méhészek, jelenleg olyan alacsony árat kínálnak a mézért a közösségben, ami a termelési költségeiket sem fedezi. Az ágazati szakemberek szerint mindez egyértelműen az uniós piacra áramló olcsó és gyenge minőségű külföldi mézek számlájára írható – írja a Magyar Nemzet.

A hamisított méz miatt veszélybe kerül az ágazat – fotó: pxhere.com

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke lapunknak elmondta: az Európai Unió legtöbb tagországában az elmúlt hatvan évben olyan szintre esett vissza a termelés, ami még éppen fedezi a belső keresletet, hazánk – több kelet-európai országgal együtt – azonban még mindig háromszor több mézet termel, mint amennyit a honi piac fel tud venni.

Éppen ezért a magyar méhészetek különösen érzékenyek az uniós és a világpiac alakulására. – A méz a világon a harmadik leggyakrabban hamisított élelmiszer a tej és az olívaolaj után.

A hamisítás pedig időről időre olyan mértékeket ölt, amit a piac már nem bír el és összeomlik. Ennek a tanúi vagyunk most is – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke.

Míg korábban szinte kizárólag a kínai méz okozott zavarokat az uniós piacon, az idén Ázsia mellett Ukrajnából, valamint Közép- és Dél-Amerikából is dömpingáron áramlik a gyenge minőségű termék a közösségbe.

– Ezek ugyan megfelelnek a mézdirektívában lefektetett néhány paraméternek, így a hatóságok nem tudnak fellépni ellenük, ugyanakkor egy aprólékos laboratóriumi vizsgálat bebizonyítaná, hogy hamisítványokról van szó – mutatott rá Bross Péter.

Az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat játszódott le a 2000-es években, akkor a kínai méz csaknem tönkretette az ágazatot, a méhészetek mellett pedig azokat a zöldség-gyümölcs termelő farmokat is veszélybe sodorta, amelyek eredményessége nagyban függ a beporzó rovaroktól. Végül a szenátus által bevezetett büntetővámok vetettek véget a kínai nyomásnak.

Bross Péter szerint bár az uniós termelők helyzete is aggodalomra ad okot, Brüsszeltől nem várható hasonló lépés. – Az Európai Unió a vámok leépítésére, a szabadkereskedelmi egyezményekre törekszik, és egyáltalán nem védi meg az ágazatot – emelte ki.

A silány minőségű áruk miatt a magyar méhészek kilónként két euró alatti áron szállíthatnak vegyes virágmézet a külföldi partnereiknek. Bár az áresés alapesetben csupán ötszázalékos volt, a gyenge forint miatt további 10 százalékkal nő a méhészek vesztesége.

Mindez azonban csak a nagyobb kiszerelésben exportra kerülő árura igaz, a belföldi fogyasztók az áresésből semmit sem éreznek majd meg. Sőt, mivel az idén a legtöbb mézfajtából kevesebb van, ezért a kiszerelt mézeknél akár még enyhe drágulás is elképzelhető.

– Furcsa ellentmondás uralkodik idén a mézpiacon. Ha egy termelőnek egy átlagos évben 50 ezer mázsa méze szokott lenni, az idén viszont csak 25 mázsát tud eladni, érthető módon árat kell emelnie – magyarázta kérdésünkre Bross Péter.

Az időjárás a legkevésbé sem kedvezett a mézelésnek ebben az évben, a repcevirágzásnál az aszály, az akácnál a sok eső, a napraforgónál pedig a forróság okozott gondot. Ennek ellenére a mintegy 10 ezer tonnára tehető hazai fogyasztást bőven fedezik a készletek, import tételek így nem is kerülnek az országba.

Az előző ciklushoz képest mintegy húsz százalékkal több támogatás jut az ágazatnak az új magyar méhészeti nemzeti program keretében – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Az agrárminiszter közölte, a következő három évben uniós és hazai forrásból mintegy hatmilliárd forint juthat el a méhészeteknek. Jövőre a jövedelempótló támogatást is a duplájára emelik.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet