Egyelőre nem kell tartani az ukrán almától

A korábban becsültnél is gyengébb termést takaríthattak be az elmúlt évben a hazai almaültetvények tulajdonosai. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb nyár végi becslésében még 300–350 ezer tonnás almatermést jósolt a 2022-es esztendőre, a tényleges mennyiség azonban mindössze 280 ezer tonna volt. Ebből mintegy kétszázezer tonna volt az ipari minőségű gyümölcs, étkezési célra csupán nyolcvanezer tonna kerülhetett.

Az időjárási tényezők miatt a vártnál is kevesebb magyar alma került a piacra. Fotó: Havran Zoltán / MagyarNemzet

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Fruit­Veb elnökétől megtudtuk: a gyenge termés hátterében az időjárási ­anomáliák állnak. Már a virágzás időszakában látni lehetett, hogy a korszerűtlenebb, öntözetlen ültetvényeken gyenge a virágzás, míg az intenzív, öntözött ültetvényekben fajtától függően közepes-jó volt a virágzás mértéke.

 
Az aszály és a fagy is nagy kárt tett

Ennek hátterében valószínűleg a 2021-es nyári és őszi aszály állhat. Bár eleinte úgy tűnt, hogy a fagykárok elkerülik az ültetvényeket, a hazai almatermő felület háromnegyedét adó észak-keleti országrészben a húsvétot követő három napban, vagyis a virágzáskezdetet megelőző héten voltak jelentős lehűlések. Mint később bebizonyosodott, ezek az éjszakai fagyok látens módon rontották a terméskötődést, és nagyon jelentős júniusi hullást eredményeztek. Ezen kedvezőtlen folyamatok negatív hatásait tovább fokozta a gyakorlatilag 2021 nyara óta tartó aszály, hiszen 2022 áprilisától augusztus végéig alig hullott eső, ráadásul mindez nyáron extrém magas hőmérsékletekkel párosult.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a gyenge terméseredmények ellenére az ipari alma mennyisége nagyjából megfelelt a várakozásoknak, az étkezési almából viszont jóval kevesebb termett.

 
Kevés a jó minőségű alma

– A már említett nyolcvanezer tonnából mintegy öt-nyolcezer tonnát exportáltunk, illetve exportálunk a szezon hátralévő részében, míg a többit a belföldi piacon értékesítik – mondta a szervezet elnöke. A hazai piacon évente nagyjából 110-120 ezer tonna étkezési alma fogy el, ami egy főre vetítve 11-12 kilogrammos fogyasztásnak felel meg. Bár az elmúlt években a hazai igények mellett a külpiacokra is jutott almából, az idén sajnos a belföldi fogyasztást sem tudja fedezni a termés. A kínálatot tovább szűkíti, hogy az elmúlt évben az aszály mellett az energiapiaci árrobbanással is meg kellett küzdeniük a gazdáknak, emiatt sokan úgy döntöttek, hogy nem költenek a tárolásra. Holott az itthon megtermelt alma – megfelelő körülmények között – akár nyárig is frissen tartható.

 
Eláraszthatja a piacot az olcsó ukrán alma?

Hiány ugyanakkor egyelőre nincs a boltokban, a magyar alma mellett azonban megtalálható a lengyel gyümölcs is a polcokon. Az előző évekhez hasonlóan tíz-húszezer tonna étkezési alma érkezik Lengyelországból a hazai piacra. A lengyelek az idén jó almatermést takaríthattak be, a magas energiaárak miatt pedig a termelők igyekeznek minél nagyobb mennyiséget exportálni, ezzel is csökkentve a tárolás költségeit.

Apáti Ferenc szerint egyelőre az olcsó ukrán alma sem veszélyezteti a hazai termény pozícióját. Korábbi sajtóhírek szerint az Európai Unió piacát eláraszthatja a háború sújtotta országból nyomott áron érkező gyümölcs. A FruitVeb elnöke ugyanakkor úgy véli, erről egyelőre nincs szó. Az árakkal kapcsoltban jelezte, az elmúlt hónapokban látott áremelkedés várhatóan megáll, az étkezési alma esetében rövid távon további drágulásra nem kell számítani.

A szakember az idei várakozásokkal kapcsolatban elmondta: egyelőre korai jóslásokba bocsátkozni, a tavalyi gyenge termés után közepes vagy jó termésnek kellene következni. Ezt azonban számos negatív tényező befolyásolhatja. A termelők ­várakozásait az előző évi aszály, a rendkívül enyhe tél és az előttünk álló kiszámíthatatlan tavaszi időjárás jelentősen befolyásolhatja.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Köpöncei Csilla