A tavaszi magágykészítés gépei

A klasszikus magágykészítő gépek többféle művelő szerszámokból felépülő kombinált talajművelő eszközök (ezért gyakran nevezik azokat kombinátoroknak is), azaz egy munkamenetben többféle munkaszámmal, többféle munkaműveletet végeznek el annak érdekében, hogy kedvező szerkezetű magágyat hozzanak létre.

A munkaszerszámaik és szerszámkombinációik is ennek megfelelően épülnek fel.

A legtöbb magágykészítőn megtalálhatók a simító-egyengető lapok (Crossboard, Croshboard stb.), fogazott, vagy fésűs simítók, a több sorban elhelyezett lazítást, porhanyítást és gyomirtást végző, merev-, vagy rugósszárú kapák és kapacsoportok, ill. a különböző anyagú (acél, öntöttvas, gumi stb.) és profilú tömörítő hengerek. Ezen kívül készülnek forgókapás kivitelben is, amikor a passzív kultivátor kapák helyett két sorban elhelyezett különböző számú talajhajtású forgó kapák (Busa, Helti) egyengetik a felszínt dolgozzák át a talajt és irtják a gyomokat, ill. a finom magágykészítőknek külön csoportját alkotják az aktív, hajtott forgóboronák, amelyek kései intenzíven aprítják, porhanyítják és keverik a talajt a művelés mélységében. Ez utóbbiaknak viszonylag magas az energiaigénye és relatíve alacsony a területi teljesítménye, ugyanakkor a magágyminőség tekintetében verhetetlenek.

A passzívkapás magágykészítő gépek legelején általában traktornyomlazító található, hogy a traktorkerekek által tömörített sávokat fellazítsa, mert egyébként ott tömörítettebb sávok alakulnának ki és a gyakorlat által is bizonyított, hogy a lazítatlan, traktornyomban történő vetésnél rosszabbak a kelések.

Ritkábban lehet találkozni az első rögtörőhenger helyett beépített csipkés élű, hullámos kiképzésű, egyenes szármaradvány aprító tárcsalapokkal is (Kuhn Landsmann/Landstar), amelyek a felszínen maradt szármaradványokat és a rögöket tovább aprítják. A legtöbb magágykészítőn az első henger előtt rugós terhelésű, sima, vagy fogazott élű simító-egyengető lapokkal lehet találkozni, amelyek fő feladata a rögök és szármaradványok elrendezése az egyenletes talajfelszín kialakítása. Azt követi – néhány kivételtől eltekintve – az első – általában fogasléces, vagy csőrudas henger, amelynek több funkciója is van. Egyrészt a felszínen található rögök összezúzása, a felszín tömörítéssel történő egyengetése, másrészt a magágykészítő gép szintezése, a kapák mélység egyenletességének biztosítása. Ugyanis az első rögtörő és a hátsó tömörítő henger pozíciója határozza meg azt a síkot, amelyen belül, a magágykészítő kapák a kívánt mélységben átdolgozva a talajt, kialakítják az egyenletes sík felületű magágyat.

Az első és a hátsó hengersort és gyakran készítik szabályozható rugós megtámasztással, hogy pontosabban kövessék a talajfelszín egyenetlenségeit és hatékonyabban végezzék a rögaprító és tömörítő munkájukat. A gépek középső szekciójában találhatók – gyakran önbeálló külön függesztett kereten – több – 2-8 sorban – elhelyezve a magágykészítő kapák, amelyek lehetnek sekélyen (2-4 cm) dolgozó merevszárú kanalas, vagy (5-10 cm) mélyebben dolgozó ívelt szárú, rugós megtámasztású, véső, ill. S-formájú kapaszárú csavart, vagy dupla csavart rugóban végződő, nyílhegyű, és/vagy különböző szélességű lúdtalp alakú kapák. A legtöbb magágykészítő gépen a kapák cserélhetők attól függően, hogy sekélyebb és finomabb (pl. cukorrépa alá) vagy pedig mélyebb, de kevésbé finom (pl. kukorica alá) magágyat kell velük előállítani.

Gyakori, hogy a kapákat a belső kerettel együtt csoportosan lehet cserélni, amellyel megspórolható a kapák egyenkénti le- és felszerelése. A gépeken alkalmazható kapák száma a kapák típusától is függ.

A hajlított szárú dupla csavart rugós, vagy tekercsrugós megtámasztású, szélesebb lúdtalp kapákból két sorban elhelyezve 1 m munkaszélességen általában 4-5 kapa található. Ezek nagyobb ráhelyezési szöggel dolgozva agresszívebb munkát végeznek és erősebben lazítják át a talajt. Az egyenes szárú csavart rugós, hegyes, nagy (közel 90o-os) ráhelyezési szögű, sűrűosztású kapákból 3-4 sorban méterenként 7-9 db kapa kerül elhelyezésre. Ezek a kapák nagy sebességgel dolgozva, erős vibrációval, jó porhanyítást végeznek és kevésbé lazítanak, ugyanakkor jobban megőrzik a talajban a nedvességet. A rugós S-kapaszárral rendelkező keskeny, kis ráhelyezési szögű lúdtalpkapákból 4-5 sorban elhelyezve 10-12 db kapa is helyet kap, egy méter munkaszélességen belül, amelyekkel sekélyebb minőségi nedvességbezáró magágy állítható elő.

Az egy művelőelemre (kapára) jutó terhelés a kapák típusától és számától függően 40 és 180 kg/db között változik. A művelőtestek (kapák) osztása (húzás távolsága) finom magágykészítőknél max.10 cm, vagy az alatti, a többcélú többféle minőségű magágy készítésére alkalmas gépeknél 13-25 cm között változik.

A rugós szárú kapák előnye, hogy a talajellenállás keltette vibráció hatására kevésbé tömődnek el, jobban lazítanak, kevesebb vontatási energiát igényelnek, ugyanakkor vibráció miatti kitérések, kismértékben ronthatják a mélységtartásukat.

A magágykészítő gépek harmadik szekciójában rugósterhelésű simítólapok, ill. egy-, vagy több sorban elhelyezkedő rugósfogú boronák egyengetik el a kapák által fellazított és barázdált talajfelszínt. A magágykészítő gépek jobb- és baloldalán az első simító, kapaszekció és második (középső) simító mellett terelő lemezek találhatók, amelyek lehatárolják a munkaszélességet, megakadályozzák a talaj oldalirányú áramlását és a fogások közötti átműveléseket.

A simítók után rendszerint egy-, vagy kétsoros (dupla) rugós, vagy hidraulikus terhelésű henger zárja le a magágyat, tömörítve annak felszínét, visszatartva a nedvességet a talajban. Ritkábban kényszerkapcsolatban működő dupla hengerekkel is lehet találkozni, amelyek nem csak tömörítik, hanem intenzívebben egyengetik is a talaj felszínét. A hengerek profilja és anyaga is többféle lehet, amint azt a korábbiakban már felsoroltuk.

A magágykészítők munkamélysége a gépen található hengerek és a vontató traktor vonószerkezetének, ill. a nagy munkaszélességű gépek esetében a vontató-szállító kocsi és a mélységhatároló kerekek segítségével többnyire hidraulikusan, vagy mechanikusan csavarorsók segítségével állítható be az egyes gépkonstrukcióknál eltérő módon.

agrptrend.hu / Dr.Hajdú József