Veszélyt jelentenek a pockok – nem alszanak téli álmot

Továbbra is jóval a veszélyességi küszöb felett van a mezei pocok egyedszáma. Fári Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályvezetője kiemelte, nyomatékosan felhívják a gazdálkodók figyelmét a kártevők elleni való védekezésre. Ezt azonban mindenképpen meg kell előznie egy alapos állapotfelmérésnek, területbejárásnak, ugyanis előfordulhat, hogy a területet szitává lyuggatták a pockok járataikkal, a rágcsálók viszont már szétrajzottak egyéb kultúrákba.

– Mivel ezek a kártevők télen is aktívak (nem alszanak téli álmot), az ellenük való védekezés ebben az időszakban a leghatékonyabb – hangsúlyozta Fári Zoltán. – Tavasszal, a vegetáció beindulását követően már lényegesen csökken a védekezés hatékonysága. A pocok ellen legálisan felhasználható, engedélyezett készítmények az Arvalin LR, a Polytanol, illetve eseti engedély alapján Redentin 75 RB.

Nyomatékosan felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy más kémiai védekezési lehetőség nincs! Sajnos, vannak, akik más, a kereskedelemben kapható rágcsálóirtó szerekkel próbálják megoldani a pockok elleni védekezést, ezzel fokozottan veszélyeztetve a vadon élő állatokat. Megfigyeléseink alapján ezen készítmények olyan csalogató anyagokat tartalmaznak, melyek felkeltik elsősorban az őzek, mezei nyulak érdeklődését.

Fári Zoltán hozzátette, még a szakszerűnek tűnő kijuttatás sem mentesít, mivel az őzek kiszagolják a csalianyagot, és akár ki is kaparják a járatokba betaposott mérget. Azt elfogyasztva pedig elpusztulhatnak. Békés megyében, Orosháza külterületén tavaly tavasszal 80 őz hullott el ilyen eset miatt, 150 hektáros táblában.

Fontos tudni azt is, hogy azon gazdálkodó ellen, aki szántóföldi kijuttatásra nem engedélyezett készítményt, például patkánymérget használ fel, a vadászati, növényvédelmi hatósági eljárás mellett még büntetőeljárás is indul, indulhat.

Fári Zoltán szólt arról, felhívják a vadásztársaságok figyelmét, hogy amennyiben vadelhullást észlelnek, és felmerül a mérgezés gyanúja, azonnal értesítsék a hatóságokat, hogy haladéktalanul intézkedni tudjanak a vadon élő állatok egészségének megóvása érdekében.

Hrabovszki János, a Békés Megyei Vadászkamara és a megyei vadászszövetség elnöke ugyancsak azt hangsúlyozta, ahol nincs jelen a pocok, oda ne szórjanak semmilyen szert a gazdálkodók. Ha ugyanis nincs rágcsáló, ami ezt megegye, akkor az anyagot a csábító íze miatt akár napok, hetek múlva is a vadak fogyasztják el, és főként őzek, nyulak pusztulhatnak el.

Hrabovszki János hangsúlyozta, a vadásztársaságok szakszemélyzetének (hivatásos vadászok, vadászmesterek) kötelességük a magyar állam tulajdonát képező vadak érdekében jelenteni a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának és a helyi rendőrségnek is a feltehetően mérgezésből eredő elhullást.

Fári Zoltán és Hrabovszki János kiemelték, a probléma rendkívül sokrétű, ezért szükség van az összehangolt együttműködésre a gazdálkodók, a növényvédelmi szakemberek és a helyileg illetékes vadásztársaság képviselői között. A cél ugyanis mindenkinél csak egy lehet, a mezei pocok elpusztítása a vadállomány károsítása nélkül.

agrotrend.hu / beol.hu