Felemás évet zárt a zöldség-gyümölcs ágazat 2017-ben

Hogy alakult a gyümölcságazat termelése 2017-ben?

A gyümölcságazaton belül az almatermesztés a legjelentősebb, amely 25 ezer hektáron, 530-550 ezer tonna termést hozott. A fagyhullám miatt hiány keletkezett ezen a területen. Ez pedig kihatással volt az árakra is, azaz 15-20 %-kal emelkedett az alma ára. Például a léalma ára közel duplája volt. Azok az almatermelők, akiket nem ért elemi kár, azaz fagykár és jobb kondíciókban volt az ültetvénye azok rendkívül jó évet zárhattak. Jelenleg keveset szállítunk almából, így az export-import egyenlegünk körülbelül nulla. Itt törekedni kell a korszerűsítésekre, azzal a céllal, hogy az étkezési alma aránya magasabb legyen a léalmához képest, a nagyobb hozam érdekében.

A másik legfontosabb növényünk a meggy, amely idén az átlagos 65-70 ezer tonna közötti a termésmennyiséget hozta. Hasonlóan az almához az elemi károk jelentősen növelték az árakat. Csonthéjasok tekintetében több termés volt, mint az elmúlt években, ugyanis ezeket nem érintette a fagykár. Európai viszonylatban is túlkínálat alakult ki, ezért az árak is alacsonyabbak voltak.Az intenzív és az ún. méretes cseresznye rendkívül jó piaci helyzetben van, különösen a tárolási fejlesztéseknek köszönhetően. Fontos tudni, hogy a minőségi cseresznye termesztése lassan teljesen fólia alá kerül, így még jobban szabályozható a termés.

Eltűnőben van a málna, piros és fekete ribiszke termesztése, ugyanis ezek nem tudnak megfelelő hozamot elérni, főleg a klimatikus viszonyok megváltozása miatt, de a munkaerő-hiány a kézi szedésénél is befolyásolja az egyre csökkenő termelést. Ezzel szemben a bodza termesztése rendkívül felfutott. Legkisebb hozzáértéssel és ráfordítással lehet termeszteni, ennek esetében az értékesítési területen akadtak kisebb problémák. A szamóca termelést a nagy mennyiségű import termék idén is megnehezítette a hazai szamóca piaci helyzetét. Összességében, a gyümölcstermesztés átlagos jövedelmezősége nem volt rosszabb mint az előző években.

Mivel biztosítható a termésmennyiség? Voltak erre irányuló fejlesztések?

Minden területre igaz, hogy a termésbiztonságot növelni kell, amely kezelhető az öntözés fejlesztésével. Jelenleg a gyümölcsültetvények 23-25 százaléka öntözhető, a cél az volna, hogy öntözés nélkül ne maradjon egy ültetvény sem. Tehát a legfontosabb az lenne, hogy a fagy-, illetve jégkár ellen megfelelően tudjuk védekezni. Szerencsére az agrárkamara megnyerte a pályázatot, hogy kiépülhessen az országos jégelhárító rendszer, amellyel az egész mezőgazdaságban növelhető a biztonság az elemi károkkal szemben.

Milyen eredményekkel zárt a szabadföldi zöldségtermesztés?

Zöldségtermesztésen belül a 60 % szántóföldi termesztésben a csemegekukorica – 33-35 ezer hektár – és a zöldborsó – 20 ezer hektár – a legjelentősebb, amelyeket feldolgozva értékesítünk. Az elmúlt évekhez képest a csemegekukorica valamivel jobb termést hozott. E két növény esetében csak öntözéssel biztosítható a megfelelő hozam, illetve a felvásárló gyárak is csak öntözéses termesztésre kötnek szerződés.

A gyökérzöldségek és hagymafélék esetében szintén jók az eredmények, megnőttek a hozamok, szerencsére a szabadföldi zöldségtermesztés területének 70-75%-a öntözhető. A szárazabb klíma miatt a növényi betegségek nem okoztak akkora károkat, mint az eddig megszokottak.

A szabadföldi növények tekintetében az étkezési paprika részesedése folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy a 2017-esben nem voltak jelentős gombás vagy baktériumos megbetegedések. Így 32-35 ezer tonna volt betakarítható a 900 hektárról.

Káposztafélék esetében tapasztalható folyamatos csökkenés oka lehet, hogy megváltoztak a fogyasztási szokások, kevesebb savanyúság fogy és egész télen kapható primer zöldségként importáru. Mondhatjuk, hogy ahogy növekszik az életszínvonal a káposztafogyasztás csökken. Azonban sok növény tartozik ide és természetesen vannak kivételek is, amelyek nem azonosíthatók ezzel a tendenciával. Reneszánszát éli a vörös káposzta, amelynek fogyasztása főképp a Márton-naphoz köthető. Továbbá a brokkilinak is növekedett a termelésben betöltött szerepe, illetve fogyasztása is. Ide tartozik még a karfiol is, azonban Magyarországon egyre nehezebbé válik a termesztése. A korszerű fajtáknál is előfordul, hogy nyáron nem hoz rózsát és nem értékesíthető, valamint jellemző kártevője az üvegházi molytetű vagy lisztecske amitől gyakorlatilag nem lehet megvédeni a növényt. Úgy látjuk, hogy a karfiolnak a termesztése – hasonlóan a bogyós gyümölcsösökhöz – a klímaváltozás okozta hőség miatt csökken. Ennek megoldása pedig nehéz és költséges.

Szabadföldi termesztés jelentős növénye még a dinnye. Ezen a területen milyen lehetőségek, esetleg akadályok adódtak?

Azt látjuk, hogy turizmusnak köszönhetően sárgadinnyére nőtt a kereslet, éttermek részéről is, ezért ezen a területen van helye bővítéseken. Akárcsak a fóliás termesztésben, amely jobban szabályozható. A sárgadinnye termesztésnek most már fele fólia alatt folyik.

A görögdinnyének 2017-re 5100 ha csökkent a termőterülete. Azonban a szezon kiemelkedően kedvező volt, fogyasztás szempontjából és termékminőség szempontjából is. Ennek ellenére, a nagy mennyiségű korai termést a belföldi piac nem tudta felvenni, exportra pedig nem volt lehetőség a spanyol termék uralta piacokon. Június vége a spanyol termelők számára a szezon végét, számunkra a szezon elejét jelenti, ezek hatására nagyon alacsony termelői és fogyasztói ár alakult ki. A hazai termelők kénytelenek voltak akciózni már az első héten. Jelentős és hirtelen árcsökkenés volt tapasztalható, amely nem volt lekövethető. A termelők jelentős ráfordításokat végeztek annak érdekében a fogyasztói piac igényeihez alkalmazkodjanak. A kérdés az, hogy a dinnyetermelők miként reagáljak le, hogy az idei évben mennyiségileg és minőségileg jó volt a termés, de az alacsony áron való értékesítéssel szemben mennyire lett jövedelmező.

Eddig még nem tapasztaltuk, hogy augusztus végén magasabb lett volna a dinnye termelői ára mint június első felében. Valamint a nagymennyiségű korai termés miatt augusztus végén nem tudtunk annyi dinnyét exportra vinni, mint amennyit az felvett volna.

Milyen eredményekkel zártak a zöldséghajtatással foglalkozó termelők?

Zöldséghajtatásnak folyamatosan csökken a területe, azonban a korszerűsítéseknek köszönhetően a hozamok növekedtek. 430-440 ezer tonna zöldséget termeltek.

TV paprika, kápia és hegyes erős paprika a meghatározó, 170-180 ezer tonna ipari feldolgozásba a többi friss fogyasztásra került.

A színes kápia paprika az a fajta, amelyik Európai szinten is keresett és hazai termesztésben is felfutóban van. A hajtatott paradicsom szempontjából üvegházakban, olyan jelentős fejlesztések és pályázati beruházások mentek végbe, melyekkel a termelés megduplázódott. Június elejétől október végéig folyamatos túlkínálat volt jellemző a piacokon. Az üvegházas paradicsom termesztés lehetővé teszi az exportra termelést is, ezért 2018-ban ezt fontos lenne kiépíteni. Hiszen a pályázatok kb. 80%-át is üvegházas paradicsomtermesztésre adták be.

A kígyóuborka kereslete növekedik, a jövedelmezősége pedig javult a kevesebb import termék miatt.

Melyek azok a zöldségfélék és gyümölcsök, amelyekre nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a következő években?

Hajtatott zöldségfélék esetében például a mag nélküli kígyóuborka a legkelendőbb, így ebben lehetnek még tartalékok. Kínai kelt leváltották a salátafélék, a fejes káposzta fogyasztása is csökkent. Ebből kiindulva, alkalmazkodva a fogyasztói igényekhez a változatos salátaféléket sok termelő választotta, ugyanis fólia alatt sokáig termeszthető, egyfajta salátagyárként működő termelések is kialakultak.

Az almafajtákban is kicsit módosítani kell, azaz a hagyományosok helyett a ma keresetteket kell előtérbe helyezni. A szabolcsi almatermő térség segítésére létrehoztunk egy szakmai szervezetet, a FruitVeb, mint terméktanács és Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával összefogva. Decemberben rendeztünk egy szakmai eseményt a térségben, ahol közép és hosszú távú stratégiát alakítottunk ki a szabolcsi alma érdekében. Többek közt korszerűsítésekre alapozva, de természetesen a marketing feladatokat is kihangsúlyoztuk, amelynek jelentős része lenne az eredetvédelem a szabolcsi alma számára. Ennek akadálya a nagy mennyiségű hasonló árualap biztosítása. Ez ügyben elérkeztünk odáig, hogy a szabolcsi TÉSZ-ek 80%-a megjelent az eseményen és tudatosították, hogy erre csak összefogással lehet megoldást találni, csak úgy mint minden más kertészeti ágazatban.

A magyar gombatermesztés idén is tartotta színvonalát 30-31 ezer tonnát termel évente.

Mik jelentették a legnagyobb akadályokat, illetve sikereket?

A gyümölcsösök esetében a márciusban végzett fagykár-ellenőrzés alapján minimális fagykárt tapasztaltunk, valamint a magas rügyszám miatt rekord évre számítottak a termelők, tekintve a 2015-ös „túltermést”. Azonban az áprilisban egész Európán végigsöprő fagyhullám a várt termésmennyiségnek a 20-25 százalékát elvitte. Legjobban érintette a cseresznyét, a meggyet és az almát.

A kertészeti fejlesztésnek két alapvető akadályának látom az öntözésfejlesztést, illetve munkaerőhiányt. A decemberi évértékelőnkön hangsúlyozásra került, hogy a technológia fejlesztések bővítésének fényében nem lenne szükség területnövelésre, valamint kiváltható a hiányzó munkaerő. Egészen pontosan a szakképzett, minőségi munkaerőhiány nagy akadálya a kertészeti termelésnek. A termelés részéről fontos a megfelelő munkakörülmények biztosítása, másik oldalról pedig a megfelelő hozzáállású munkaerő kitanítása.

Az eredetvédelemnek is köszönhetően a fűszerpaprika jelentős fejlődésnek indult. Európai szinten is van egy biztos piaci réteg, amely a minőségi fűszerpaprikát keresi. 2000-2200 hektáron 20-21 tonna fűszerpaprikát termeltek. Ez aránylag jó évnek könyvelhető el a fűszerpaprikánál. Pozitívumként említhetem, hogy a sárgarépa vagy petrezselyem betakarításának időszakában is szárazabb időjárású periódus volt, emiatt megfelelően száraz anyagot tudtak betárolni. Ami azt jelenti, hogy a téli és tavaszi időszakban jobb minőségű áru tudnak értékesíteni

Az elmúlt évek fejlődésének köszönhetően az ipari paradicsom termesztése Magyarországi szintje elérte az Olaszországit. A hazai feldolgozás jelentős, a szabadföldi paradicsomnak 120 ezer tonna volt a termésmennyiség.

A pályázatok késve jelentek meg, majd az elbírálások elcsúszása miatt pályázati, támogatási szempontból az ágazat nem zárt túl sikeres évet.

Összegezve a zöldség-gyümölcs ágazatot, akkor az átlagnál kicsivel jobb évet zárhat, szűk 3 millió tonna termésmennyiséggel. Ebből a gyümölcs 800 ezer tonna, a többi pedig a zöldségfélék.