Székely találmány segít elűzni a poloskát

Egyre több gazdálkodó tér át a nem vegyszeres, tehát természetes növényvédelemre. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a vegyszeres növényvédelmet mellőzni nem lehet, de a mértékét csökkenteni viszont igen. Gyuris Mihály szatymazi barackültetvényein erre tesz kísérletet, amikor az idén faecettel űzi el a poloskákat. Az ehhez szükséges anyagot nem gyártják máshol, csak Székelykeresztúron.

A gyümölcstermesztő a szatymazi metszési bemutatón találkozott a keresztúriakkal, mint kiállítókkal, akiknek a termékére azonnal felfigyelt. Székelyföldön a szénégetők olyan faecetet gyártanak, ami valójában egy folyékony anyag, vagyis granulált faszén összekeverve faecettel. Gyuris Mihályék szeretnénk áttérni a regeneratív talajművelésre, amely összecseng a székelyföldi faecet-faszén termékkel.  

A regeneratív mezőgazdaság manapság forradalminak is nevezhető módszereinek legfontosabb célja a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása. Ennek érdekében kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan használja a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol lehet, integrálja a termelésbe a legeltetett állatokat. A regeneratív mezőgazdaság – ellentétben az ökológiai gazdálkodással, – nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatának korlátozására, sőt, konvencionális körülmények között a talajművelés nélküli termesztés és a mulcsba vetés nagyban támaszkodik a glifozát hatóanyagú, környezet-egészségügyi kockázatait tekintve igen kétes megítélésű totális gyomirtószerek alkalmazására”.
 
A szántóföldi, forgatás nélküli talajművelésnek a gyümölcsös változata ez a kísérlet, ezért döntöttek a faecetes kísérlet mellett, ami nem egyenlő a műtrágyával, tehát nem három napon belül jelentkezik a hatása, hanem lehet, hogy csak három év múlva.
 
De mit tud a faecet és faszén kombinációja? 

A poloska az egyik legnagyobb probléma a gazdálkodók életében, amely mindig akkor jelentkezik, amikor a termés érik és így lehetetlen a védekezés. Ennél is nagyobb probléma, hogy harminc-negyven kilométert képes repülni egyetlen nap alatt, tehát amit lepermeteztünk aznap, annak a helyére másnap megérkezik az új poloska. A faecet olyan riasztó hatással van rá, amely nem végez vele, hanem valóban elriasztja a környékről is.

– Nem a fára fújjuk rá, mert egy érésben lévő gyümölcsre nem jó hatással lenne, ezért a talajra és a fatörzsre juttatjuk ki. Ezek a rovarok azt érzik, mintha tűz volna: nem magas hőmérsékletet érzékelnek, hanem a tűz szagát, ezért messzire elkerülik. Ha Erdélyben az ottani gazdáknak vannak erről jó tapasztalataik, akkor nekünk is érdemes megpróbálkozni vele – összegezte Gyuris Mihály. 

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu