profimagazin

JÁFI M-25 prototípus-traktor

A Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumának egyik büszkesége, egyedülálló technikatörténeti értéke a JÁFI M-25 prototípus-traktor, amely 1955-ben készült. (A cikk a Profi Mezőgazdasági Gépmagazin 2020/4. számának Gépmúzeum rovatában jelent meg.)

Az 1950 évek közepén a mezőgazdaság kollektivizálása mellett – egy siettetett iparosítási program keretében – gazdaság fejlesztési irányként, kiemelt célként került meghatározásra, hogy a hazai járműgyártást és a mezőgazdasági gépgyártást fejleszteni kell! A jármű és mezőgazdasági erőgép fejlesztésben a Járműfejlesztési Intézet kapott kiemelt feladatot.

1948-ben megalakult a Nehézipari Központ (NIK) Központi Autótervező Iroda, majd a STEYR gyárral kötött licensz-megállapodások koordinálására létrejött az ún. Steyr Iroda. 1950-ben – a két intézet jogutódjaként – megalakult a JÁRMŰFEJLESZTÉSI INTÉZET (JÁFI). Feladatköre gépjárművek mintapéldányainak szerkesztése, legyártása és kikísérletezése.

A járműfejlesztés keretében, a katonai fejlesztések mellett mezőgazdasági célú traktorok fejlesztésével is foglalkozott.

Ebben az időszakban a magyar mezőgazdaság munkaerő-, erőgép-, azaz energia-hiánnyal küszködött. Jellemzően használt traktortípus – más hazai gyártású traktorok mellett – a Vörös Csillag Traktorgyárban készült Hofherr traktor volt. A nehéz szántótraktorok mellett, egyre nagyobb igényként jelent meg, egy korszerű erőforrású, univerzális közúti vontatásra és sorközművelésre is alkalmas traktor kifejlesztése.

A JÁFI első traktorfejlesztési tervei és kísérletei 18 LE teljesítményű saját fejlesztésű, kétütemű diesel motorra, illetve a Kismotor és Gépgyár motorjaira építve készültek.

A gazdasági irányvonal változásával, és a ZETOR K-25 traktor térnyerésével az Intézet feltűnően rövid idő alatt kialakította az M-25 mindenes traktort. Az M-25 hátsókerék hajtású, a kor műszaki színvonalán korszerűnek minősíthető univerzális mezőgazdasági traktor és vontató, fúvott gumiabroncsaival 25 km/óra sebességre volt képes.

A JÁFI a motort a Csepel motorcsalád kéthengeres tagjaként tervezte meg! Az intézet álló, kéthengeres, vízhűtésű előkamrás diesel-motort fejlesztett, alagút rendszerű öntöttvas forgattyúházzal. A motor tervezésekor a Steyr motor hazai első adaptációjakor kialakított DT-413 típusú motor minél több alkatrészének felhasználására törekedtek.

A klasszikus traktorelvre épülő erőgépet a JÁFI tervei alapján a Vörös Csillag Traktorgyár (VCST) közreműködésével készítették el, a Csepel Autógyár 25 LE teljesítményű kísérleti motorjával. Két prototípus-traktor – a Szakmúzeum a 2. számút birtokolja – 1955-ben elkészült és kiállították az őszi Mezőgazdasági Kiállításon.

A korabeli szaklap címlapon hozta a traktor megjelenését, míg a sajtó így írt róla: „Ezt a gépet várja a mezőgazdaság a legjobban: a magyar univerzális-traktort. Egy 3 tagú kísérleti sorművelő kultivátor van rajta, mégpedig úgy, hogy külön munkagépkezelő nem szükséges.”

Az JÁFI M-25 traktorból a VCST gyárban a 0. sorozatban 5 kísérleti példány készült és 1956 közepéig jó eredménnyel befejezték az állami gazdaságokban a 2000 órás szántóföldi kísérleteket is.

A Csepel Autógyár 1956 elején szériásította a motort. Ennek során az FM és Vörös Csillag Traktorgyár kérésére jelentősebb átalakításokat végezték el. A forgattyúház öntöttvas anyaga könnyűfémre változott. Elhagyták a dugattyúfenekek olajhűtését.

A motor bütyköstengelyéről működtetett befecskendezőszivattyút alkalmaztak, a szabályozót pedig beépítették a motorba. Az így módosított motor az U-28-as traktorcsalád alapját képezte.

A JÁFI M-25 traktorokkal szerzett üzemi tapasztalatok alapján a Vörös Csillag Traktorgyár – miután a traktorfejlesztés az 1957. évben visszakerült a gyárhoz – a JÁFI tervet a fejlesztett önhordó kivitelben U-28 traktortípusra módosította és sikeresen gyártotta.

A bemutatott fejlesztés és az alapjain gyártott U-28 traktorcsalád szakmai siker a magyar traktorgyártás történetében. Ez jól példázza a műszaki fejlesztési és gazdasági együttműködések egy lehetséges sikeres rendszerét.

Dr. Hentz Károly mezőgazdasági
gépészmérnök, múzeumigazgató