Hatalmas veszteségek a sertéstenyésztésben

A járványhelyzet, az ASP megjelenése és a kínai kereslet kiesése mellett az orosz-ukrán háború hatásai is sújtják a sertéságazati szereplőket Európa-szerte, és tovább emelhetik a már egyébként is drasztikusan magas inputárakat. Az Unió a piaci folyamatokra hagyja a krízis megoldását, miszerint ha a termelők egy része felhagy a termeléssel, a kínálatcsökkenés meg fogja emelni az árakat – addig azonban ki kell tartani, és fogytán a tartalék. Elindult a verseny az országok között a túlélésért, melyben a magyar gazdák hátrányból indulnak a termelési hatékonyság színvonala, a sertéspestis hatásai és az összefogás hiánya miatt. A Magyar Kormány különböző intézkedésekkel segíti az ágazat szereplőit, melyek egy része azonban jelenlegi formájában sokak számára csak részben vagy egyáltalán nem elérhető.

Olyan problémával állunk szemben, ami sajnos borítékolható volt a világpiaci folyamatok miatt, de ezt csak utólag lehet ennyire világosan látni – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A legfontosabb kiváltó ok a kínai sertéspestis-járvány és az abból adódó átmeneti, de jelentős importsertéshús-igény – magyarázza az előzményeket Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Több ország is dinamikusan igyekezett fejleszteni az ágazatot, de a legsikeresebben a spanyolok, a brazilok és Kanada tudott élni a lehetőséggel. Németország és az USA utóbbiaknál kisebb lépésekkel, de szintén erős financiális és stabil piaci kapcsolatokkal tudott működni az elmúlt 4-5 évben. Mi ebből a lehetőségből sajnos kimaradtunk, egyrészt a piaci súlytalanságunk (4 millió sertés évente nem tétel), másrészt az afrikai sertéspestis miatt. Azonban a kedvező környezet arra alkalmas volt, hogy a magyar sertéshús termékpálya strukturális problémáit és hiányosságait elfedje.

EXTRÉM MÉRTÉKBEN NYITOTT AZ AGRÁROLLÓ
27 éve vagyok a szakmában. Ez alatt sosem nyílt ilyen tágra az agrárolló, és az állattenyésztés sem volt ekkora krízisben – kezdte helyzetelemzését Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. – A három ágazat, a tej, a baromfi és a sertés között egyértelműen utóbbi van a legnehezebb helyzetben. 2020-ban
500, tavaly pedig 400 Ft körül volt éves átlagban a felvásárlási ár, idén az év első két hónapjában mindössze 350-360 Ft. Most ugyan elindult felfelé az ár, de az ukrán-orosz háború miatt teljesen kiszámíthatatlan a piac. Az önköltség 30%-kal nőtt, az eladási ár pedig megközelítőleg 40%-kal csökkent az elmúlt 1 év során.

Fotó: wikimedia

MÁRCIUSIG MINDEN HÍZÓN LEGALÁBB 10 EZER FORINTOT BUKTAK A SERTÉSTARTÓK

ÁT KELL VÉSZELNI EZT A NÉHÁNY HÓNAPOT
2021-ben a hasított sertés német tőzsdei éves átlag ára 1,34 euró volt, míg 2020-ban 1,58, 2019-ben pedig még 1,72 euró. Elmondható, hogy a tavalyi átlagár az elmúlt 15 év legalacsonyabb ára. Hasonló árszínvonal 2007-ben volt (1,35 euró), de akkor az inputköltségek jóval alacsonyabbak voltak a mostaninál. Jelenleg egy kilogramm sertés előállítási költsége 1,52-1,54 euró/hasított kg közé tehető. Hollósy Tibor, a KOMETA 99 Zrt. beszerzési igazgatója és ügyvezető igazgatóhelyettese arról tájékoztat, hogy a felvásárlási árak február második felében hirtelen elindultak felfelé. Február 9. óta a német ZMP-ár 3 hét alatt 1,2-ről 1,5 euro/kg-ra ugrott , és az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódni fog. Várhatóan ez lesz a megoldás a jelenlegi problémára. A cikk folytatása a MÁL márciusi számában olvasható.

agrotrend.hu / MÁSZ