Kertészet

Miként hat a klímaváltozás a gyümölcstermesztésre?

Az időjárás és a növények vizsgálati eredményeiből nyert információk számos kérdésre adhatnak választ.

Egy klímakutatónak két információra van szüksége: az időjárási adatokra és a növények fenofázisára vonatkozó pontos információkra, illetve mindezek a lehető leghosszabb időre visszamenőleg.

Valóban egyre melegebb van? – fotó: Pixabay.com

Dr. Mihael Blanke számára ezek mind elérhetőek a Bonni Egyetemen. Az adatok elemzésének eredményeit a kutató egy düsseldorfi zöldség-gyümölcs konferencián mutatta be.

A Bonni Egyetem Klein-altendorfi kampuszán már 60 évre visszamenőleg rendelkezésre állnak az említett információk.

A hőmérsékletre és csapadékra vonatkozó adatok mellett,

alma,
körte és cseresznyefák

fenofázisára vonatkozó ismeretek is rendelkezésre állnak, mind

a betakarításra,
a virágzásra és a lombhullásra

vonatkozó információkkal együtt. A fenofázis állapotok leírását, már évek óta egy nemzetközileg elfogadott meghatározások alapján rögzítik, így adott a lehetőség az eredmények nemzetközi összehasonlítása is.

Ha csak a hőmérsékleti adatokat hasonlítjuk össze, akkor láthatjuk, hogy a hőmérséklet, 1989 óta egyértelműen növekvő tendenciát mutat.

Viszont ha jobban megvizsgáljuk az időszakos adatokat, láthatjuk, hogy a hőmérséklet elsősorban

januárban,
februárban és augusztusban

magasabb a korábbi időszakoknál, aminek az eredményeként hamarabb indul a rügypattanás, a virágzás és elvileg az érés kezdete is.

A forró, azaz a 30C^o fok feletti – mint maximum hőmérséklet – napok száma is egyértelműen növekszik 1989 óta, az elmúlt 30 évben a hőség-napok száma megháromszorozódott.

Éppen ezért a gyümölcsfejlődés hosszabb ideig tart!

Az időjárási adatokból kiolvasható az is, hogy a gyorsan lezúduló eső, zivatarok száma is növekszik, és a márciusi, május minimum hőmérséklet magasabb, mint a sokéves átlag. Ennek a trendnek is egy fajta eredménye a korábbi virágzás és a vegetációs kezdet egyre korábbra tolódott.

A gondot az okozhatja, hogy az áprilisi minimum hőmérséklet – azaz a virágzás időszakában – alacsonyabb, mint a sokéves átlag. A klímaváltozás eredményeként kevesebb fagyos napunk van márciusban, viszont áprilisban éppen ellenkező a helyzet.

Sajnos a sokéves adatok alapján, áprilisban lassú trendet követve ugyan, de növekszik a fagyos napok száma.

A bonni régióban, ahonnan az adatok érkeznek, a Golden Delicious virágzásának kezdete 1988 és 2015 között április 27-e körül volt. Ugyan ennél a fajtánál 1958 és 1987 közötti adatok alapján május 6-a körül kezdődött a virágzás. Hasonló trend figyelhető meg a Boskoop fajtánál is, aminek a virágzás kezdete május 3-ról, április 22-re tolódott a klímaváltozás eredményeként.

A virágzás kezdete 8-9 nappal korábbra tolódott, így a szüret 3-9 nappal előbb kezdődik, a lombhullás pedig 1-4 nappal tolódik előrébb.

Dr. Andreas Mager a Bonni Egyetem klímakutatója foglalta össze a gyakorlati élet számára levonandó következtetéseket. A kutató maga is rendelkezik alma és körte ültetvénnyel. Az egyre enyhülő és egyre csapadékosabb telek kevésbé gyérítik a kártevőket, mint például a levéltetvek vagy a pockok.

Ezért történhet az, hogy a tavaszi populáció ezen kártevőknél mindig erősebb tavasszal.

A korábbra tolódott vegetációs indulás emeli

a tavaszi fagykárok kockázatát,
a szélsőséges időjárási viszonyok,
jégeső, erős zivatar vagy éppen a szárazság

pedig kihívások elé állítják a gyümölcstermesztőket.

ősszel az éjszakai-nappali hőmérsékleti különbség kisebb, ami hátrányosan hat az őszi almák színeződésére. A gyümölcsök érési időtartama viszont lecsökken, gyorsabban megérnek, ami megnehezíti a betakarítás lebonyolítását.

A klímaváltozás eredményeként bizonyos károsítók még inkább előtérbe kerülhetnek, ilyen például a pettyesszárnyú muslica,

de változhat a kártevők fejlődési generációnak száma is.

Fontos eszköz lehet a gazdák kezében az ültetvények olyan különböző módon történő védelme, mint