Állattenyésztés

Gazdálkodás

Csak magyar ebnek lenne törzskönyve

A bürokráciacsökkentésre hivatkozva kezdeményezi Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, hogy a jövőben csak kilenc, különösen védendő magyar kutyafajta tenyésztői maradjanak hatósági felügyelet alatt. Szakértők szerint beláthatatlan következménnyel járhat, ha a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő nem adhat ki törzskönyvet, és megszűnik az állami ellenőrzés lehetősége.


fotó: wikipedia.org

Nem tud rendet teremteni ebfronton a szaktárca, ezért a kutyafajták hazai törzskönyvezését alapjaiban megváltoztatni szándékozó törvényjavaslatot nyújtott be a közelmúltban. Az indoklás hangsúlyozza, hogy az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert tenyésztőszervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak nyilván, ami indokolatlan terhelést jelent a tenyésztési hatóság mellett az államigazgatásnak és a tenyésztők többségének is.

Fazekas Sándor tárcavezető ezért a különösen védendő kilenc magyar ebfajta – a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla és a magyar agár – kivételével minden más kutyafajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozást megszüntetne. A törvényjavaslat a megkülönböztethetőség érdekében bevezetné a magyar ebfajta fogalmát, ahova azokat sorolnák, amelyek „Magyarország természetföldrajzi környezetében” alakultak ki, továbbá tartásuknak, használatuknak és tenyésztésüknek történelmi hagyománya van. A fajták pontos leírását a tervek szerint rendelet tartalmazza majd. Az ettől eltérő ebfajták tenyésztőinek törvényi elismertsége a jogszabály elfogadása után fél évvel szűnhet meg.

A pitbull terrier és a kollektív bűnösség

A javaslat alapján úgy tűnik, mintha a szaktárca jogszabály-előkészítői nem lennének tisztában a fent részletezett döntés következményeivel, pedig fogadtak el már az állatokkal kapcsolatban más olyan jogszabályt is, amely vitatható volt. Annak idején például kvázi mentesült a kollektív bűnösség alól a pitbull terrier: az Országgyűlés 2011. novemberi határozata alapján módosult a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló, több minisztérium alkotta együttes rendelet. A módosítás előtt a macskafélék családjában a puma nem számított veszélyesnek, így aki merte, akár házi kedvencként is tarthatott otthon pumát. A módosítás nyomán ugyanakkor a kutyafélék családjában már csak a farkas számít veszélyesnek, így tehát a pitbull terrier, illetve annak valamennyi egyede és keveréke a korábbi szigorú szabályok figyelembevétele nélkül tartható. – A törvénymódosítást az indokolta, hogy egy kutyát nem lehet fajtája alapján veszélyesnek minősíteni, ezt csupán az egyedi viselkedés ismeretében szabad megítélni – érveltek akkor a változásban érdekeltek. Más kérdés, hogy Magyarországon az 1990-es években a pitbull terrier mint harci kutya híresült el. A kutyaviadalokra nevelt ebek viselkedése alapján minősítették veszélyesnek ezeket a kutyákat. Ám a pitbullok tartását „rendeletileg” nem tudták korlátozni, mert az oltási könyvekben a fajtát kerülve többnyire keverékként vagy staffordshire bullterrierként legalizálták ezeket az ebeket. A törvénymódosítás óta az állatorvosra vagy a civil állatvédelmi szolgálat képviselőjére hárul a felelősség, hogy egyedileg döntsön az ebek veszélyességéről.

Persze nem csak a pitbull terrier az, amelynek tenyésztése állami felügyelet hiányában „elszabadulhat”. Szakértők sem látják át, mi történhet a javaslat elfogadása után, miközben a hatóság már most sem tudja kordában tartani a „kutyásokat”. Egy novemberben közzétett tervezet is súlyos megállapításokat tett a magyar ebtenyésztés helyzetéről. „A hazai ebtenyésztés működése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt, a szakmai és jogi előírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemző a magyar ebtenyésztésre, hogy a másfél évtizedes exlex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentős része a feketegazdaságban zajlik” – adja hírül az Index.hu portál. Az illegális állatkereskedelem viszszafogott becslések szerint is milliárdos iparággá terebélyesedett. Nagy kérdés ezek után az is, hogy hiteles törzskönyv hiányában vajon mire hivatkozva kérnek majd magas vételárat a „nem magyar” kutyafajták tenyésztői. Az ügyben érdeklődtünk a Földművelésügyi Minisztériumnál is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

agrotrend.hu / mno.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés