Átfogó kép a magyar húsipar Húsvéti helyzetéről

A Magyar Húsiparosok Szövetsége április 8-án tartotta hagyományos Húsvéti Sajtótájékoztatóját Budapesten.

Forrás: pixabay.com

Elsőnek Hunwald Zsuzsa tartotta meg Sonka nélkül nincs Húsvét című előadását, amelyben a magyar emberek friss és feldolgozott húsokkal kapcsolatos vásárlási szokásairól beszélt. Az egyik legmeglepőbb információ volt, hogy habár a különböző húsmentes étkezési irányzatokat sokan követik, úgy tűnik Magyarországon mégis szinte mindenki kosarába kerül friss hús vagy abból készült termék az év folyamán. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy ha a Húsvétot kivesszük az egyenletből, a sonkák akkor is a legnépszerűbb feldolgozott hústerméknek számítanak a vásárlók között.

Szűcs Zsuzsanna a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a Húsvéton innen és túl – a húsok helye egy egészséges étrendben előadása keretei között bemutatta a húsok átlagos tápanyagmennyiségét, illetve ezek pozitív hatását az emberi szervezetre és a napi tápanyagbevitelre. Az előadás fő mondanivalója szerint a minőség, a változatosság és a mértékletesség kulcsfontosságú az étkezésben, akármilyen táplálékcsoportról van szó. Ezek alapján nyújtott a szakember néhány gyakorlati tanácsot az egészséges Húsvéti menü elkészítéséhez.

Az esemény utolsó felszólalója Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke, A húsipar és az optimizmus nehezen ülnek egy asztalhoz című előadásában a magyar sertéságazat elmúlt évének gazdasági helyzetét mutatta be. Tavaly az élelmiszeripar gazdasági növekedése pozitív tartományban volt (+4%), ellentétben az ipari átlaggal, azonban így sem tudta behozni a 2023-ban elszenvedett 12%-os csökkenést. 2024-ben a húsipar növekedése meghaladta az élelmiszeripari átlagot, a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 6%-os, a húskészítménygyártás 13%-os növekedést mutatott. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése az elmúlt két év alatt 16%-os visszaesést produkált. Ezzel ellentétben a húskészítmény ágazat belföldi értékesítésének  növekedése 13% volt, ami kompenzálta az előző év visszaesését. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazatban 41%, a készítménygyártásban 35% volt az export részesedése, ami kiemelkedően magas, így nagy figyelmet szentelnek ezeknek a jövőben is. Örömmel tapasztalták, hogy 2024-ben az exportvolumen mindkét alágazatban növekedni tudott, 17 és 11%-kal.

A magyar húsipar magas hozzáadott értékű termékeket exportál.

Mivel a Hússzövetség főként sertést dolgoz fel, ezért fontos tényező a hazai élősertés állomány, valamint a vágott sertések száma. 2024 decemberében a sertéslétszám 2,8 millió volt, 7%-kal növekedett az előző év óta (kocalétszám +12%). A vágások 4,78 millió sertést számláltak, ami 6,5%-os növekedést jelent, amivel Románia után (+7,9%) az EU második legnagyobb vágásszám emelkedését produkáltuk 2024-ben (EU átlag +0,8%). Ennek is köszönhetjük, hogy a sertéshús külkereskedelmi mérlegünk pozitív volt, közel 15 ezer tonnás többletet mutat, élőállat forgalom nélkül. Ki kell viszont emelni a sertéscombot, ami az ársapkának köszönhetően „import aranyérmet nyert”: 2021 és 2024 első félévei között az importbővülés 190%-os volt a termékkategóriában, ahol az ársapka okozta bázishatás eredményeképp érdemi fogyasztói árnövekedést is tapasztaltak.

Élősertés fronton fordított tendenciát látunk, 2024-ben 38 ezer tonnára bővült exportunk még mindig elmarad a 67 ezer tonnás importtól. Tenyésztői körökben ez pozitivitásra adhat okot, ugyanis a magyar sertéstenyésztés további bővülésével a hazai felvásárlás és feldolgozás továbbra is biztosított lesz. A magyar élősertés ár 2024-ben is szorosan követte az európai ártendenciát.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége / Kővári Bettina