Van olyan magyar élelmiszer, ami nem felel meg az uniós előírásoknak

Az unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) tavaly közzétett mintegy 3000 bejelentésből 0,7 százalék vonatkozott magyar előállítású termékre – idézte az Európai Bizottság éves összegzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye.

A tájékoztatás szerint 21 magyar termékkel volt gond. A közlemény szerint a több mint 35 éve működő uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer lehetővé teszi a tagállamok hatóságai közti gyors információáramlást. Segítségével számos élelmiszer-biztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék a vásárlóknak gondot okozhatott volna.

A rendszer működéséről az Európai Bizottság minden évben jelentést készít. A tavalyi összegzésből kiderül, hogy 2015-ben 3049 bejelentés jelent meg a RASFF-on, 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Ezek 90 százaléka élelmiszerekhez kötődött. A bejelentésekből 775 volt riasztás, ezek száma az előző évhez képest 3 százalékkal nőtt.

Uniós szinten a legtöbb probléma a zöldségekkel és gyümölcsökkel, a mogyoróval, mogyorótermékekkel, magvakkal, valamint a hal- és haltermékekkel volt. A jelentős, sok tagállamot érintő esetek között szerepelt például aflatoxinnal szennyezett keksz, az atropint és szkopolamint tartalmazó bio polenta, illetve a hisztamint tartalmazó szardella filé is – áll a közleményben.

Milyen anyagok ezek?

Aflatoxin: a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek (Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus). Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Magyarországon 2004 októberében a fűszerpaprikában találtak aflatoxint. Mivel a gyártók nagy része a szóban forgó anyaggal szennyezett paprikákat használt fel keverékeiben, ez a fűszer forgalmazásának országos méretű felfüggesztéséhez vezetett.

Atropin: Az atropin (INN: atropine) egy tropán vázas alkaloid, melyet a nadragulya (Atropa belladonna), és más Solanaceae családba tartozó növényekből vonnak ki. A növényekben szekunder anyagcseretermék, gyógyszerként számos hatása van. Mivel potenciálisan halálos méreg, Atroposzról, a Moirák egyikéről kapta a nevét; a görög mitológiában ő döntötte el ki hogy fog meghalni. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Atropinum néven hivatalos.

Szkopolamin: A szkopolamin vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik. Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Hisztamin: egy nitrogén heterociklust tartalmazó amin. Neurotranszmitter, részt vesz a szervezet immunválaszának kialakításában, illetve a gyulladási folyamatokban

agrotrend.hu