A Gyöngyösi Egyetem is Európa legkiemelkedőbb agrárintézményévé válhat

Februártól az alapítványi fenntartásba került Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezeti egységeként működik tovább a város campusa. A karok intézetekké alakulása az oktatási szerkezet módosulását, a központi gazdálkodás decentralizációja a gazdasági és humánpolitikai mozgástér növekedését hozták. A hallgatók gyakorlat- és piacorientált képzésre is számíthatnak. A campus vezetésének az agráréletpálya népszerűsítése is feladata lesz. A névadó dokumentum február elsejei, ünnepélyes aláírásakor a MATE megbízott rektora, dr. Gyuricza Csaba arról tájékoztatott, hogy az új egyetem öt campuson több mint tizenháromezer hallgatóval kezdte meg működését, ezzel Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jött létre. Dr. Nagy István agrárminiszter azt emelte ki, hogy a magyar gazdák versenyképessé válásához először a magyar agrároktatásnak kell azzá lennie – írja a heol.hu.

Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap

A gyöngyösi intézményt is érintő változásokról dr. Bujdosó Zoltán főigazgató beszélt portálunknak. A legfontosabb újdonságnak azt nevezte, hogy a korábbi, karokra alapozott egyetemi struktúra megszűnt, helyette huszonegy, campusokon átnyúló egyetemi szakmai intézet jött létre. Egy-egy tudományterületet ezentúl egy-egy intézet képvisel, amelyeknek akár négy-öt intézményben is lehet érdekeltsége. Ez azonban nem támaszt az egyetemen belül versenyhelyzetet, mert az egyes campusok egymás beiskolázási területeit nem zavarva, de az ország egész területét lefedve kínálják ugyanazt a képzési lehetőséget. Eddig például csak Gyöngyösön volt gyógy- és fűszernövény felsőoktatási szakképzés az egyetem kereteében, ám ezután a Dunántúl két városában is felvehető szak lesz a jobb elérhetőség érdekében. A Mátralján a képzési formák nem változtak.

Az új, alapítványi fenntartás a központi gazdálkodás decentralizációját eredményezte. Az intézetek mozgástere jóval nagyobb lett, saját keretgazdálkodással rendelkeznek, és a humánpolitikájukat is maguk szabják meg. Jelentős adminisztratív kötöttségek szűntek meg a különböző eljárások lebonyolításánál, a beszerzések is gyorsabbá és egyszerűbbé váltak. A dolgozókat érintő újdonság az is, hogy a modellváltás nagyobb szabadságot biztosít a béren kívüli juttatások tekintetében. Emiatt lehetővé vált a SZÉP-kártya bevezetése is.

– Fontos változás az is – részletezte dr. Bujdosó Zoltán –, hogy a Nemzeti Agrár Kutató és Innovációs Központ addig önállóan működő kutatóintézetei integrálódtak egy-egy intézetbe, az ott dolgozó oktatóknak lehetővé téve az önálló kutatómunkát. Ezzel a szervezeti- és eszköztámogatással nagy segítséget nyújtanak tanárainknak, hiszen a felsőoktatásban a munkaidejük húsz százalékát a kutatás teszi ki. A hallgatói létszámban nincs változás. Nyilván, sok függ a beiskolázási eredményektől, attól, hogy mekkora hallgatói létszámot tudunk toborozni. A járványidőszak miatt online nyílt napon tudtunk eljutni leendő tanulóinkhoz, ami nem vetekszik a személyes találkozás hatékonyságával, de nem tapasztaltunk kisebb érdeklődést, mint az előző években. Az biztos, hogy az egyetem olyan szakokat nem indít, amelyek a hallgatók számára magasabb költségekkel járnának. Ha van hajlandóság emelt térítés fizetésére, akkor kisebb létszámú szakok indítása is lehetséges. Az egyetem célja mindenképpen az, hogy a képzések használható tudást adjanak az itt tanulóknak.

agrotrend.hu / heol.hu