Hatékonyabb a termelés tápanyag-gazdálkodási tervvel

Egyre több gazdálkodó látja be, hogy egy pontos tápanyag-gazdálkodási terv segítségével sokkal hatékonyabban termelhet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több mint két éve indította el a szolgáltatását, ennek keretében máig több mint 55 ezer hektárra készítettek ilyen dokumentumot a falugazdászok.

Gerlinger Éva Fejér megyei falugazdász szerint a tápanyagterv készítésének elsõdleges célja, hogy elõsegítse a tudatos gazdálkodást. Ma még elsõsorban azok a gazdálkodók keresik meg a falugazdászokat, akiknek elõírás, hogy tápanyag-gazdálkodási tervvel rendelkezzenek, ugyanakkor a falugazdász szerint hamarosan többségben lehetnek azok, akik kötelezettség nélkül, csupán szakmai alapon kérik a dokumentum összeállítását.

Azok, akik részt vesznek az AKG programban, már felismerték a pontos tervezés elõnyeit, azonban más termelõk esetében is javul a tudatosság

– emelte ki.

A folyamat egyébként egyszerûnek mondható: a gazdálkodók kitöltenek egy adatfelvételezési lapot, ahol leírják azt, hogy milyen növényt fognak termeszteni a következõ évben, s milyen termésátlagot várnak tõle. Megadják a talajvizsgálati eredményeket, a gyümölcsösöknél pedig levélanalízist is kérnek a falugazdászok. A talaj és a növények függvényében számítógépes programmal dolgozva készítik el a terveket.

A munka során az itthon elérhetõ legszélesebb talajvizsgálati és tápanyag-ellátottsági besorolásokat alkalmazó szoftver adatbázisára támaszkodnak. Egy terv egy gazdálkodási évben egyetlen növényre vonatkozik. Ez lehet szántóföldi növény, gyümölcsös, szõlõ vagy szántóföldi zöldség. Az, hogy mely típus a gyakoribb, a térség határozza meg.

fotó:123rf

Míg az Alföldön minden bizonnyal számos zöldségtermelõ készíttet ilyen dokumentumot, Fejér megyében a szõlõ, a gyümölcsös és a szántóföldi növény van túlsúlyban. Túri Zoltán Somogy megyei falugazdász elmondta: egyre nagyobb számban veszik igénybe a gazdálkodók ezt a kamarai szolgáltatást.

– Somogy abban a helyzetben van, hogy a terület 90 százaléka nitrátérzékeny, ennek ellenére sokan nem is tudják, hogy évente tápanyag-gazdálkodási tervet kellene készíttetniük. Éppen ezért nagy erõket kell fordítanunk a felvilágosításra. Meg kell értetni a termelõkkel, hogy miért van szükség a dokumentumra és milyen elõnyökkel jár, ha betartják az abban leírt tanácsokat – fogalmazott.

Az elõnyökrõl elmondta:

mivel a terv talajmintához kötött, ennek révén a gazdálkodó képet kap arról, hogy az általa használt termõföldnek milyen a tápanyag-ellátottsága, és az elkészült terv alapján azt is megtudhatja, hogy optimális hozamhoz milyen arányban kell kijuttatnia a különbözõ makro-, illetve mikroelemeket a talajba.

Túri Zoltán szerint ezzel gyakorlatilag kettõs eredményt érhetnek el a gazdák: amellett, hogy maximalizálják a hozamukat, a kijuttatott anyagok mennyiségén is spórolhatnak. Egy pontosan elkészített tervnek köszönhetõen ugyanis jóval kevesebb szerrel is elérhetõ a kívánt eredmény.

A mûtrágyanem olcsó mulatság, ez a tényezõ már önmagában is bekorlátozza a kijuttatott mennyiséget. – Sokszor azt látjuk, hogy a termelõk anyagi okok miatt nem használják ki a tápanyagtervekben meghatározott maximális értékeket. Ilyen esetben számolniuk kell azzal, hogy az elvárt hozamtól messze elmaradhat a ténylegesen betakarítható mennyiség – fogalmazott a szakember.

A falugazdász tapasztalatai szerint egyre több gazdálkodót foglalkoztat a precíziós gazdálkodás mint lehetséges költségcsökkentési irány. Ehhez is kiemelten fontos a pontos tápanyag-gazdálkodási terv megléte. Véleménye szerint e két tényezõ lehet az, ami jelentõsen növelheti a termelés hatékonyságát.

agrotrend.hu / nak.hu – NAKlap, 2018. márciusi szám