A gyümölcs nem egy termék a sok közül

A gyümölcságazattal foglalkozó cikksorozatunk során Csizmadia Györgyöt, a Fruitmarketing Kft. szakértőjét, az Alba Fructus Kft. tész beszállító-tulajdonosát kérdeztük.

Mit gondol a gyümölcságazat helyzetéről? A piaccal, az éghajlati kihívásokkal vagy a munkaerőhelyzettel kezdjünk?

Kezdjük az utóbbival, annak ellenére, hogy mindenki tudja, a csapból is ez folyik. Én a strukturális és hatékony munkaerő hiányáról beszélek manapság. A jövőben sok olyan technikai újdonság fog beköszönni, amihez komoly hozzáértés kell.

• Öntözés és tápoldatozás egyben.
• GPS vezérelte traktor, akár ültetvényen belül.
• Változó növényvédőszer- és tápanyag-kijuttatás.
• Jönnek a robotok, illetve komoly beruházási igényű betakarító- vagy metszőgépek.

A cseresznye kiszorult az áruházak kínálatából – fotó: Csizmadia György

Ezek mellett még nem is beszéltünk a csomagolás, a válogatás gépeinek, vagy éppen egy hűtőház üzemeltetésének a kérdéseiről.

Ezeket az ezközöket nem lehet alulfizetett, hozzá nem értő, és nem érdekelt emberekre bízni.

Kevesebb és jobban kereső, de a növényhez és az időjáráshoz rugalmasan igazodó munkaerőre van szükségünk. A másik fő terület a betakarítás. Elengedhetetlen, hogy a munkaerő motivált legyen a hatékony és gyors munkára. Nem fog beleférni, hogy 8-ból 6 órát ímmel-ámmal dolgozunk. Olaszországban és Ausztriában nettó 7 eurós órabér 10-be kerül a gazdának. Lengyelország vagy éppen Görögország esetén ez 5-6 euró!

Ez nagyon komoly versenyhátrány, nem beszélve a minőségről és az okozott kárról.

Az idei éveben egy raklapnyi szamócát kellett kidobni, mert eladhatatlan lett az ujjnyomok miatt. A szedőket nem érdekelte.

Hogy lehet ezen javítani?

Szerintem egyrészt teljesítmény és minőségi munka után járó bért kell adni. Ha a munkavállalónak kijön tisztán a 10-12 ezer forintja egy napra, akkor már hajlandó dolgozni. Aki pedig nem, azt el kell küldeni. Már nem fér bele, hogy hanyag legyen a munkavégzés.

Ez komoly pénz, óránként szintén 5, akár 6 euró!

Bizony, de ezért nyilván minőségi munkát várhatunk el. Persze sok vállalkozó lett ezen a területen, ami nem is baj, mert az embereket mozgatni kell. Erre egy gazda nem ér rá. Ám, fontos, hogy a vállalkozó is érdekelt legyen a minőségi munkavégzésben, sőt neki kell úgy kialakítani a bónuszrendszert, hogy ebben igazán érdekelt legyen. 

Térjünk át az éghajlati kihívásokra.

Sajnos ezen a téren is sok minden változik. Az egyértelmű, hogy egyre erősebbek a szelek, egyre nagyobbak az északi, illetve déli irányú hideg betörések. Bármilyen furcsa, ez a felmelegedésnek köszönhető.

A nagyobb hőmérséklet miatt erősebb a korrekció és a kiegyenlítődés, ami erősebb szelekkel jár.

Elég csak megnéznünk az olyan időszakokat, amikor az erős szél meleget hoz a hideg után. Ezeket a modelleket, előrejelzéseket számos időjárási weboldalon lehet követni. Meg lehet tervezni a munkát, akár óráról-órára.

A szél átalakítja a permetezési szokásainkat is, mára elengedhetetlenné vált a hajnali vagy a napnyugtakor való permetezés, ami rugalmas munkavállalót feltételez vagy egy gazdát!

Nyilván a fagy nehezebb dolog, de vannak már kipróbált kémiai és természetesen mechanikai megoldások. Azonban egyre többen gondolkodnak esővédő és fagyvédő fóliás megoldásokban, bármennyire is drága a csonthéjasok esetében. Nyilván a fajták is vizsgáznak ilyenkor. A termőhely fogalma átalakul a mikroklímával szemben, de makro időjárási események is erősebbek lettek .

Mi a helyzet a jéggel? Jól működött a jégkárelhárító rendszer?

Alapvetően igen, de ez nem változtat azon, hogy a kis mennyiségű jég is jég. Tönkreteszi a termést, és a 2. Osztály nem eladható. Csak a jégháló rendszer a megoldás, legyen az bármilyen drága, kiegészítve vektorhálóval és szélfogókkal. Ezek karbantartása, fenntartása és működtetése is képzett munkaerőt igényel. A szél mérséklésén túl előnye az is, hogy a napégés teljesen kiküszöbölhető, ráadásul a permetezések is hatékonyabbak alatta.

Viszont komoly a beruházási költség.

Ez igaz, ráadásul egyre érvényesebb, hogy amennyi pénzed van, abból teljes megoldást válassz! Legyen kész a ház teljesen, mielőtt beköltöznél, de csak akkorát csináljunk, amennyi pénzünk van rá.

Piaci tapasztalatok alapján mi volt a 2018-as év újdonsága?

Érdemes lenne fajonként átvenni ezeket a kérdéseket. Most csak az általános tendenciákról beszélek.

Akkor ebből cikksorozat készül! Nézzük meg fajonként. 

Nos, újdonság – a kajszi kivételével, bár a fagy ellenére nem volt áruhiány -, hogy egyszerűen mindenből sok van! Emiatt olcsó árak alakulnak ki, de csak a termelőknél, mert az eladók rájöttek,

nincs értelme csökkenteni az árakat, hiszen attól még több nem fogy.

Vannak akciós termékek, de a fogyasztó már nem annyira ár-, sokkal inkább minőségérzékeny lett. Ez a fő újdonság. A minőség könnyebben eladható, de az árak nyomottak lettek. Nagy a konkurencia. Az egész éves termékek, mint például a banán, az alma, a narancs és a mandarin mellett egy-egy gyümölcsnek kiszélesedik a szezonja.

Szinte éves termék lett a szamóca, a málna, de még a szőlő is – fotó: static.regon.hu

A globális világban logisztikával mindent megoldanak és sokszor mindent megdöbbentően olcsón.

Karácsonykor szinte olcsóbb volt az eper, mint szezonban.

Persze az az eper görög volt és korántsem a megszokott ízt adta.

Kik a konkurenciák?

Mindenki! A gyümölcs sajnos kikerült a mindennapi ételeink és italaink közül. A tudatos fogyasztó persze másképp gondolkodik, de az ő számuk elég csekély egyelőre.

Persze a nagy kínálat alapvetően konkurencia, ha például olcsóbb a banán és a narancs, akkor azokból többet vesznek, mint almát.

De ezt tágabban kell nézni. Mivel a gyümölcs sokaknál egy termék a sok közül, amit esznek, így konkurencia a chips és az édesség, de tágabb értelemben, akár egy wellness hétvége is. A fogyasztóknak hiába több a pénzük, nem nő ettől a gyümölcsfogyasztás. Ráadásul a gyorséttermek menüjében kevés a gyümölcsalapú étel, az italkínálatban is előnybe került az ásványvíz és az energiaital. 20 éve még a gyümölcslé volt a sikk!

Apropó, az emberek vásárolási szokásai hogyan változnak?

A piacok elvesztették jelentőségüket, tavaly nagyot esett az értékesítés a kertekből, de a sarki zöldségesnél is visszaesik a kereslet. Ha veszünk, már csak jöttünkben-keltünkben, napi igényeinket elégítjük ki. Nincs nagy gyümölcsbevásárlás vagy épp otthoni eltevés! Miért is lenne? Mindent készen kapunk! Természetesen ennek a láncok a nyertesei, hiszen az emberek

• kényelmesek,
• szeretnek mindent megkapni egy helyen,
• illetve autóval járunk és ezeken a helyeken jó a parkolás.

Azonban az ő üzletpolitikájuk hozzájárul a fogyasztás stagnáláshoz vagy akár csökkenéséhez.

Ezt fejtsük ki bővebben. Nem az lenne az érdekük, hogy sokat adjanak el?

De igen, viszont a logisztikát ki kell bírni az árunak. A gyümölcs sokszor csak 12 napos termék, ha azt szeretnénk, hogy többet bírjon, éretlenebbül kell szedi. Nem véletlen, hogy kiszorult a láncokból

• a szamóca,
• a cseresznye
• és visszaesett az őszibarack.

Ha a fogyasztó csalódik, mert szép a gyümölcs, de rossz vagy semmilyen ízű, akkor nehezen tér vissza, lehet csak egy év múlva! Csináltunk marketing akciókat, és a fogyasztói szokásokról kérdezgettük az embereket.

Megdöbbentő, hogy mennyi panasz van az ízekre és mennyien nem fogyasztanak gyümölcsöt.

Ami pedig külön rossz pont, hogy a fiatal felnőtteknek és gyerekeknek (szüleik révén) alacsony a vásárlási igényük.

Mégis mi a megoldás, mit fognak tenni?

Újszerű termékek kellenek, például szeletelt alma, kész gyümölcssaláta. Persze ehhez nagyon jó logisztika kell, hiszen ezek 48-36 órás termékek. Egy gyerek megeszik 2-3 almát is, ha felszeletelve kapja, de ha a szülő lusta – bocsánat, elfoglalt – akkor egész almát kap a csemete, amit jó esettel csak megrág. Látjuk ezt az iskolagyümölcs-programban is. Másrészt a Szedd magad-ot is újra kell értelmezni. Élményt kell adni a vevőknek, olyan játékokat a gyerekeknek, ami kikapcsolódás is egyben.

Modern ültetvények – fotó: Csizmadia György

Jöjjenek ki alma- és cseresznyevirágzást nézni, vagy az éppen leszedett gyümölcsöt félig vagy késztermékként feldolgozva haza tudja vinni. Akkor lehet, hogy több eperlekvárt fognak enni. Vagy épp az általunk gyártott termékekből tudnak vásárolni, vagy épp csinálunk erre egy Youtube csatornát és hétről-hétre bejelentkezünk. Akár lehetne online webkamera is. Szóval a lényeg: újszerű marketingötletekkel kell előállni.

Ez azért valóban újszerű "gyümölcsészeti realiti".

Igen, de miért ne? Az emberek otthonába kell vinni az információt, mert érdeklődnek, de túl sok a lehetőség és elkényelmesednek benne a vevők. Azt veszik, amit könnyen elérnek. Ráadásul a kertészet és a természet sokakat érdekel.

Gondoljunk bele, mennyi mindent tanulnánk a méhekről, a beporzásról, ha ezeket filmen látjuk?

Csinálhatnánk egy time-laps videót a virágzástól az érésig. Szeretném bemutatni mennyire figyelünk a természetre! Fontos az élővilág, fontos, hogy egészséges is legyen a termék, amit eszünk. A termesztéstechnológia sok elemét a fogyasztó nem is ismeri. Mennyivel nagyobb lenne a bizalma, ha tudná, hogy például alig permetezünk.

agrotrend.hu