Már nem tudják kielégíteni a keresletet – nagy az érdeklődés a magyartarka üsző iránt

Egyre nagyobb a kereslet itthon és külföldön is a magyartarka vemhes üszőkre – nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója, akit állattenyésztési kategóriában az Év Agráremberének választottak.

A magyartarka veszélyeztetett fajta, az aktív egyedek száma hétezer-ötszáznál kevesebb. Míg 1972-ben, amikor a holstein-fríz fajta betelepítése megkezdődött Magyarországra, egy magyartarka tehénnek átlagosan 3600 kilogramm volt a tejtermelése, addig tavaly már 6300 kilogramm – mondta Füller Imre. A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének bonyhádi ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a magyartarka tehén által adott tej beltartalma, így a fehérje- és a zsír összetétele jobb más fajtákhoz képest, ráadásul kitűnő minőségű a borjú húsa. Egyébként a tenyésztők egyik fele kettős funkcióval tart magyartarkát, azaz tejtermelési és hústermelési célra is, másik felük kizárólag borjúnevelésre, értékesítésre. A magyartarka tehénállomány ötven-ötvenötezer között mozog az országban, közülük 32 ezer egyed ezerötszáz olyan tenyésztő tulajdonában van, aki az egyesület tagja.

A tejtermelés-ellenőrzött magyartarka tehénállomány már tízezer egyed fölött jár. Mintegy hatezer körüli az igazolt „A” törzskönyvű aktív állomány, ezekben a magyartarka vérhányad eléri a 87,5 százalékot. Füller Imre elmondta: a magyartarka veszélyeztetett fajta, ugyanis 7500 alatt van az aktív állomány száma. Ezért már a második körben indult meg a támogatási program: a magyartarkát tenyésztők öt esztendőn keresztül évente háromszáz eurót kapnak a 24 hónapnál idősebb nőivarú egyedek után.

A Magyartarka Tenyésztők Egyesületét 2000 óta irányító ügyvezető elárulta: egyre nagyobb a kereslet itthon és külföldön is a vemhes magyartarka üszőkre, és ezt már nem is tudják kielégíteni. Az elmúlt években sok vemhes üszőt szállítottak Romániába, Törökországba, ahol az igazolt „A” törzskönyvű, három ismert ősi sorral bíró egyedeket részesítik előnyben. Bonyhádon kilencszáz egyedből álló magyartarka állomány van, amely Európában az egyik legnagyobb – magyarázta Füller Imre, aki az Európai Hegyitarka Szövetség első alelnöke és a Szimentáli Világszövetség elnökségének is a tagja, a minap pedig az Év Agráremberének választották az állattenyésztési kategóriában.

Bonyhád akkor is kiállt a magyartarka mellett, amikor évtizedekkel ezelőtt számos gazdaság más fajta mellett tette le a voksát. A hagyományt úgy is őrzik, hogy minden év augusztusában kétnapos Tarka Marha Fesztivált tartanak, az első nap a szakmai tanácskozásé, a második nap a kulináris élvezeteké, több mint egy tonna magyartarka húst főznek meg. A szimentáli fajtacsoport (magyartarka és egyéb hegyitarka fajták) meghatározó Nyugat-Európában is: Ausztriában a szarvasmarha állomány nyolcvan százalékát adja az osztrák tarka marha, Németországban pedig a hatvan százalékát a német tarka marha.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu