Gazdálkodás

Szántóföld

A biogáz ágazat bemutatja a 2.0 energianövényt

Egy olyan energianövény, amit egyszer vetve 20 évig termést ad, eközben nincs szükség hozzá talajművelésre, és szinte egyáltalán nem igényel növényvédőszeres kezelést, júniustól szeptemberig fénylő sárga virágokat hoz, melyek a méhek kedvence – ugyanakkor hektáronként a kukoricához hasonló mennyiségű biogáz hozamot produkál… Ez néhány évvel ezelőtt a biogáz ágazatban utópisztikus elképzelésnek tűnt.

Kukoricával kombinált termesztés

Az Ostrach közelében található Hahnennest településen, az első baden-württembergi szilfium virágünnepen mutatták be ezt az utópiát a nagy nyilvánosságnak. A hahnennesti energiaparkban tömörült négy mezőgazdasági családi gazdaság négy éve termeszti az átnőttlevelű szilfiumot, másik nevén csészekórót, jelenleg 180 hektáron. További 300 hektárt vontak be idén a művelésbe, új kultúra telepítésével, elsősorban Baden-Württembergben.

A négy gazdálkodó meggyőző megoldásokat dolgozott ki két döntő problémára ennél az energianövénynél. Hahnennestben az eddigiektől eltérően ezt a növényt nem egyesével ültetik, hanem gyorsabban és jóval költségkímélőbb módon, vetik. Az ehhez szükséges vetőmagot saját kezűleg Hahnennestben szaporítják, értékesítik, és országszerte tanácsot adnak az érdeklődő biogáz-üzemek vezetőinek.

Egy további probléma, amely a biogáz üzemek részére termelő gazdákat eddig visszatartotta a szilfium termesztésétől, az első évben elmaradó termés. Mivel a növény kezdetben csak egy talajon elhelyezkedő rozettát képez, a gazdálkodóknak a fejlődés évében számolni kellett azzal, hogy még nem ad termést. Kukoricában alávetésként alkalmazva, kombinált művelésben a szilfium első évében a szokásos kukoricamennyiség háromnegyede aratható le a területen. A szilfium a learatott kukoricatarlón marad, és a következő évben már teljes termést ad.

Magas metánhozamok

„Amit a hahnennesti gazdák elértek, az hatalmas minőségi változás a biogáz ágazat számára” – mondja Dr. Claudius da Costa Gomez, a Biogáz Szakszövetség főigazgatója. „Évek óta keresünk megfelelő alternatívákat a kukorica helyett. Az átnőttlevelű szilfiummal most tökéletes kiegészítést találtunk a kukoricatermesztésben.” A második művelési évtől a biomassza termésmennyisége, és a belőle kivonható gáz ugyanolyan nagyságrendű, mint a kukorica esetében. Erre az eredményre jutottak a Türingiai Mezőgazdasági Intézet (TLL) kutatói egy tízéves vizsgálat során. „A szilfium emellett a szántóföld egész éves lefedésével jelentősen csökkenti az erózió okozta károkat, folytatja a szövetség elnöke, a szántóföldi humuszképzéssel nagymértékben hozzájárul a klímavédelemhez, és a két méterre lehatoló gyökereivel kiváló ivóvíz védelmet biztosít.”

A biogáz üzemek vezetői mellett különösen a méhészek örülnek az eredetileg Észak-Amerikából származó energianövénynek. A hosszú virágzási idő – olyan időszakban, amikor nem sok más virágzik – és a növényvédőszerek nélküli termesztés az átnőttlevelű szilfiumot ideális méhlegelővé teszi. A vadászok és a természetvédelmi szövetségek is örülnek a 3,50 méterre megnövő növény termesztésének, mivel sok állat talál benne menedéket, és sok rovar életteret.

Csak Baden-Württemberg területén négyszeresére tervezik növelni a növény művelési területét a következő évben. A biogáz ágazatban nagy kereslet mutatkozik a Hahnennestben termesztett, és időközben „Donau-Silphie”, azaz dunai szilfium néven elnevezett növény vetőmagja iránt. A következő hetekben számos szántóföldi látogatásra kerül sor az egyes tartományokban, ahol a biogáz üzemek vezetői tájékoztatást kaphatnak a szilfiummal kapcsolatos, innovatív művelési kérdésekről.  

agrotrend.hu / topagrar.com

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés