Monília elleni védekezési lehetőségek a biokertben: csalán kivonat, metszés, biostimulálók

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

„Az év első három hónapjának rendkívül száraz időjárása miatt az idén már a vegetációs időszak elején aszály alakult ki az ország jelentős részén, ami nagy területen már a közepes szintet is elérte.” Idéztem a met.hu-ról. A keddi térképük szerint a levegő páratartalma is nagyon alacsony, ami jelenleg nem kedvez a virágfertőző monília „felébredésének” és a fertőzésnek.   

Úgy tűnik, hogy változik a helyzet! Az előrejelzés esőket jósol. „Túlnyomóan borult lesz az ég, több hullámban valószínű eső, zápor. Országszerte várható csapadék, nagy területen van esély kiadós mennyiségre.” Igazi örömhír! Azonban a kertészeknek virágfertőző moníliára is gondolniuk kell. Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését. A kajszi már túl van a veszélyen, néhol már sziromhullásban van. „Ahol még virágzik, ott még beleharaphat a monília a virágokba.”- idézem Pénzes Béla professzor urat. Egyébként komoly ellenfél, mert már akár a csészeleveles kajsziban is fertőzhet ez a gomba, de később a piros bimbós állapotban és teljes virágzásban is támadhat, akár az egész termést is elviheti.  

A meggynél más a helyzet. Hosszabban tartó esők hatására a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák. Még nagyobb a veszély, ha közben hűvösebbre fordul az idő! Egyrészt, mert ez kedvez a virágfertőző gomba terjedésének, másrészt, mert ilyenkor a meggy virágzása elhúzódik, tovább tart. Ez is kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból? Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés. A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó.

A monilia az a kórokozó, amely ellen talán a legnehezebb a védekezés, az ökológiai termelés előírásait betartva különösen nagy kihívást jelent. A megelőző agrotechnikai műveleteket, így a szellős lombkorona kialakítását, a metszés során a beteg növényi részek és az előző évi múmiák eltávolítását nem szabad elhagyni. A meggyfák alatti növénytakarót a virágzás időszakában alacsonyan kell tartani, a buja növényzet párásító hatását csökkentve – ebben az évben ez a helyzet nem áll fenn a tavaszi szárazság miatt.

A lemosópermetezés rügypattanásig az ökológiai termelésben is engedélyezett, kajsziban, meggyben és cseresznyében egyaránt alkalmazható réztartalmú készítményekkel, amelyek a monilia ellen is hatnak: Astra Rézoxiklorid, Bordómix DG, Champion 2 FL, (WG) Joker 77 WP, Neoram 37,5 WG, Vitra Rézhidroxid. Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. Ezek a növényvédőszerek azonban virágzásban nem használhatók.   

A hírleveinkben többször említett egyszerű anyagok közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatának használata ajánlott többek között a moníliás virágfertőzés ellen. Az egyszerű anyagokhoz az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága megbízásából az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) készít egy jelentést, melyben mérlegelik az egyszerű anyagokra vonatkozó információkat, kockázatokat, technikailag ez a jelentés tartalmazza az egyes egyszerű anyagok felhasználására vonatkozó információkat, korlátozásokat.

A csalán – amely egyébként ökológiai termelésben hagyományosan régóta használt – értékelési jelentése szerint tavasszal és nyáron gyümölcsérésig, azaz BBCH 87 stádiumig lehet használható, erjesztett csalánlé formájában. A jelentés egyébként pontosan leírja, hogyan is kell az adott felhasználási célhoz elkészíteni: ebben az esetben 15 g/l szárított vagy 75 g/l friss csalán hajtást 3-4 napon keresztül 20oC-on erjesztve, majd ötszörösére hígítva használható permetezéshez a csalán kivonat. Külön kiemelik, hogy az erjesztés során az erjesztő edényt zárni kell, valamint ivóvíz minőségű vizet, és tiszta (adott esetben mosott friss csalánhajtást) kell használni, az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő. E. coli és Salmonellával történő szennyeződés elkerülése érdekében.   

Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben. Vannak köztük olyanok, amelyek gyógynövénykivonatokat, többek között akár csalán kivonatot tartalmaznak, és vannak, amelyeket algakivonatokat, vagy huminsavakat. Ezek a termékek a növény kondiciójának, természetes ellenálló képességének javításán keresztül hatnak, erős fertőzés esetén nem nyújtanak biztos védelmet.   

Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény is károsodhat a virágfertőző moníliától.  

Zsigó György, NMNK és az ÖMKi csapata

agrotrend.hu /ÖMKi