Miért kell – vagy nem kell – szemenként vetni a búzát?

Horsch, Szász Zoltán, Ausztria, Karintia-rendezvény. Itt a Karintia-rendezvényen jellemzően inkább gabonákat látunk a kísérleti táblákban, hoztatok is ide egy gabonavető gépet – mit tudhatunk erről?

Ez a gabonavető gép a Pronto. A Horschnak a piacvezető vetőgépe a Pronto, és ebből itt van egy 6 méteres vetőgép, ami olyan szempontból egyedüli, hogy találunk rajta hátul szemenkénti adagolókat, ami azt jelenti, hogy a gabonát, az apró magvakat szemenként lehet vele vetni. Miért kell – vagy nem kell – szemenként vetni a búzát?

Miért jó ez a gazdának?

Miért jó ez a gazdának? Addig, amíg 4-4,5 millió maggal vetjük a búzát, durván 1-1,5 cm között van a távolság, tehát hegyén-hátán vannak a magvak, ott nincs lényege a szemenkénti elosztásnak, de abban a pillanatban, ahogy lejjebb megyünk a vetőmagnormával 1,5-2-2,5 millió mag/hektárra, azt fogjuk látni az állományban egy normál vetésnél, hogy találjunk jó tőállású (??) növényeket is, de lesz nagyon sok nagy hézag vagy nagy távolság a magvak között, és lesznek csokros vetések. Tulajdonképpen a csokros vetést tudjuk kiküszöbölni ezzel a szemenkénti vetéssel, és a nagy hézagokba behozzuk, egyenletes lesz a tőtávolság, az egyenletes tőtávolságnak meg az az előnye például a búzánál, hogy nem felfelé fog, a fény felé nyurgulni a növény, hanem meglesz neki a jó térállása, és azt az energiát, amit normál vetésben a felfelé nyurgulásba, a fény irányába használ fel, szemenkénti vetésnél a gyökérfejlesztésbe, a gyökérképzésbe teszi…

Tehát optimálisabban tudják kihasználni a teret a növények így.

Így van.

És ezt egy adapterrel éritek el a vetőgépen.

Így van, ez egy adapter. A Horsch már több mint tíz éve kísérletezik, hogy hogyan lehetne megoldani a gabonának vagy az apró magvaknak a szemenkénti vetését. Ezt az adaptert 3-4 éve sikerült megcsinálni, azóta 2-3 év, ami az optimalizálása volt, kopás szempontjából, meg felhasználóbarát is legyen. Tavaly óta már benne van az árlistánkban, tehát lehet szériagépekhez rendelni…

Régebbi gépekhez is fel tudják szerelni?

Régebbi gépekre nem. Fizikailag elméletileg meg lehetne csinálni, de ez azt jelenti, hogy nemcsak az adagoló más, hanem a vetőcsoroszlya is. Tehát ha ránézünk, van a duplatárcsás csoroszlya, a csoroszlyák között egy ejtőcső van, mint a szemenkénti vetőgépnél, ami standard gépnél nincs, plusz az ejtőcső végénél van egy magfogó kerék, amit a termelők ismernek a szemenkénti vetőgépek felől, tehát az megfogja a magot, ez sincs a standard vetőgépnél, és hátul van a mélységtartó meg tömörítőkerék, tehát az egész vetőegységet ki kellene cserélni, plusz még hozzá kellene hegesztgetni, és az egész elektronikát is ki kellene belőle cserélni. Tehát majdnem úgy jön ki, hogy érdemesebb a régi gépen, ha valaki … akar, a régi gépet eladja, és egy új gépet vásárol ezzel az egész felszereltséggel.

Ami még érdekes, a kísérletekből ami kijött, hogy tulajdonképpen mondhatni, hogy fele akkora vetőmagdózissal dolgozunk, mint hagyományosan. Ez azt is jelenti, hogy…

És a termést ugyanúgy el tudják vinni vele (?)?

Igen, ez azt is jelenti, hogy korai vetés. Tehát ha valaki kukorica után novemberben vet, tehát ahogy haladunk a vetési idővel kifelé, úgy nő a vetőmagmennyiség, ez a rendszer a 2,5 millió mag/hektárig érdemes, addig van létjogosultsága, onnantól már nem érdekes a szemenkénti vetés. A gép tovább is tud vetni, mert két kézmozdulás, le lehet venni róla a szemenkénti adagolót, rá egy bypasst, ami vezeti bele egyből a vetőmagot a vetőcsoroszlyába, és onnantól megy tovább ugyanúgy, mint egy standard vetőgép.

Visszatérve a termésre, kérdezted, igen, többéves kísérletben átlag, ugyanannál a vetőmagnormánál, szemenként vagy nem szemenként, el tudunk érni egy átlag 5 százalékos termésnövekedést is. Ami ennél még fontosabb, a termésstabilitás. Tehát a jó évben kiugrik a termés, egy szárazabb évben le a béka feneke alá.

Ehhez kell jó vetőmagot választani, hogy azért ez ne legyen ilyen erős.

Igen, de ha szárazság van, vagy a korai az csapadékhiánynál, még a legjobb vetőmagnál is mély a lefelé való kiingás, és ezt próbáljuk meg és ezt tudjuk egy picit följebb tolni azáltal, hogy ha ősszel szemenként vetettem el a növényt, az egy-egy individuum növény sokkal erőteljesebb gyökérzetet képez, és ezáltal a telet is jobban átbírja, meg a késő tavaszi vagy nyár eleji nagyobb szárazságokat is jobban keresztülvészeli, plusz ezzel a szemenkénti vetéssel be tudom állítani nagyon jól a bokrosodást. És ezáltal sokkal kevesebb sarjat fog eldobni a növény szemenkénti vetésnél, mint egy hagyományosnál…

Ahol hegyén-hátán vannak a torlódott növények…

Így van. Vagy ha nagyobb hézag van, akkor meg brutál sokat tud oldalhajtást hozni, azt utána meg már nem fogja tudni kinevelni. És akkor azokat, amiket eldobott sarjakat, odáig nevelte, és az elment, tehát alapból vizet fogyasztott meg tápanyagot. Tehát a kollégáim tapasztalataiból, kísérleteiből az jött le, hogy ugyanannál a tőszámnál vagy magnál vagy vetőmagnormánál szemenként vetve vagy normál vetésben durván 20 kg N, tehát nitrogén hatóanyaggal kevesebbel érjük el ugyanazt a termést, mint normál vetésnél, a szemenkénti vagy normált összehasonlítva. És akkor itt lehet erről beszélni…

(Másik hozzászóló?) A tanácsadóinkon keresztül el tudjuk érni. Nyilván sokat kell még dolgoznunk annak érdekében, hogy az Alföldön is a lehető legtöbb gazda megismerje azt a, most nem akarom magunkról mondani, hogy korrektséget, úgyhogy fogalmazd át, légy szíves, tehát hogy azt, hogy mi komolyan vesszük a kapcsolatot, és teljes körû lefedettséget adunk, hiszen a Karintia Kft. nemcsak vetőmagot állít elő és forgalmaz, hanem növényvédő szert, mûtrágyát is ajánl a termelőknek. Illetve fel is vásároljuk a terményeket, amelyeket részben Magyarországon, részben pedig Közép-Európa-szerte forgalmazunk.

Nemcsak a termésben akartok stabilitást elérni, hanem az ügyfélkapcsolatban is.

Így van. Hála Istennek, az ügyfélkörünk folyamatosan bővül, talán a legjobb bizonyítéka annak, hogy jó úton haladunk, hogy az ügyfélkörünk bővülése intenzív.