Élelmiszergazdaság
Piac
Év végi kitekintés a gyümölcs ágazat jelenére és a jövő kihívásira.
Csizmadia Györgyöt kérdeztük a gyümölcságazatban rejlő lehetőségekről és visszatekintettünk vele az elmúlt év szakmai történéseire.
– Mit gondol a gyümölcságazat helyzetéről?
– Ez egy tömör kérdés, de nézzük a részleteket a piaccal, az éghajlati kihívásokkal vagy a munkaerő helyzettel kezdjünk?
– Kezdjük az utolsóval bár mindenki tudja már a csapból is ez folyik, hogy a munkaerő hiány..
– Én struktúrális és hatékony munkaerő hiányáról beszelek manapság. A jövőben sok olyan technikai újdonság fog beköszönteni, amihez komoly hozzáértés kell. Öntözés és tápoldatozás egyben. GPS vezérlete traktor, akár ültetvényen belül változó növényvédőszer és tápanyag kijuttatás, jönnek a robotok, komoly beruházási igényű betakarító vagy metsző gépek. Vagy nem is beszélve épp a csomagolás, a válogatás gépei, egy hűtőház üzemeltetés kérdéseiről. Ezeket az ezközöket nem lehet alulfizetett hozzá nem értő, és nem érdekelt emberekre bízni. Kevesebb és jobban kereső, de a növényhez az időjáráshoz rugalmasan igazodó munkaerőre van szükségünk.
A másik fő terület a betakarítás!
Elengedhetetlen, hogy a munkaerő motivált legyen a hatékony és gyors munkára. Nem fog beleférni, hogy 8 ból hat órát ímmel ámmal dolgozunk. Olaszországban – Ausztriában nettő 7 eurós órabér 10-bek kerül a gazdának. Lengyel ország, vagy épp Görögország 5 – 6 Euró! De mégis az alma vagy épp a szamóca betakarítási költségen nem sokkal magasabban vagy akár alacsonyabban egy kilóra nézve. Ez olyan versenyhátrány nem beszélve a minőségről az okozott kárról. Idei éveben komplett raklap szamócát kellett kidobni mert a eladhatatlan lett az ujjnyomok miatt a szedőket nem érdekelte.
– Hogy lehet ezen javítani?
– Szerintem egyrészt teljesítmény és minőségi munka után járó bért kell adni. Ha a munkavállaónak kijön tisztán a 10 -12 000Ft-ja egy napra ezért már hajlandó dolgozni. Aki pedig nem azt el kell küldeni. Nem fér bele, hogy hanyag legyen a munkavégzés. Már nem!
– Ez azért komoly pénz óránként szintén 5-akár 6 Euró!
– Bizony, de ezért nyilván minőségi munkát várhatunk el. Persze sok vállalkozó lett ezen a területen de ez nem is baj, mert az embereket mozgatni kell erre egy gazda nem ér rá! De fontos a vállalkozó is érdekelt legyen a minőségi munkavégzésben sőt neki kell úgy kialakítani a bónuszrendszert, hogy ebben legyen igazán érdekelt. Ebben vannak pozitív tapasztalataink idén a roma vállalkozókkal is!
– Nézzük akkor az éghajlati kihívásokat!
– Sajnos ezen a téren sok minden változik. Az egyértelmű, hogy egyre erősebbek a szelek, egyre nagyobb észak – déli irányú hideg betörések, vannak! Bármilyen furcsa ez a felmelegedésnek köszönhető. A nagyobb hőmérséklet miatt erősebb a korrekció a kiegyenlítődés, ami erősebb szelekkel jár nézzük csak meg az elmúlt pár nap erős szeleit amik meleget hoztak épp most a hideg után. Ezeket a modelleket előrejelzéseket számos időjárási weboldalon lehet követni. És lehet a munkákat tervezni. Akár 24-36 órára óra pontosan lehet tervezni a munkákat.
A szél átalakítja a permetezési szokásainkat. Pl. Elengedhetetlen a hajnali vagy a napnyugtakor való permetezés, ami rugalmas munkavállalót feltételez vagy gazdát! Nyilván a fagy egy nehezebb dolog, de vannak már kipróbált kémiai és természetesen mechanikai megoldások.
Azonban egyre többen gondolkodnak esővédő és fagyvédő fóliás megoldásokban, bármennyire is drága dolog a csonthéjasok esetében. Nyilván a fajták is ilyenkor vizsgáznak. A termőhely fogalma azért átalakul a mikroklímával szemben erősebbek lettek a makro időjárási események.
– Mi a helyzet a jéggel? Jól működött a jégkárelhárító rendszer?
– Alapvetően igen, de a kis jég is jég, és tönkreteszi a termést a 2. Osztály nem eladható. Csak a jéghálórendszer a megoldás legyen az bármilyen drága, kiegészítve vektorhálóval, szélfogókkal. Ezen karbantartása, fenntartási és működtetése is képzett munkaerőt igényel. Előnye azért a szél mérséklésén túl, az is hogy a napégés teljesen kiküszöbölhető. Ráadásul a permetezések is hatékonyabbak alatta.
– Csak hát komoly a beruházási ktg.
– Ez igaz, de most is nyitva áll a pályázat még 2019. január 7-ig. Aki összekapja magát annak belefér. Ráadásul egyre igazabb, hogy amennyi pénzed van abból teljes megoldást válasz legyen kész a ház teljesen mielőtt beköltöznél, de csak akkorát csináljunk amennyi pénzünk van.
– Mi a piaci tapasztalat? Mi volt az idei év újdonsága?
– Nos érdemes lenne fajonként ezeket a kérdéseket átvenni, most csak az általános tendenciákról beszélek.
– Ebből akkor cikksorozat lesz! Nézzük meg fajonként de akkor mi volt az idei év újdonsága?
– Nos újdonság (a kajszi kivételével, bár a fagy ellenére áruhiány nem volt), hogy egyszerűen mindenből sok van! Emiatt olcsó árak alakulnak ki de csak a termelőknél, mert az eladók rájöttek (nem volt nehéz) nincs értelme csökkenteni az árakat, attól még több nem fogy. Vannak akciós termékek, de a fogyasztó már nem annyira árérzékeny sokkal inkább minőségérzékeny lett. Ez a fő újdonság
A minőség könnyebben eladható, de az árak nyomottak lettek. Nagy a konkurencia.
Egész éves termékek, mint pl a banán, az alma a narancs mandarin mellett kiszélesedik a szezonja egy egy gyümölcsnek szinte éves termék lett pl szamóca, málna, szőlő, globális világunkban logisztikával mindent megoldanak és sokszor megdöbbentően olcsón. Most karácsonykor szinte olcsóbb az eper, mint szezonban? Persze görög és korántsem olyan ízű…
– Kik a konkurenciák?
– Mindenki ! A gyümölcs sajnos kikerült a mindennapi ételeink is italaink közül. A tudatos fogyasztó persze másképp gondolkodik de nem tudom van ez a vevőkör 20%.
Persze a nagy kínálat alapvetően konkurencia, ha olcsóbb a banán, a narancs akkor többet vesznek, mint almást stb. De ez tágabban kell nézni. Mivel a gyümölcs sokaknál egy termék a sok közül amit esznek, így konkurencia a chips, az édesség, de tágabb értelemben a wellness hétvége is.
A fogyasztóknak hiába több a pénzük nem nő ettől a gyümölcsfogyasztás. Ráadásul a gyorséttermek menüjébe, kevés a gyömölcsalapú étel. Az italkínálatban is előnybe került az ásványvíz, az energiaital, csak nézzük meg egy étteremben ki mit rendel. 20 éve a gyümölcslé volt a sikk ma pedig?
– Apropó hol vásárolnak az emberek ebben van változás?
– Hogyne nagyon is! A piacok elvesztették jelentőségüket, az idei évben nagyot esett az értékesítés a kertekből. A sarki zöldségesnél is visszaesik a kereslet. Ha veszünk már csak jöttünkben keltünk napi igényeinket elégítjük ki. Nincs nagy gyümölcsbevásárlás vagy épp otthoni eltevés ! Miért is lenne minden megkapunk készen.
És természetesen a nyertesek a láncok! Kényelmesek vagyunk, egy helyen megkapunk mindent, jó a parkolás, kényelmes mindenki kocsival jár… Azonban az ő rendszerük üzletpolitikájuk hozzájárul a fogyasztás stagnáláshoz vagy akár csökkenéséhez.
– Ezt fejtsük ki bővebben nem az lenne az érdekük, hogy sokat adjanak el?
– De igen csakhogy a logisztikát ki kell bírni az árunak! A gyümölcs sokszor csak 1-2 napos termék, ha azt szeretnénk hogy többet bírjon éretlenebbül kell szedi! Nem véletlen, hogy kiszorult a láncokból a szamóca, a cseresznye, és visszaesett az őszibarack nektarin. Ha a fogyasztó csalódik mert szép a gyümölcs, de rossz vagy semmilyen az íze, akkor nehezen tér vissza lehet csak egy év múlva!
Csináltunk az idei évben is marketing akciókat, és fogyasztói szokásokról kérdezgettük az embereket! Megdöbbentő mennyi panasz van az ízekre, és mennyi ember egész egyszerűen nem vagy alig fogyaszt gyümölcsöt. Ami pedig külön rossz pont a fizetőképes vevők a fiatal felnőtteknek, és gyerekeknek (szüleik révén) alacsony a vásárlási igényük.
– Mégis mi a megoldás mit fogtok ti tenni?
– Újszerű termékek kellenek, pl szeletelt alma, gyümölcssaláta készen. Persze ehhez nagyon jó logisztika kell hiszen ezek 48-36 órás termékek. Egy gyerek megeszik 2-3 almát is ha felszeletelve kapja, de ha szülő lusta, bocsánat elfoglalt, akkor egész almát kap a csemete amit jó esettel csak megrág. Látjuk ezt az iskolagyümölcs programban is. Másrészt a szedd magadot újra kell értelmezni.
Élményt kell adni a vevőknek. Játékokat a gyerekeknek, programot ami kikapcsolódás is egyben. Jöjjenek ki alma –cseresznye virágzást nézni vagy épp a leszedett gyümölcsöt félig vagy készterméknek feldolgozva tudja hazavinni pl. látvány kisüzemmel. Én ilyet tervezek.
És akkor meglehet, hogy több eperlekvárt fognak enni. Vagy épp az általunk gyártott termékekből tudnak vásárolni, vagy épp csinálunk erre egy youtube csatornát és hétről hétre bejelentkezünk, de lenne on line webkamera is. Szóval a lényeg, hogy újszerű marketingötlettekkel kell előállni.
– Hát ez azért valóban újszerű gyümölcsészeti reality.
– Igen de miért ne? Az emberek otthonába kell vinni az információt, mert érdeklődnek, de sok a lehetőség túl sok és elkényelmesednek benne a vevők… aztán azt veszik amit könnyen elérnek. Ráadásul a kertészet és a természetet sokakat érdekel. Gondoljunk bele mit tudunk a méhekről, a beporzásról, de ha ezt látjuk filmen? Vagy csinálunk egy time laps videót a virágzástól az érésig, vagy épp feliratozunk almákat és utána elárverezzük őket…
Szeretném bemutatni mennyire figyelünk a természetre, fontos az élővilág, fontos az hogy egészséges is legyen a termék amit eszünk. A termesztéstechnológia sok elemét a fogyasztó nem is tudja, de mennyivel nagyobb lenne a bizalma ha tudná, hogy pl. alig permetezünk…
Év végi kitekintésünkben a gyümölcs ágazat jelenére és jövőt jelentő kihívásokra keressük a válaszokat. Beszélgetünk a bogyósgyümölcs piacról Csizmadia Györggyel a Fruitmarketing Kft szakértőjével az Alba Fructus Kft, tulajdonosával. A mai témánk mik is a kihívások a szamóca termesztésben
– Hol tart a magyar bogyós gyümölcs termesztés ebben hol a helye a szamócatermesztésnek?
Nos a számok magunkért beszélnek.
|
Összesen ha |
2010 |
2011 |
2016 |
2017 |
|
Ribiszke |
1 137,91 |
986,44 |
1 387,00 |
1 338,00 |
|
Szamóca |
476,36 |
555,72 |
761,00 |
762,00 |
|
Málna |
256,56 |
227,45 |
229,00 |
187,00 |
|
Szeder |
255,72 |
179,84 |
118,00 |
108,00 |
|
Egres |
202,23 |
151,45 |
28,00 |
24,00 |
|
Áfonya |
|
|
13,5 |
18 |
A ribiszke kilóg a sorból a maga stagnálásával és ipai mivoltával, mert jóformán a többi bogyós már javarészt étkezi piacról szól.
A tendenciák jól láthatóak. A termőterület az ipari termesztésben csökken a mi költségszintünkön nincs lehetőség nagyon.
A konkurensek éghajlata, vagy munkabérköltsége vagy a gépesítettség megoldása olyan versenyelőnyt jelent ami miatt nekik még megéri termeli nekünk nem. A kurrens friss piaci termékek, mint a szamóca, vagy épp az áfonya területe nő, viszont itt nagyon intenzív és technológia és tudásigényű a termesztés.
– Hogy alakult az év mi volt az újdonság a piacban?
Tulajdonképpen az ipari gyümölcsről nem is ejtenék szót, mert az árak stagnálnak, és emiatt jóformán csak a földalapú támogatások adják a jövedelmet. Ezen ületvények felszámolása folyamatos.
A frisspiacon viszont a szamóca jó húzása idén megállt. A fenti számok nem is tükrözik a valóságot, mert a fóliaházban termesztő kistermelők meg se jelennek a statisztikában. A fejlődés folyamatos volt az elmúlt években, így a jó minőségű áru jó időben jó árun értékesült a korábbi években.
Ez az idén megállt sőt! A rendkívüli időjárás mely az összes gyümölcsre hatással volt a szamócát érintette elsőként. Bár a spárga is pont így járt de ez csak figyelmeztetés volt…
– De mi is történt elevenítsük fel?
– Időjárásunk rendkívüli volt. Egy hideg és hosszú télutót egy rendkívül enyhe időszak követett április közepétől. Ez azt jelentett, hogy az éjszaki hőmérséklet szabadföldön 15 fok felett volt. A növények robbanásszerűen fejlődtek. Szinte alig volt különbség a fóliás és szabadföldi területek vagy épp az országrészek országok közt.
Mivel a magyar áru már nem csak hazai ellátás szolgálja, hanem a kárpát medence országai és közeli osztrák és lengyel piacok veszik fel az áru akár felét. Ez idén lehetetlenné vált. Olyan árudömping köszöntött be, amivel egyszerűen a fogyasztás nem bírt. 20 éves mélységbe zuhantak az árak. Azonban a fogyasztók ezt nem mindig érezték
– Miért nem mentek le a fogyasztói árak ez valóban érdekes új fejlemény?
– Nos a kereskedők rájöttek attól még nem adnak el többet ha valami olcsó, sőt! Így szebb ár réssel lehetet dolgozni. A termelők pedig erősítettek a szedd magadban, vagy épp a saját standok nyitásában.
– A többi bogyós?
– A többi frisspiaci bogyós szinte beállt egy árra! Ez viszont pl. egy áfonyánál a 2000 Ft os fogyasztói ár vagy épp a málnánál nem biztos hogy elég lesz ha ilyen ütemben emelkedik a szedési ktg. Gondoljunk bele szeder, málna, áfonya. 2-4 kg a szedésteljesítmény! Ha ehhez még hozzáadom a csomagolást szállítást akkor 7-800 Ft mire a kereskedőhöz jut az áru. ő duplázza az árat, magyarul a termelőnek 1000 Ft körül marad. Bizony a közel 10-15 milliós hektáronkénti beruházási ktg megtérülése nehéz kérdés, és el is jutottunk a bogyósok csapdahelyzetéig.
– Merre tovább avagy mi a jövőkép szerinted? Mik azok a technikai minimumfeltételek ami mellet lehet gazdaságosan termeszteni?
– Egy biztos az olyan új kártevők mint a Drosophila Suzuki azaz a foltosszárnyú ecetmuslinca (keretes cikk mi is ez) szükségessé fogják tenni a zárt növényházakban való termesztést. Itt vektorháló, esővédő fóliarendszer mellett lehet csak elképzelni a jövőt. Egy komoly fóliavázas rendszer (legyen az vándorfólia) akár a 30 milliót is elérheti hektáronként. Ennél olcsóbb ha betonoszlopos támrendszert alkalmazunk. Az kijön ennek a költségnek feléből.
– Van már ilyen rendszer Magyarországon?
– Még nem nagyon. Én most tavasszal 2500m2-en csinálok egy mintakertet málnában. Egy biztos intenzíven magas hozamokat kell elérni, hogy ezt talajon vagy hidrokutúrában az részletkérdés. A magas hozam csökkenti a szedésköltséget. A vektorháló, a fólia javítja a koraiságot, és csökkenti a növényvédelmi problémákat, javítja a minőséget.
– A fajtakérdés is komoly kérdés merre tartanak a bogyósok?
– Jó ízű, de pulton tartható illatos, magas hozamú fajták nemesítése a cél. Málnában a kétszer termő málnáké a jövő. Sőt külön kell megnevelni a töveket és ha egyszer letermett ki is dobják jelenleg Ausztriában, Olaszországban. Nálunk még valószínűleg belefér egy felfutó ápolási év a kistermelőknél.
Egy hektár növényigénye 5000 db ezt azért 1,5-2 eurójával megvenni nem kis pénz! Plusz a fóliarendszer természetesen. Ha viszont kis növényt veszek megvan feléből. Így is 15-17 millió egy hektár bekerülési költsége.
– No és a piac?
– Az áruházláncok vevők lennének a bogyósokra hiszen most is van, spanyol vagy görög szamóca, málna. Ha onnan elhozzák… de egy biztos a fogyasztók egyre inkább ott vásárolnak. Amennyiben nincs akkor nem vesznek. Persze a direkt értékesítésnek még hagyománya van Magyarországon, de azért munkás fenntartani 1-2-3-4 saját standot, megbízható árussal, és jó helyen.
– A szedd magadok népszerűek ugye?
– Alapvetően igen, de az más műfaj. Aki arra termeszt jellemzően extenzíven csinálja, ami miatt sok is a vevői panasz. Amúgy meg tudni kell kezelni az embereket! Volt olyan nálunk, hogy kijöttek enni, s szedtek 2 kilót… váljék egészségükre, de azért az emberi kisstílűség ilyenkor nagyon kijön. Rémtörténeteket tudnék mesélni. Azonban ha igényes a kert akkor az hat a szedőkre is! Ha gazos, gondozatlan akkor több a taposási kár és járulékos veszteség is.
Meg azért a vevőkhöz közel jól megközelíthető helyen kell lennie. Jó parkolási lehetőséggel. WC, ivóvíz, szóval ez nem egy nomád helyzet. Ma a közösségi média világában gyorsan elterjes a rossz hír! A jó azért kevésbé. Bár kaptunk köszönő és a többi szedőt bátorító hozzászólásokat és fotókat is.
– Akkor foglaljuk össze: a piac a vevők elvárása a jó minőségű illatos jó ízű gyümölcsre van!
– Pontosan! És ezt frissen napi rendszerességgel kell hogy elérje. Megfelelő csomagolásban, megfelelő árban, és a legfontosabb, hogy a vevő találkozzon a termékkel. Persze egy ilyen gyorsan romló termék esetében az áruházláncoknál a frisspult szervízt kellene megvalósítani.
– Ezt hogy kell érteni?
– Úgy hogy a boltoknak is kellene hűtőpult, ahova a termelő akár napi kétszer beviszi az árut 10-12 fokosra hűtve. Ez fontos nem szabad hidegebbre hűteni a bogyósokat. Így a vevő napi szedésű friss áruval találkozna.
– Reméljük, hogy ez megvalósul következő cikkünkben pedig a cseresznye és meggy kerül terítékre.
Év végi kitekintésünkben a gyümölcs ágazat jelenére és jövőt jelentő kihívásokra keressük a válaszokat. Beszélgetünk a gyümölcspiacról Csizmadia Györggyel a Fruitmarketing Kft szakértőjével az Alba Fructus Kft, tulajdonosával. A mai témánk mik is a kihívások a cseresznye és meggy termesztésben.
– Hol tart a magyar cseresznye és meggytermesztés?
– Nos a számok magunkért beszélnek
|
Összesen ha |
2010 |
2011 |
2016 |
2017 |
|
Cseresznye |
2 039,19 |
2 179,00 |
2 832,00 |
2 792,00 |
|
Meggy |
13 980,09 |
13 683,87 |
14 097,00 |
15 040,00 |
– Hogy alakult az év mi volt az újdonság a piacban?
– Mik azok a technikai minimumfeltételek ami mellet lehet gazdaságosan termeszteni?
– Merre tovább avagy mi a jövőkép szerinted?
Év végi kitekintésünkben a gyümölcs ágazat jelenére és jövőt jelentő kihívásokra keressük a válaszokat. Beszélgetünk a gyümölcspiacról Csizmadia Györggyel a Fruitmarketing Kft szakértőjével az Alba Fructus Kft, tulajdonosával. A mai témánk mik is a kihívások a barack termesztésben.
– Hol tart a magyar kajszi és őszibaracktermesztés?
– Nos a számok magunkért beszélnek
