Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Hírek

Nem minden akácméz, ami annak látszik

Bár az előző évhez képest tavaly már javult a helyzet a hazai mézpiacon, a hatóság így is több olyan terméket talált a boltokban, amelyek nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. A legtöbb probléma az akácmézekkel volt, sok esetben ugyanis az üveg más méztípust is tartalmazott. A kiskereskedelmi kínálatot a termelőket összefogó egyesület is rendre megvizsgálja. Tavaly három olyan terméket is találtak, amelyek antibiotikumot tartalmaztak.

Több mint ötszáz, kiskereskedelmi forgalomban kapható mézet vizsgáltak meg az elmúlt évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ellenőrzött termékek jelentős része az éves monitoringterv részeként került a hatóság látóterébe, míg másik részét az időközben előforduló hatósági ellenőrzések, célellenőrzések részeként végezte el a Nébih.


Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter

A hivataltól megtudtuk: a legtöbb probléma még mindig a fajtamézek jelölésével van. Az akácméztartalmú keverékeket ugyanis gyakran tiszta akácmézként próbálják meg eladni a kereskedők, miközben erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget.

Ezen rossz gyakorlat ellen a Nébih több eljárást is indított, melyek során a hatóság összesen több tíz millió forint bírságot szabott ki. Egyes esetekben nyomonkövetési hiányosság is előfordult, emiatt kellett kivonni több tételt is a piacról.

„Ezen esetekben azonban maga a nyomonkövetési hiányosság volt az eljárás oka, nem pedig olyan mért paraméter, ami egészségügyi kockázatot jelentett volna” – mutatott rá lapunknak küldött válaszában a Nébih. A hatóság ugyanakkor úgy látja, hogy az előző, 2021-es év tapasztalataihoz képest javult a hazai mézkínálat. Az előző évi ellenőrzések hatására az előállítók már jobban odafigyelnek arra, hogy akácméz megnevezéssel kizárólag akácmézet hozzanak forgalomba, vagyis a termék megnevezése valós tájékoztatást nyújtson a fogyasztóknak az adott termékről.

A kiskereskedelmi forgalomban kapható mézeket időről időre a termelőket összefogó Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) is bevizsgáltatja. A múlt évben több mint harminc terméket vizsgáltatott meg az egyesület.

Az OMME tájékoztatása szerint az európai uniós és nem EU-s mézkeverékek, illetve a magyar származási helyű mézek esetében a földrajzi eredet meghatározásának céljából végeztették el a vizsgálatot, a szerb import és kereskedelmi forgalomban kapható további mézek esetén pedig a jogszabályban foglalt alapparaméterek értékeit ellenőriztették. Négy mézminta esetében antibiotikum-származékok jelenlétét vizsgálták.

Bár a legtöbb tétel megfelelt az előírásoknak, több hamisítványt és néhány antibiotikummal szennyezett mézet is találtak a szakemberek. A laboratóriumi vizsgálatok összesen kilenc termék esetében jelezték, hogy a termékek összetétele nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezek közül három virágmézben antibiotikum-maradványokat találtak. A nem megfelelő mézekről értesítették a Nébihet.

A mézkeverékek származásjelölésének szigorítása régóta téma hazánkban és az Európai Unióban is. Jó néhány éve küzdenek már a hazai méhészek az EU-n kívülről érkező importnyomással, a nagy mennyiségben szállított, dömpingárú termékek ugyanis amellett, hogy nálunk is lenyomják az árakat, a minőségükben is problémásnak számítanak. A mézkeverékek jelölési szabályainak szigorítása az Európai Unióban is napirenden van.

– Magyarország számára kiemelt ez stratégiai kérdés, amelynek célja, hogy a fogyasztók a termék eredetéről – harmadik országokból beérkező vagy kiváló minőségű hazai méz – a származásjelölésen keresztül azonnali és pontos információhoz juthassanak, így megalapozott vásárlási döntést hozhassanak – hívta fel a figyelmet korábban az agrárminiszter.

Nagy István egy képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint a mézről szóló tanácsi irányelv módosításának egyik legfontosabb eleme, hogy a több országból származó mézkeverékek esetén a termék csomagolásán pontosan fel kelljen tüntetni, hogy a végtermékben felhasznált uniós és EU-n kívüli méz pontosan melyik országokból származik, méghozzá a végtermékben szereplő mézek arányának sorrendjében.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Köpöncei Csilla

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés