Nem csupán egy újabb költség a fémzárolt vetőmag

Jelenleg körülbelül százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy a jövőben is világszerte elismert maradjon a hazai vetőmag. Az ágazatban dolgozók bíznak abban, hogy idővel itthon is egyre keresettebb lesz a hazai szaporítóanyag – hangzott el az MTA tudományünnepén, november 18-án, az innováció és az agrárkutatás kapcsolatáról szóló fórumon.

A magyar vetőmagágazat az elmúlt három évben a világ kereskedelmének tíz százalékát vagy efölötti értékét adta. A vetőmagtermelés nagyon erősen exportorientált ágazat, éppen ezért nem mindegy, hogy az exportpiacaink hogyan működnek. A keleti országokban, Oroszországban, Ukrajnában lévő válság súlyosan érintette a hazai termelőket és forgalmazókat – magyarázta Feldman Zsolt, az FM helyettes államtitkára. Mint mondta, az exportpiacokon a következő évek kérdése, hogy a hazai vetőmag-előállítók és -forgalmazók hogyan tudnak a globalizált piacon együttműködve, közös piacépítéssel, piacszerzéssel előrébb lépni.

Bár a hazai vetőmag minősége megfelelő, sokan mégis spórolnak a szaporítóanyagon – fotó: 123

Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója nagyon fontosnak tartotta, hogy megfelelő marketingprogrammal megvalósuljon a „magyar földbe magyar magot” jelszó, hogy a versenyképesség még a nagy, tőkeerős cégekkel szemben is érvényesülhessen. Úgy vélte, egy általános vetőmag-támogatási rendszert kellene kialakítani, emellett a magyar vetőmagot használó termelőket előnyben kellene részesíteni azokhoz képest, akik külföldi fajtát akarnak Magyarországon termeszteni.

A főigazgató megjegyezte, a vetőmagtermelők számára az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás: olyan szaporítóanyagot kell előállítaniuk, amely a megváltozott időjárási feltételeket is kibírja, azaz minél inkább szárazság- és stressztűrő, ugyanakkor bő hozamokat produkál.

agrotrend.hu / M1/Magyar Gazda