Állattenyésztés

Gazdálkodás

Még küzdeni kell a hazai nyerstej áremelésért

További nyerstejár emelést sürgetnek a termelők, mivel csak így biztosítható az ágazat talpon maradása. AZ EU-ban már megindult az áremelkedés és élénkül a kereslet is, de nálunk vonatottan halad a folyamat. A terméktanács továbbra is lobbizik az áfacsökkentésért és a piac megtisztításáért, de szerintük szükséges lenne mintegy 60 milliárd forintnyi támogatás gyártók fejlesztéseihez is a következő 3 évben.

Létrehozva:

|

Bár a globális és európai tejárak is dinamikusan nőttek az elmúlt hónapokban az élénkülő kereslet miatt, Magyarországon eddig ez nem érvényesült hasonló mértékben, mintha lassítanák is ezt a folyamatot, holott a termelőknek és a feldolgozóknak is szükségük lenne az áremelésre a talpon maradáshoz – mondta az agrotrend.hu megkeresésére Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az elmúlt másfél-két év az orosz embargó, valamint a közel- és távol-keleti keresletcsökkenés hatására az uniós piacon maradt felesleg miatt ugyanis elég keserves volt a hazai tejágazatnak is – több termelő is felhagyott az állattartással, mások pedig állattartó telepeket vontak össze, és csökkent az állatlétszám is az extrém alacsonyra esett árak hatására.

Pontos adatai egyelőre még nincsenek a terméktanácsnak az állománycsökkenésről, azt azonban tudják, hogy a megmaradt telepeken nem esett vissza a tejtermelés mértéke, sőt, továbbra is 1,85-1,86 milliárd liter körül van az éves tejtermelés szintje. Annak ellenére sincs változás, hogy a nyerstej felvásárlási ára 2013-2014-ben 25-28 százalékkal esett vissza országos szinten, 2016-ban pedig 12 százalékkal. „És remélhetőleg az az uniós ajánlat sem mozgatja meg a tejtermelők fantáziáját, amely 150 millió eurót különített el a termeléscsökkentést vállaló gazdák kompenzálására, mivel szerintem nem ez a jó megoldás a hazai tejágazat számára. A termelőket az utóbbi időben egyértelműen az időben kifizetett uniós és a nemzeti támogatások tartották életben, azonban hosszabb távon sokkal jobb lenne, ha e helyett a piac stabilizálódna, és érdemben emelkednének a nyerstej felvásárlási, illetve a feldolgozói átadási árak, emellett erősödne a termelői összefogás, a horizontális és a vertikális, akár termelői tulajdonban lévő feldolgozóval megtámogatott integráció is” – mondja Mélykúti Tibor. Szavai szerint a hazai feldolgozói háttér jelenleg stabil, és túlnyomórészt magyar tulajdonban is van. A három legnagyobb felvásárló, a Sole-Mizo, az Alföldi Tej és a Tolnatej is az utóbbi kategóriába tartozik, azonban csak az Alföldi van termelői tulajdonban. 

 Az elmúlt hónapokban ugyan kismértékben nőtt az előbbi, elmozdulva a májusi, 65-66 forintos kilogrammonkénti termelői árról – ami egyébkénként csak az önköltség negyedét fedezi -, azonban a 70 forint közeli összeg még mindig elmarad az önköltségtől. Ráadásul a spotpiacon komoly kereslet is mutatkozik a hazai nyerstejre – az ottani árak a nyár eleji 50-55 forint közeléből mára 90-re emelkedtek. Egész Európában érződik a keresletélénkülés, a sajtkészletek kifogyóban vannak, a 40 százalékos tejszín ára május óta megduplázódott, és a vaj ára is dinamikusan nőtt – mondta az agrotrend.hu-nak Mélykúti.

Szerinte a következő hónapokban további áremelkedés valószínű Európában, többek között amiatt, hogy az EU felfüggesztette az ukrán tejtermékek kedvezményes importját minőségi és hamisítási problémák miatt, illetve azért, mert várhatóan 25 százalékkal bővül majd a kínai importszándék is.  Ezt a hazai tejtermelők is megtapasztalhatják, mivel várhatóan októberben írják alá azt a kínai-magyar megállapodást, amely lehetővé teszi feldolgozott magyar tejtermékek szállítását Kínába. A terméktanács komoly érdeklődést tapasztalt Görögországból is a feldolgozott tejtermékekre és szerintük Afrikában is lennének még kihasználatlan lehetőségek a hazai feldolgozók számára.

Az exportbővítés mellett a hazai fogyasztás növelése is komoly potenciált rejt, egyrészt a közétkeztetésben is magas még az importból származó tejhasználat aránya, másrészt pedig a hazai sajtfogyasztás növelése – és természetesen itteni előállítású termékekkel való kiszolgálása – teremthetne piacot a hazai tejágazatnak.  Ehhez azonban komoly, az elmúlt évtizedekben elmaradt kapacitásbővítő, és modernizációs fejlesztésekre lenne szüksége az iparnak. A terméktanács számításai szerint mintegy 60 milliárd forint  támogatásra lenne szükségük a fejlesztések – például a termékfejlesztés – elvégzéséhez a versenyképesség növelése érdekében – mondta Mélykuti Tibor. Elmondása szerint az általa vezetett Alföldi Tej Zrt. -nél például a közelmúltban megvásárolt debreceni tejüzem kapacitásbővítését tervezik. Ugyan a vásárláskori napi 50-60 ezer literes feldolgozást már megduplázták, hosszabb távon azonban szeretnék napi 400 ezer literesre bővíteni – amihez egyébként a tejtermelői háttér is meglenne -, és így a cégcsoport elérhetné a napi egymillió literes feldolgozást. Jelenleg a finanszírozási háttér megteremtésén dolgoznak.

Az azonban megjósolhatatlan, hogy mindez a piaci keresletélénkülés mennyiben jelenik majd meg – akár csak rövid távon is – hazai tejtermelők és feldolgozók zsebében is, mivel az UHT tejekkel kapcsolatos áfacsalások továbbra is piaci zavarokat, és helyenként gyanúsan olcsó fogyasztói árakat okoznak. Az azonban már a terméktanács és a kereskedelmi láncok együttműködésének köszönhető, hogy az importból származó UHT tejek aránya a korábbi 90 százalékról, 50 alá mérséklődött a legtöbb hazai láncnál – mondja az elnök. Szerinte hosszabb távon a szigorú hatósági ellenőrzések, illetve az UHT és ESL tejek áfakulcsának 5 százalékra csökkentése oldhatná meg a problémát. Utóbbi januári bevezetéséért továbbra is lobbizik a terméktanács a kormánynál.

Újabb kiskereskedelmi lánc lett terméktanácsi tag

Azzal pedig, hogy az Aldi Magyarország belépett a szakmaközi szervezet tagjai közé – így a belföldön működő kilenc kiskereskedelmi áruházlánc közül hét már tagja a terméktanácsnak – tovább erősíthető a magyar tej pozíciója a belföldi piacon. Emellett a kereskedők segíthetik a magyar tejágazatot, főként a gyártókat az innovációban, a termékfejlesztésben is. Székács Tibor, az Aldi Magyarország ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a cég 2015-ben 133 milliárd forintos árbevételt ért el, ami az idén várhatóan 150-160 milliárd forintra nő. Az árbevétel mintegy ötödét a tejtermékek adják. Az Aldi üzleteiben árusított tejnek több mint 90 százaléka magyar. A mostani megállapodás egy régóta tartó együttműködés megerősítése – tette hozzá.

agrotrend.hu / Kiss Melinda Katalin, MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook