GMO-t hoz a szél – hol a határ?

Két újabb génmódosított kukorica uniós termesztésére bólinthat rá novemberben az Európai Bizottság (EB), emellett napirenden van a MON810 GM fajtacsoport újraengedélyezése is – mondta a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programvezetője. Fidrich Róbert rámutatott arra, hogy Európában jelenleg a kukorica egyetlen génmódosított fajtacsoportját, az említett MON810-et lehet engedéllyel termeszteni. – Hat évvel ezelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta egy génmódosított burgonya termesztését is, de ez a kísérlet kudarccal zárult. Összesen száz hektáron ültettek ilyen növényt ipari felhasználásra, de mivel nem volt rá kereslet, kivonták a piacról – hangsúlyozta az MTVSZ programvezetője. Hozzátette: Magyarországon és néhány más európai uniós tagállamban termesztési moratóriumot hirdettek a génmódosított kukoricára. Itthon 11 éve rendelték el a tilalmat, azóta az EU megpróbált nyomást gyakorolni, eddig sikertelenül.

Fotó: 123RF

– Tavaly áprilisban változott az európai szabályozás, az EU lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok valamivel egyszerűbben mondhassanak nemet a GMO-ra az engedélyezési folyamatban. Nemzeti hatáskörben úgy lehet tiltani újabb génmódosított növények termesztését, hogy amikor az EU ki akarja adni az engedélyt, akkor a tagállamok kérhetik a fajtatulajdonostól, hogy az ő területükre az ne vonatkozzon. Ha a cég nemet mond, akkor van lehetőség az Európai Bizottsághoz fordulni – fogalmazott Fidrich Róbert.

A szakember kitért arra is, hogy az a két génmódosított kukorica, amelynek az uniós termesztésére novemberben engedélyt adhat az EB, több kérdést is felvet. – Mindkét fajtacsoport termel rovar elleni méreganyagot, és egyikük gyomirtóval szembeni ellenálló képességgel is rendelkezik. A gond azonban az, hogy Amerikában már megjelentek olyan rovarok, amelyek ellenállók a génmódosított kukorica által termelt méreganyagra. Emellett további problémát jelent, hogy Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban is megjelent a kukorica ősének is nevezhető és arra hasonlító, vadon élő gyomnövény, a teosinte. Ezt lehetetlen megkülönböztetni a kukoricától, amíg növekedési fázisban van. Ez újabb kockázati tényező, amit az engedélyezésnél figyelembe kell venni – szögezte le az MTVSZ programvezetője.

Fidrich Róbert beszélt arról is, hogy Európában ma a rendelkezésre álló területek kevesebb mint 0,1 százalékán termesztenek génmódosított növényeket, ez 110-120 ezer hektár. Túlnyomórészt Spanyolországban gazdálkodnak így, de maximum egy-kétezer hektáron Csehországban és Szlovákiában is termesztenek génmódosított kukoricát. – A probléma az, hogy ha a határ közelében megjelenik a génmódosított növény, akkor a keresztbeporzás miatt a pollenekkel a GMO bármikor bejuthat Magyarország területére. Emellett komoly gondokat okoz a génmódosított vetőmagok illegális bejutása is, amelyekre korábban boltokban is rábukkantak a hatóságok. Emiatt öt évvel ezelőtt ötezer hektár kukoricaültetvényt kellett megsemmisíteni. Azóta rendszeresek az ellenőrzések – fűzte hozzá a szakember.

Végül Fidrich Róbert kiemelte, hogy a fogyasztói ellenállás miatt génmódosított élelmiszert szinte lehetetlen eladni Európában. Ha egy termék génmódosított összetevőt tartalmaz, azt fel kell tüntetni a csomagoláson, míg itthon a kormány tavaly alkotta meg a GMO-mentes termékek jelölését.

A jelenség miatt az Európába behozott génmódosított növényeket takarmányként használják fel, ezek közvetetten – a hús- és tejtermékeken keresztül – kerülhetnek bele az élelmiszerekbe. Ezt azonban már nem kötelező jelölni a csomagoláson, így ez ellen egyelőre szinte lehetetlen védekezni. – Egyes tanulmányok szerint a génmódosított takarmányok nem bomlanak le teljesen, így bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Ausztriában és Németországban emiatt egyre nagyobb a lakossági nyomás, hogy takarmányként se használjanak génmódosított növényeket. Néhány évvel ezelőtt még a Magyarországra importált szója 95 százaléka is génmódosított volt – fejtette ki az MTVSZ programvezetője.

agrotrend.hu / magyaridok.hu