Túllépve a kereteken – évtizedekre tervezett élelmiszergazdasági stratégia

Az Élelmiszergazdasági Stratégián és a mezőgazdasági ágazat szereplőin múlik majd az, hogy milyen élelmiszereket teszünk asztalunkra az elkövetkező évtizedekben – mondta Feldman Zsolt a Nézőpont Intézet konferenciáján, a Stratégia társadalmi vitájának záró-rendezvényén.

Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium egy olyan stratégiai programot alkotott, mely Magyarország élelmiszergazdaságának, élelmiszerbiztonságának jövőjét egy emberöltőre meghatározza. A stratégia túllép az európai uniós keretekben megszokott hétéves tervezési periódusokon, mivel a gazdáknak sem hét esztendőre, hanem évtizedekre előre kell tervezniük, amikor megveszik földjeiket, felépítik tárolóikat és istállóikat, beruháznak a gépesítésbe.

A program az élelmiszergazdaság kérdéseire összpontosít, mert ez a magyar vidék alapvető gazdasági rendszere. Végigkíséri az élelmiszerek útját a mezőgazdasági termeléstől és tenyésztéstől az élelmiszerek teljes feldolgozásáig, kiterjed az élelmiszeripar valamennyi ágazatára – fogalmazott a helyettes államtitkár. – Ragaszkodik az őseinktől örökölt értékes hagyományainkhoz és a természetes élelmiszer-termelésben látja a jövőt, az Alaptörvény szellemiségéhez hűen a GMO-mentes termelés mellett teszi le voksát.

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy Magyarországnak minőségi hazai élelmiszer-termelésen alapuló, és a családi gazdaságokra támaszkodó élelmiszer-gazdaságra van szüksége. Hozzátette: földrajzi helyzetünknél fogva kulcskérdés az itthoni alapanyagok minőségi feldolgozása, a feldolgozóipar erőteljes fejlesztése is.

A helyettes államtitkár megerősítette: a kormány arra törekszik, hogy a kis- és közepes gazdaságok aránya a földhasználatban mihamarabb elérje a nyolcvan százalékot, hogy a magyar vidék minél több ember számára nyújtson megélhetést.

Feldman Zsolt szerint a programban megfogalmazott irányok következetes megtartásával és a kitűzött feladatok megvalósításával megalapozott várakozás, hogy 2050-re Magyarországon a főállású foglalkoztatottak száma az agrobiznisz által lefedett ágazatokban elérje a 750 ezer főt.

– Célunk, hogy az agrárexport nagysága jelenáron érje el a 20 milliárd eurót, ami az elmúlt években 8 milliárd euró körül volt. A kormány tehát egy olyan nemzeti tervet dolgozott ki, mely egyre több embert juttat munkához úgy, hogy növeli az ágazat súlyát a nemzetgazdaságon belül, mozgósítja az ország erőtartalékait és javítja a piaci szereplők állóképességét – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

A Nézőpont Intézet 2016 novemberében közvélemény-kutatást készített, mely alapján a magyarok többsége egyetért az új Nemzeti Élelmiszergazdasági Stratégia legfontosabb célkitűzéseivel. A teljes felnőtt népesség négyötöde, azaz 84 százaléka szerint helyes döntés, hogy a kormány fellép az élelmiszer-pazarlás ellen. A megkérdezettek 82 százaléka pedig úgy véli, Magyarországon továbbra is korlátozni kell a génmódosított termékek, élelmiszerek behozatalát. A magyarok ugyancsak négyötöde bízik a hazai élelmiszer-gazdaságban, hiszen szerintük a szektor képes a magas szintű fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására. A megkérdezettek 70 százaléka azt gondolja, helyes döntés volt a családi gazdaságok szerepének megerősítése a mezőgazdasági termelésben. Ezek az eredmények is megerősítik, hogy jó irányba halad az ország, az agrártárca tovább halad ezen az úton.

agrotrend.hu / FM