Rába Mindenes

A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. (RÁBA) Győr a két világháború között sem volt ismeretlen a mezőgazdasági gazdálkodók körében.

A sikeres mezőgazdasági erőgépgyártás első terméke a Rába motoreke volt, amit közel 15 éven át 1929-ig gyártottak. Ezt követően univerzális traktort fejlesztettek Rába 15 néven, amelyet 1931-től készítettek. A használati tapasztalatok és a konkurencia hatására 1934-ben fejlesztették ki a RÁBA 20 típust, kereskedelmi néven a Rába Mindenes traktort.

A Rába kistraktor továbbfejlesztésének legjelentősebb újdonsága volt, hogy a talajművelési feladatokon túl – hazánkban elsőként – növényápolási és sorközművelési feladatokra is alkalmassá tették. Járószerkezetét úgy módosították, hogy a sorközművelési feladatok ellátására az első tengelyt és a kerekeket kormányzott ikerkerékké, átszerelhetővé tették. A Rába Mindenest fém- és gumikerekekkel is forgalmazták.

A mezőgazdaság számára univerzális erőforrásnak készítették, egyetemes vontató és hajtó traktor funkciókra is alkalmazták. A különböző mezőgazdasági munkák igényeihez alkalmazkodva, növelték a sebességfokozatok számát. Verseny előnyt jelentett a konkurens traktorokkal szemben, a rendkívül kis önsúly és a kis fordulási sugár. A talajművelési és növényápolási feladatokon túl, bordás tárcsakerekes járószerkezetével vontatási feladatok ellátására is alkalmas volt.

Motorja kéthengeres, négyütemű, felülszelepelt, álló elrendezésű benzinmotor, cserélhető hengerperselyekkel. Furata 110 mm, lökete 140 mm, a motor hengerűrtartalma 2660 cm3. Üzemi fordulata 1350 f/perc. A legnagyobb teljesítménye 25 LE (18.3 kW). Üzemanyaga benzin. Gázosítója Pallas SA III. Gyújtása indítókaros mágnesgyújtás mágnes csappantyú-kapcsolóval, melynek típusa Bosch FF 2 A volt. Hazánkban elsőként a traktort elektromos világítóberendezéssel forgalmazták, világító dinamója 30 W, 6 V paraméterrel rendelkezett.

Olajozása körforgásos rendszerű, nagynyomású fogaskerék-szivattyúval, ahol az üzemi nyomás olaj-nyomásszabályozóval kívülről szabályozható volt. Az alumínium öntvény olajtárolójába 6 kg olajat hordozott. Hűtése szivattyús vízhűtés, sugárzólemezes csöves-rendszerű hűtő ventillátorral. Levegőszűrője olajos, forgácstisztítóval szerelve.

Tengelykapcsolója egylemezes, tárcsás, száraz. Sebességváltója 4 előre, 4 hátra fokozatot biztosított, cserélhető kúpkerékpárral – 13/35-ös ill. 13/38-as áttétellel – vásárlói igény szerint. A hátsó acél-kerekek átmérője 900 mm, 20 db ferde elhelyezésű kapaszkodóval ellátva. Az első kerekek átmérője 550 mm, vezető éltaréjjal.

Tengelytávolsága 1700 mm, nyomtávja 1280 mm volt. Szíjtárcsa kihajtással rendelkezett. A traktor váz- és keretszerkezete acélöntvényből készült. A traktor hossza 2460 mm, szélessége 1280 mm, teljes magassága 1570 mm. Súlya 800 kg.

1931-ben 45 db készült, 15 évig gyártották, ezen időszak alatt három sorozatban 250 db készült. A vállalat győri Magyar Vagon- és Gépgyár új név alatt 1946-ban állami kezelésbe került, majd 1947-ben a MÁVAG győri telepét egyesítették a Vagongyárral. Az államosítást követően a RÁBA termelésének átprofilozása okán megszűnt – mintegy 40 évre, de nem véglegesen – a mezőgazdasági erőgépek gyártása.

dr. Hentz Károly

igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

agrotrend.hu / dr. Hentz Károly