Legyen egészséges a mindennapi kenyerünk!

Így van ez a kovászos kenyérrel is, amelynek alapját jó minőségű liszt, víz és só alkotja – írja a honlapján az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet  (ÖMKI). Bár a kovásszal készülő kenyér szakértelmet és több időt igényel, a befektetett munka többszörösen megtérül.

A régi idők kenyereként is emlegetett kovászos kenyér ráadásul újra reneszánszát éli, amelyben nagy szerepe van a kézműves pékségeknek.  Az egyik első hazai úttörő Vajda Józsi, aki nem csak a Pékműhely tulajdonosa, de az idén hatodik alkalommal megrendezett Kenyérlelke Fesztivál főszervezője is, számos fórumon hirdeti a minőségi gabona, liszt és az abból készített kovászos kenyér jelentőségét. 

A kézműves pékségek megjelenésével párhuzamosan ráadásul az otthon kísérletezők száma is gyarapodni kezdett. Ormós Gabriella, a Jenői . Pékség tulajdonosának vezetésével indult Kovászlabor egy olyan szakmai fórum, ahol az otthon sütők mindent megtudhatnak a kovászos pékárukról. A karantén ideje alatt ráadásul Szabi a péknek köszönhetően több ezer ember nevelt saját kovászt és tanult meg belőle kenyeret sütni.

Miért jobb a kovászos a kenyér?

Egyre többen ismerik fel, hogy a nagyüzemi élelmiszertermelésnek köszönhetően ugyan sok és olcsó termékhez juthatunk hozzá, de ennek sajnos ára van, amelyet végül a fogyasztók, azaz mi fizetünk meg. Az adalékanyagok hozzáadásával készült kenyerek, amelyek bár gyakran pufibbak, puhábbak és gyakran fele annyiba kerülnek, mint adalékanyag nélkül és kovásszal készült társaik, élettani hatásaik messze elmaradnak az utóbbiakétól. Azon túl, hogy tovább elállnak és laktatóbbak, a kovászban lévő mikoorganizmusok munkájának eredményeképpen a kovászos kenyerek összetétele és élettani hatása sokkal kedvezőbb és az emésztésre is kedvezőbb hatással van.

Fotó: ÖMKI

Hogy kerül az ÖMKi a kenyér képbe?

Kenyérbúza fajta tesztjeink mellett három éve már ősi gabonákkal is foglalkozunk. Az ökológiai gazdálkodásban jelentős szerepet kap a biodiverzitás megőrzése és ennek jegyében szeretnénk elérni, hogy a termesztésből kiszorított tájfajták és ősi gabonák ismét a köztudatba kerüljenek.

Az alakor és a tönke számos pozitív tulajdonsággal bír, például ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és jobban bírják a szélsőséges körülményeket is, így biogazdálkodásba jól beilleszthetőek. A fogyasztók számára azért előnyösebbek, mert az ősgabonák a modern kenyérbúzához képest más beltartalmi mutatókkal bírnak és sokszor más fehérje-struktúrákat is tartalmaznak.

Fotó: ÖMKI

Annak érdekében, hogy minél többen megismerjék ezeket az értékes, ősi gabonákat több pékkel is együttműködünk és immár második alkalommal a Kenyérlelke Fesztiválon is részt veszünk. A tavalyi évhez képest a standunknál érdeklődök közül már többen megismerték ezeket a gabonákat és arról érdeklődtek hol lehetne ezekből a gabonákból készült lisztet vagy kenyeret beszerezni. Nagy sikert aratott a tönkéből és alakorból készült kovászos kenyerek kóstoltatása is, amelyeket idén a Szívügyem Kispékség készített nekünk. ők arra vállalkoztak, hogy 100%-ban az adott gabonát használják fel az adott kenyérhez, így az ősi gabonák markáns, finom íze tisztán érezhető. Nem volt azonban könnyű dolguk, ugyanis az alakor és tönke kenyerek tésztája sokkal ragacsosabb és szakadósabb emiatt csak formában süthető.

A Kenyérlelke Fesztivál amellett, hogy lehetőséget adott munkánk bemutatására rengeteg izgalmas programot is tartogatott. Az otthon sütők és hivatásos pékek több kategóriában is megmérettették magukat, ezúton is gratulálunk minden győztesnek!  

Jó hangulat, kellemes zene, finom ételek és italok, kedves, lelkes és a minőségi kenyér iránt elhívatott emberek. Jobb programot nem is tudtunk volna elképzelni erre a két napra! Köszönjük a lehetőséget és a sok érdeklődést!

agrotrend.hu / ÖMKI