Szántóföld

A talajbaktériumok által termelt anyagok szerepe, fontossága

Napjainkban egyre több kutatási és mérési eredmény számol be arról, hogy termőföldjeink állapota évről évre romlik. A talajok mikrobiológiai egyensúlya negatív irányba billent, fokozatosan csökken a talajban élő hasznos mikrobák, baktériumok és gombák száma, vagyis a talajélet már közel sem optimális. Kedvezőtlenné válhatnak a feltételek a növénytermesztés számára.

A talajban élő baktériumok egy sor olyan anyagot termelnek, amelyek mind a növények, mind a talaj szempontjából rendkívül fontosak. Ezen írásban három ilyen anyagról lesz szó, a növényi növekedést serkentő hormonszerű anyagokról, a nyálkaszerű anyagokról (pl. exopoliszacharidokról) és a sziderofórokról).

Röviden a növények növekedését, fejlődését és a jó, egészséges talajszerkezetet és talajéletet hivatottak biztosítani.

Növények fejlődését, a gyökérzet intenzív növekedését a növényi hormonszerű anyagok támogatják.

A baktériumok által termelt hormonszerű anyagok a növényi hormonokhoz (fitohormonok) hasonlóan a növények életfolyamatait szabályozó vegyületek. A talajoltóanyagokban található baktériumok közül több termel

az auxinok csoportjába tartozó indolecetsavat, mely a szár és a gyökér növekedésének irányításában, valamint a termésképződésben vesz részt;
gibberellinsavat, mely fokozza a sejtek növekedését, és mint virágzást segítő hormon is ismert;
és különféle citokinineket, melyek a sejtosztódást, a sejtek differenciálódását, a sejtmegnyúlást, a gumók képződését serkentik. Ez a hormon indítja meg a növények csírázását, és késlelteti az öregedésüket.

Ilyen baktériumok például az azospirillumok, Azotobacter, Pseudomonas, Bacillus fajok.

A talajoltó baktériumokkal kezelt területen a kukorica gyökérzete, dús, jól fejlett.

A talajszerkezet épülésében a talajbaktériumok által termelt nyálkaszerű anyag (poliszaharid) fontos szerepet játszik.

Minden talajbaktérium termel poliszacharidokat. Egyrészt ilyen anyagok vonják be kívülről, mint egy kapszula, a baktériumsejtet. Másrészt sok baktérium nagy mennyiségben a környezetébe ki is választ ilyen nyálkaanyagokat, ezeket exopoliszacharidoknak (EPS) nevezzük. Az EPS több hasznos funkciót lát el. Egyrészt képes sok egyedi baktériumsejtet finom biofilmként bevonni, baktériumtelepeket képezve, ezzel megóvva a sejteket a külső hatásoktól, például a kiszáradástól. Másrészt fontos szerepet játszik a morzsalékos, jó szerkezetű talaj kialakulásában. Az exopoliszacharidok ugyanis kulcsfontosságúak az aggregátum képzésben: az aggregátumokban a nyálkaszerű anyag ragasztja össze a szerves anyag törmeléket, szilikátokat, agyag és iszap részecskéket, a baktériumokat, gombafonalakat kisebb-nagyobb aggregátummá, ezzel egyben életteret is biztosítva a mikroorganizmusok számára. Az EPS viszonylag nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így segít a növény vízellátásának kiegyenlítettebbé tételében. Az így kialakult morzsalékos talaj víz- és hőháztartása javul, kevésbe vannak a növények kitéve az aszály okozta károknak.

Ide tartoznak többek között: Pseudomonas, Micrococcus (Kocuria), Azotobacter, Arthrobacter fajok.

A jó, morzsás talajszerkezet kialakításában a földigiliszták mellett a talajbaktériumok is részt vesznek.

Az egészséges talajban a kórokozó gombák visszaszorulnak. Ez többek között a sziderofóroknak köszönhető.

Azok a baktériumok, amelyek sziderofórokat termelnek, szolgálják a talaj és növény egészségét. A sziderofórok olyan kis molekulájú szerves vegyületek, amelyek képesek megkötni kelátképzéssel a vasionokat. Az így megkötött vasat a növény könnyen fel tudja venni, ugyanakkor a talajban lévő más mikroorganizmusok, mint például a növényi kórokozó gombák számára ez felvehetetlen. Tehát számukra vashiányos környezet alakul ki, nem tudnak szaporodni, terjedésük megáll. A sziderofór termelő baktériumok így járulnak hozzá a talaj fertőzöttségének csökkentéséhez (pl. fuzáriumok).

Sziderofórokat termelők lehetnek például Pseudomonas, Bacillus és Paenibacillus fajok, azospirillumok.

A fotón látható Petri-csészében lévő törzsek sziderofór termelő képességét és annak intenzitását jelzik a rózsaszín ún. kioldási zónák.

A talajoltó baktérium készítmények fejlesztése során a kutatók olyan törzseket izolálnak a talajból és válogatnak össze, amelyek a fenti tulajdonságok egyikével, de sokszor mindhárommal bírnak. Ezért hatékonyan támogatják a növények növekedését és fejlődését, javítják a talaj szerkezetét és szolgálják a kórokozók visszaszorítását. Így a kultúrnövény állomány jól fejlett, egészséges lesz, többlettermést hoz. A talaj művelése könnyebbé válik, csökken a gázolaj felhasználás. A jobbított vízgazdálkodású talajokon pedig várhatóan kisebb lesz az aszálykár. Kevesebb vegyszeres védekezésre lesz szükség a kórokozó gombák elleni védekezésben.

Az Agrár-ökológiai Programban a mikrobiológiai készítmények – a terület legalább 50%-án való használatával – már elérheti a támogatást. Válassza a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetség tagjainak minőségi, magyar talajbaktérium készítményeit!