Az oltalom alatt álló magyar élelmiszerek 11%-át hamisítják

A földrajzi oltalom alatt álló különbözõ magyar élelmiszerek több mint egytizedét (10,8%) találták hamisnak a magyar piacon, így hazánk a vizsgált 17 uniós ország közül a harmadik helyet foglalja el, közvetlenül Luxemburg (25,4%) és Görögország (21,9%) után – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentésébõl.

A hazai kár 50,7 millió euró (16,1 milliárd forint), ami a teljes uniós piacot érintõ kár 1,17%-át jelenti. A legnagyobb veszteséget Franciaország szenvedi el 1,6 milliárd euró (500 milliárd forint) értékben, a felmérés során a 4800 földrajziárujelzõ-oltalom alatt álló márka 100 ezer termékét vizsgálták a hatóságok.

Uniós szinten a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel (12,7%), ezeket követték a különbözõ zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék (11,5%), a nyers húsok és húsipari termékek (11%), a sajtok (10,6%), majd a borok (8,6%), végül a sörök (0,1%).

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét (54,3%), amiket a szeszesitalok (13,3%), majd a sajtfélék (12,7%), a friss húsok és hústermékek (7,6%), a sörök (4.6%), a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék (1.7%) és az „egyéb” termékek (5,8%) követnek. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690,5 milliárd forint) kárt okoznak az európai piacnak és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelzõ-oltalomnak megfelelõ helyen, illetve kritériumok szerint elõállított termékért fizetnek magasabb árat.

A földrajzi árujelzõvel védett magyar termékek 71%-át a különbözõ bormárkák teszik ki (pl. Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülõ szõlõmennyiség legalább 85%-ának kizárólag az adott tájegységrõl kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.

– Komoly aggodalomra ad okot a hamis termékek aránya a hazai és a nemzetközi piacon, mivel nemcsak a cégeket, hanem az uniós fogyasztókat is súlyos károk érik. A földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása óriási presztízsveszteséget jelent a magyar termelõknek és az egész élelmiszeriparnak, továbbá az országimázsnak is. A hatékony fellépés céljából elsõsorban a hazai és a nemzetközi hatóságok aktív közremûködését és az egységes uniós fellépést szorgalmazzuk – hangsúlyozta a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Az egész térséget figyelembe véve a szabálytalanságokból származó kár 4,3 milliárd euróra (1371,5 milliárd forint) volt tehetõ 2014-ben, ami átlagosan 9%-os arányt jelent; továbbá a fogyasztókat 2,3 milliárd euró (729,2 milliárd forint) értékû veszteség érte.

Az unión belüli földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75%-át állítják elõ Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban vesszük ki a részünket (0,97%), ezzel hazánk mindkét területen a középmezõnyben (11.) foglal helyet. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94%-ban eleve a hazai készítésût fogyasztják és mindössze 6%-ban az importáltat, ezzel Szlovákia (95%) után a második helyen vagyunk az EU-ban. Közvetlenül utánunk jönnek a franciák (87%) és az olaszok (86%): ez az arány az egész térségre nézve átlagosan 68%, vagyis az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja és mindössze 4% körüli az EU-n kívüli védett termékek aránya, derül ki az EUIPO jelentésébõl.

A földrajzi oltalom alatt álló termékek fogyasztása a tanulmány szerint az Unióban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben. Ebben a tekintetben a legnagyobb exportõrök a franciák 40%-kal, õket követik a britek 25%-kal és az olaszok 21%-kal, a legnagyobb felvevõ piacot pedig az USA jelenti 3,4 milliárd euróval.

Az elõállítás és a fogyasztás szempontjából is Franciaország (40% és 31%), vezeti a listát, akiket Olaszország (21% és 16%) és Németország (11% és 17%) követ.

agrotrend.hu / MTI